Főmenü megnyitása

Hátszegváralja vagy Váralja (románul: Subcetate) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Hátszegváralja (Subcetate)
A hátszegi várhegy
A hátszegi várhegy
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Községközpont Őraljaboldogfalva
Irányítószám 337448
SIRUTA-kód 91312
Népesség
Népesség533 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Hátszegváralja (Románia)
Hátszegváralja
Hátszegváralja
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 36′ 03″, k. h. 22° 59′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 03″, k. h. 22° 59′ 40″
A Wikimédia Commons tartalmaz Hátszegváralja témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Sztrigy és a Nagypatak összefolyásánál, duzzasztással létrehozott víztározó nyugati partján, Hátszegtől öt kilométerre délkeletre fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét Hátszeg váráról kapta, és párhuzamos Őraljaboldogfalva nevével. Román neve a magyar értelmi megfelelője. A 19. században a mai mellett még a magyar alak átvételéből származó Varalău és a tautologikus Orlea sub Cetate nevet is használták.

TörténeteSzerkesztés

Először 1447-ben, Waralya néven említették. 1453-ban Déva várának tartozéka volt. 1462-től a Kendefi és a Kenderesi család birtoka. 1482-től a vajdahunyadi uradalomhoz tartozott. Román lelkésze azok között volt, akik a vidék papjainak 1699. január 21-én, Baresden tartott gyűlésén a református egyház keretei között való maradást választották.[2]

Itt csatlakozott a PiskiPetrozsény vasúthoz az 1908-ban megépült KaránsebesHátszeg fogaskerekű vasútvonal. Az utóbbi 1978-ig közlekedett.[3]

1880-ban 544 lakosából 489 volt román és 17 magyar anyanyelvű; 518 görög és 11 római katolikus, 5 református és 5 ortodox vallású.

2002-ben 574 lakosából 567 volt román és 5 cigány nemzetiségű; 486 ortodox és 78 pünkösdista vallású.

NevezetességekSzerkesztés

 
Hátszeg várának makettje a dinnyési Várparkban ((a kiállítás ismertetője a vár egykori helyét Őraljaboldogfalva területére teszi)
  • A tőle délnyugatra magasodó hegyen áll Hátszeg várának romja. Eredetileg a hátszegi román kerülethez tartozó királyi vár volt. Először 1276-ban említik a vidék ispánját, ekkor minden bizonnyal már a vár is létezett. 1315-től állt az erdélyi vajdák felügyelete alatt. Várnagyait 1448-ig ismerjük. 1463-ban a Kendefieké lett, és 1482-ben valószínűleg még épen állt. Ötszögű tornyának csonkja 6,2–6,3 méteres magasságig áll, ezt ovális sánc és árok veszi körül.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Sipos Gábor: Román református eklézsiák oltalomlevele 1700-ból. Europa Balcanica – Danubiana – Carpathica 2/b. Bp., 1995, 356—359. o.
  3. Tiberiu Svoboda: Cărbunele și drumurile sale de fier. Petroșani, 2009

ForrásokSzerkesztés

KépekSzerkesztés