Hajós Lajos
Hajós Lajos, születési és 1882-ig használt nevén Hamburg Lajos[1] (Petőszinye, 1870. július 7. – Budapest, Józsefváros, 1930. július 2.)[2][3] ideg- és elmegyógyász, orvostudományi író, egyetemi magántanár.
| Hajós Lajos | |
 | |
| Született | Hamburg Lajos 1870. július 7. Petőszinye |
| Elhunyt | 1930. július 2. (59 évesen) Budapest VIII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésHajós Mór (1826–1889)[4] Abaúj-Torna vármegyei nagybérlő és Schwartz Róza (1827–1925)[5] fiaként született. Középiskoláit Kassán és Budapesten végezte, majd orvosi tanulmányokat folytatott a magyar fővárosban, Bécsben és Frankfurtban. Már medikus korában az idegrendszer bonc- és szövettanával foglalkozott, Krafft-Ebing és Theodor Meynert professzorok vezetése alatt, majd a Budapesti Tudományegyetemen Laufenauer Károly mellett volt tanársegéd, később pedig Karl Weigert frankfurti intézetében folytatott ideg-szövettani tanulmányokat. 1909-ben a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán a bűnügyi lélektan és elmekórtan magántanára lett. Az első világháború alatt az egyik budapesti helyőrségi kórház elme- és idegosztályát vezette. Több mint két évtizedig az Országos Társadalombiztosító Intézet idegosztályának főorvosa volt. Az orvosi szaklapokban számos tanulmánya jelent meg. Főképp a funkciós idegbetegségekről és az epilepsziáról, valamint a bűnügyi lélek- és elmekórtan körében írt. Mint publicista és előadó, főként az erkölcstan és jellemképződés egészségtani jelentőségeivel foglalkozott. Az Országos Közegészségügyi Tanács rendkívüli tagja volt.
Családja
szerkesztésHázastársa Balajthy Hermina (1868–1930)[6] volt, Balajthy Imre és Sauer Hermina lánya, akit 1897. október 16-án Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.[7]
Sógora Ranschburg Pál (1870–1945) elme- és ideggyógyász volt.[8]
Főbb művei
szerkesztés- A hysteriás anaesthesiák kísérletes psychologiája. Ranschburg Pállal. (Magyar Orvosi Archivum, 1897, 6.)
- A férfiak és nők functionalis idegességéről. (Orvosi Hetilap, 1898, 49–52.)
- Az idegesség férfiaknál és nőknél. Budapest, 1899
- Az idegrendszer syphilise. Budapest, 1899
- Kettős lelkek. A terheltek circularis elmezavaráról. Bírálati tanulmány. Budapest, 1899
- Általános psychopathologia. (Budapest, 1902, 2. kiadás. 1913, németül: Allgemeine Psychopathologie)
- A Neurolin mint tonico-sedativum. (Budapesti Orvosi Ujsag, 1910, 32.)
- Stryclinismel combinált arsenes injectiók (strychnotonin) therapiás értékéről. (Budapesti Orvosi Ujsag, 1916, 36.)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 8126/1882. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1882. év 6. oldal 9. sor
- ↑ Hajós Lajos egyetemi magántanár meghalt (1930. július 3.) Pesti Hírlap, 52. évfolyam, 148. szám, 8. oldal. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 2038/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Hajós Mór elhunyt (1889. augusztus 12.) Pesti Hírlap, 11. évfolyam, 220. szám, 4. oldal
- ↑ Hajós Mórné halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 328/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Hajós Lajosné halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári halotti akv. 82/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 1785/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Ranschburg Pál és Hajós Irma házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 1890/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
Források
szerkesztés- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 338. o. Online elérés
- A magyar feltámadás lexikona. Szerk. Szentmiklóssy Géza. Budapest, 1930
