Hűtőközegek listája

Wikimédia-listaszócikk

A hűtőközegek táblázata a korszerű, az elavult, és a tiltott anyagokat is tartalmazza Ezek többnyire halogénezett szénhidrogének.

Jelölésük

szerkesztés

A halogénezett szénhidrogén származékokat mind a külföldi, mind a hazai szaknyelv hosszú ideig a márkanevekkel, márkajelekkel nevezte meg. Ezek közül is különösen elterjedt volt az első forgalmazó cég, az amerikai Kinetic Chemicals Inc. cég elnevezése: Freon. Ezt követően, más cégek azonos vegyjelű, azonos célú termékeit saját márkanévvel hozták forgalomba. A német Farbwerke Hoechst "Frigen", a Fluorverke VEB "Fridohna" az angliai ICI "Arcton" néven hozta forgalomba. Az így előállt zavaros helyzet leküzdésére 1960-ban a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet márkanévtől független betű és számjelzésére. A betűjel az angol "R" Refrigerant (hűtőközeg) rövidítése.

A számozást a kiinduló szénhidrogének általános képletéből vezethetőek le. Ezek a metán, etán és propán. Hazai viszonylatban az importálási nehézségek miatt szinte kizárólag R22 difluor-monoklór-metánt használtak esetleg Difluor-diklórmetánt a rendszerváltás előtt. (1990). Érdekességképp meg kell említeni még hűtőközeg alkalmazását az ammóniának, kéndioxidnak, klórmetilnek, széndioxidnak is.Ezeket ma már nem alkalmazzák hűtőközegként. Napjainkban egyre inkább az ózonbarátabb "blend" tehát keverék hűtőközegeket alkalmazzák, továbbá egyes készülékekben ózonbarát hűtőközegek is megjelentek.

A hűtőközegek környezetre gyakorolt hatása mellett nem szabad azonban elfeledkezni azon sajátosságokról, ami a hűtőközegek kalorikus tulajdonságaival írható le. Nem mindegy ugyanis, hogy egy környezetbarát hűtőközeg mennyire "hatékonyan" képes ellátni a feladatát, vagy csekély(ebb) hatékonysága miatt túlméretezett gépek szükségesek ami jóval nagyobb villamos fogyasztást, korábbi készülék tönkremenetelt okozhat ami összességében nagyobb környezeti kárt okoz mint ha egy kevés kevésbé ózonbarát hűtőközeg évtizedekig vagy akár fél évszázadig ellátná egy zárt rendszerben a feladatát.

Fel kell tennünk tehát a kérdést, hogy nem okozunk-e nagyobb környezeti terhet esetleg kevésbé ózonkárosító hűtőközegekkel akkor, ha az nem képes a gépeket sokáig életben tartani (pl. korrozív hatású, nem szállít elég kenőolajat a rendszerben stb.) hiszen ha egy háztartási hűtőgép mindössze 5–8 évig üzemel, annak sorsa a fejlődő országokban (de kelet-európában sem) bizonyára nem a teljes újrahasznosítás lesz. Tehát a kivezetett hűtőközegek vizsgálatakor nem csupán kémiai tulajdonságai alapján ítéljük meg őket! A hűtőközegek listája tartalmazza az ASHRAE (Amerikai fűtési, hűtési és klimatizálási szervezet) jelölését, tartalmazza az IUPAC elnevezést, a molekulaképletet, a CAS regisztrációs számot, az üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó utalást, az ózonlebontó potenciált, és a globális felmelegedés 100 évre becsült értékét.

Táblázat

szerkesztés

Az IUPAC azonosítókat a múltban többféle formában használták; kötőjellel, és kötőjel nélküli formában. Ahol a magyar Wikipédiában született már szócikk, ott a vegyület magyar neve, a többi vegyület a szabályos kémiai nevével szerepel.[1]

Továbbiak

szerkesztés
  1. A táblázat angol változata a wikipédiában
  2. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az ba bb bc bd be bf bg bh bi bj bk bl bm bn bo bp bq br bs bt bu bv bw bx by bz ca cb cc cd ce cf cg ch ci cj ck cl cm cn co cp cq cr cs ct cu cv cw cx cy cz da db dc dd de df dg dh di dj dk dl dm Changes in Atmospheric Constituents and in Radiative Forcing (PDF). IPCC: Climate Change 2007: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M.Tignor and H.L. Miller (eds.)]. Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA., 2007. (Hozzáférés: 2010. december 16.)
    Errata for the Working Group I Fourth Assessment Report (PDF). IPCC: Climate Change 2007: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M.Tignor and H.L. Miller (eds.)]. Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA., 2008. december 1. [2010. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 28.)
  3. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az ba bb Halocarbon Scenarios, Ozone Depletion Potentials, and Global Warming Potentials (PDF). Scientific Assessment of Ozone Depletion: 2006. World Meteorological Organization, 7bis, avenue de la Paix, Case postale No. 2300, CH-1211 Geneva 2, Switzerland, 2007. február 1. (Hozzáférés: 2010. december 16.)[halott link]
  4. a b c d e f g h i j k l m Class I Ozone-depleting Substances. Science - Ozone Layer Protection. US EPA, 2007. (Hozzáférés: 2010. december 16.)
  5. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u Global Warming Potentials of ODS Substitutes. Science - Ozone Layer Protection. US EPA, 2007. (Hozzáférés: 2010. december 16.)
  6. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa Class II Ozone-depleting Substances. Science - Ozone Layer Protection. US EPA, 2007. (Hozzáférés: 2010. december 16.)
  7. a b c d e f g h i j k l m Montreal Protocol on Substances that Deplete the Ozone Layer: 2006 Report of the Rigid and Flexible Foams Technical Options Committee (FTOC); 2006 Assessment, United Nations Environment Programme (UNEP) Ozone Secretariat P.O. Box 30552 Nairobi, Kenya, March 2007, ISBN 978-92-807-2826-2, <http://ozone.unep.org/teap/Reports/FTOC/ftoc_assessment_report06.pdf>. Hozzáférés ideje: 2010-12-16 Archiválva 2011. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 4.)
  8. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az ba bb bc bd be bf bg bh bi bj bk bl bm bn bo bp bq br bs bt bu bv bw bx by bz ca cb cc cd ce cf cg ch ci cj ck cl cm cn co cp cq cr cs ct cu cv cw cx cy cz da db dc dd de df dg dh di dj Blend Calculation using the following reference:
    Changes in Atmospheric Constituents and in Radiative Forcing (PDF). IPCC: Climate Change 2007: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M.Tignor and H.L. Miller (eds.)]. Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA., 2007. (Hozzáférés: 2010. december 16.)
    Errata for the Working Group I Fourth Assessment Report (PDF). IPCC: Climate Change 2007: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M.Tignor and H.L. Miller (eds.)]. Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA., 2008. december 1. [2010. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 28.)
  9. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az ba bb bc bd be Blend Calculation using the following reference(s):
    1.Halocarbon Scenarios, Ozone Depletion Potentials, and Global Warming Potentials (PDF). Scientific Assessment of Ozone Depletion: 2006. World Meteorological Organization, 7bis, avenue de la Paix, Case postale No. 2300, CH-1211 Geneva 2, Switzerland, 2007. február 1. (Hozzáférés: 2010. december 16.)[halott link]
    2.Class I Ozone-depleting Substances. Science - Ozone Layer Protection. US EPA, 2007. (Hozzáférés: 2010. december 16.)
    3.Global Warming Potentials of ODS Substitutes. Science - Ozone Layer Protection. US EPA, 2007. (Hozzáférés: 2010. december 16.)
    4.Class II Ozone-depleting Substances. Science - Ozone Layer Protection. US EPA, 2007. (Hozzáférés: 2010. december 16.)
    5.Montreal Protocol on Substances that Deplete the Ozone Layer: 2006 Report of the Rigid and Flexible Foams Technical Options Committee (FTOC); 2006 Assessment, United Nations Environment Programme (UNEP) Ozone Secretariat P.O. Box 30552 Nairobi, Kenya, March 2007, ISBN 978-92-807-2826-2, <http://ozone.unep.org/teap/Reports/FTOC/ftoc_assessment_report06.pdf>. Hozzáférés ideje: 2010-12-16 Archiválva 2011. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 4.)
  10. HCs Refrigerant. New China Chemicals. [2016. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 29.)
  11. a b c II. ADVANTAGES OF AMMONIA AS A REFRIGERANT. Ammonia: The Natural Refrigerant of Choice (An IIAR Green Paper). IIAR: International Institute of Ammonia Refrigeration. [2011. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 21.)
  12. Archer, David (2005). „Fate of fossil fuel CO2 in geologic time” (PDF). Journal of Geophysical Research 110 (C9), C09S05.1–6. o. DOI:10.1029/2004JC002625. (Hozzáférés: 2007. július 27.)  
  13. Laughing gas is biggest threat to ozone layer. Climate Change. NewScientist - Reed Business Information Ltd., 2009. augusztus 28. (Hozzáférés: 2010. december 27.) „...nitrous oxide's potential to deplete ozone is comparable to other ozone-depleting substances, called hydroCFCs, ... in the process of being phased out.”
  14. a b GM First to Market Greenhouse Gas-Friendly Air Conditioning Refrigerant in U.S.

Külső linkek

szerkesztés