Dinitrogén-oxid

színtelen, nem gyúlékony gáz, aminek kellemes édeskés íze és szaga van.
(Dinitrogén-monoxid szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. november 12.
Dinitrogén-oxid
IUPAC-név dinitrogén-monoxid
Más nevek Kéjgáz
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10024-97-2
ATC kód N01AX13
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet N2O
Moláris tömeg 44,0128 g/mol
Megjelenés színtelen gáz
Sűrűség 1222,8 kg m−3 (folyadék)
1,8 kg m−3 (gáz)
Olvadáspont −90,86 °C (182,29 K)
Forráspont −88,48 °C (184,67 K)
Kristályszerkezet
Dipólusmomentum 0,166
Veszélyek
EU osztályozás Oxidatív (O)[1]
NFPA 704
0
2
0
OX
R mondatok R8[1]
S mondatok S9, S17[1]
Rokon vegyületek
Rokon nitrogén-oxidok Nitrogén-monoxid
Dinitrogén-trioxid
Nitrogén-dioxid
Dinitrogén-tetroxid
Dinitrogén-pentoxid
Rokon vegyületek Ammónium-nitrát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A dinitrogén-oxid (dinitrogén-monoxid, N2O, INN: nitrous oxide) egy színtelen, nem gyúlékony gáz, melynek kellemes édeskés íze és szaga van. A sebészetben és a fogászatban anesztetikus és analgetikus hatását használják. Euforizáló hatása miatt kéjgáznak, vagy nevetőgáznak is nevezik. A belsőégésű motorok üzemanyagához keverve nagyban növeli a motorok teljesítményét oxidáló hatása miatt, ami fokozza az égést. A Föld légkörében jelenlévő dinitrogén-oxid üvegházhatású gáz. A szén-dioxid és a metán után a legjelentősebb üvegházhatású gáz, ami növeli a globális felmelegedést.[2] A köznyelvben és a számítógépes játékokban a dinitrogén-oxidot egyszerűen „nitrónak” nevezik. Könnyen cseppfolyósítható gáz. Oldhatósága vízben és alkoholban jó. Oldódik tömény kénsavban is.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Dinitrogenii oxidum néven hivatalos.

Kémiai tulajdonságai

szerkesztés

Önmagában nem gyúlékony, de az égést táplálja. Ennek az az oka, hogy könnyen ad át oxigént. A parázsló fapálcát lángra lobbantja. A dinitrogén-oxid hidrogénnel keverve viszont meggyújtható, meggyújtásakor robban. A reakció során víz és nitrogén keletkezik.

 

Az ammónia és a dinitrogén-oxid keveréke meggyújtva szintén robban.

 

Élettani hatása

szerkesztés

Az égést táplálja, de a légzést nem, mivel a szervezet nem képes felbontani. Kisebb mennyiségben belélegezve nevetést, mámort, pulzáló hang- és képi hallucinációkat okoz, nagyobb mennyiségben érzéstelenítő és narkotikus hatású. (Innen a kéjgáz név.)

Előállítása

szerkesztés

Ammónium-nitrát óvatos hevítésével állítják elő. Ha a hőmérséklet 250 °C fölé emelkedik, a reakció robbanásba mehet át.

 

Felhasználása

szerkesztés

Felhasználják oxigénnel keverve altatógáznak, foghúzások alkalmával érzéstelenítésre. Habszifonokban szén-dioxid helyett használják. Alkalmazzák a méhészetben a kaptárak felnyitásakor a méhek elaltatására is, ekkor ammónium-nitrát tartalmú tabletták hevítésével nyerik. Egyre gyakrabban drogként is feltűnik euforizáló hatása miatt, továbbá belső égésű motorokban a teljesítménynövelés érdekében.

  1. a b c A dinitrogén-monoxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. (JavaScript szükséges) (angolul)
  2. Új klímafőellenség a láthatáron: vissza kellene fognunk a kéjgáz-kibocsátást. (Hozzáférés: 2020. október 7.)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés