Főmenü megnyitása

Halász Gyula (újságíró)

újságíró

Halász Gyula, született Fischer Gyula[1] (Csetény, 1871. szeptember 17.Brassó, 1969. március 16.) erdélyi magyar szerkesztő, közíró. Ifj. Halász Gyula (Brassaï) és Halász Kálmán apja.

Halász Gyula
Született Fischer Gyula
1871. szeptember 17.
Csetény
Elhunyt 1969. március 16. (97 évesen)
Brassó
Gyermekei
Foglalkozása újságíró

ÉletpályájaSzerkesztés

Székesfehérváron és Budapesten tanult, magyar–francia szakos tanári oklevelet szerzett (1896). Diákkorában gyalog bejárta Erdélyt Brassóig, ahol bevallása szerint „a Cenk mágnesként örökre idevonzotta”. Többször járt Párizsban. 1896-tól negyven éven át Brassóban középiskolai tanár. A Brassói Szemle (később Brassói Hírlap) megalapítója, a lap megszűnése után 1919-től a Brassói Lapok munkatársa 1933-ig, amikor is Brassói Napló címmel új lapot alapít és szerkeszt 1936-ig. Vezércikkeiben a munkásság érdekeit szólaltatja meg. Turista lapok munkatársa, az Erdélyi Kárpát-egyesület brassói osztályának majd a Brassói Turista Egyesületnek az elnöke; tiszteletére a Nagykőhavas csúcsára vezető fő turistautat 1929-ben Halász Gyula útjának nevezték el[2] (mai neve Családi út).

Budapesten már 1894-ben verseskötete jelent meg (A Szajna partján); gondolatokat fűzött Az ember tragédiájához (könyvalakban Bp. 1922). Romániában megjelent munkái: Petőfi és Béranger (Brassó 1922); Petőfi Sándor élete és halála (Brassó 1922); Petőfi Sándor élete (Hasznos Könyvtár, Brassó 1935); Zajzoni Rab István válogatott versei (szerkesztésében és előszavával, Haladó Hagyományaink 1959); A századik év küszöbén (Emlékek, 1967).

MűveiSzerkesztés

  • Gondolatok Az Ember tragédiájából; gyűjt. Halász Gyula; Athenaeum, Bp., 1899
  • Petőfi Sándor élete és halála; Brassói Lapok, Brassó, 1922
  • Petőfi Sándor élete; Ágisz, Brassó, 1935 (Hasznos könyvtár Közművelődési sor)
  • Tücsök Miska; Móra, Bp., 1967 (Kispajtások mesekönyve)
  • A századik év küszöbén; Irodalmi, Bukarest, 1967

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 31743/1885. Névváltoztatási kimutatások 1885. év 2. oldal 42. sor
  2. Székely Géza. A Nagykőhavas leírása. Brassó: saját kiadás, 10. és 52. o. (1936) 

ForrásokSzerkesztés

További irodalomSzerkesztés

  • Szabó Sámuel: Emlékezés Halász Gyulára. Korunk 1969/10.