Hans Urs von Balthasar

svájci katolikus pap, teológus és filozófus

Hans Urs von Balthasar (Luzern, 1905. augusztus 12.Bázel, 1988. június 26.) svájci római katolikus pap, teológus, filozófus. A 20. század fontos katolikus gondolkodójának tartják.[9]

Hans Urs von Balthasar
HUvB-microphone.jpg
Született 1905. augusztus 12.[1][2][3][4][5]
Luzern[6]
Elhunyt 1988. június 26. (82 évesen)[1][2][3][4][5]
Bázel[7]
Állampolgársága svájci[8]
Foglalkozása bíboros
Tisztség bíboros (1988. június 28. – )
Iskolái Zürichi Egyetem
Kitüntetései
  • honorary doctor of the University of Münster
  • Gottfried Keller-díj (1975)
Sírhely Church of St. Leodegar

A Wikimédia Commons tartalmaz Hans Urs von Balthasar témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Filozófiát tanult a müncheni, majd a bécsi és a berlini egyetemen. A német fővárosban Romano Guardini kurzusaira járt; később visszatekintve egész életében hálás volt neki, aki a két háború közti katolikus megújulás vezéralakja volt.[10]

1929-ben belépett Jézus Társaságába (jezsuita rend). A novíciátust Feldkirchben kezdte meg. A rendi filozófiát a München melletti Pullachban, a teológiát pedig a Lyon melletti Fouviére-ben végezte. Itt több neves francia jezsuita teológus, elsősorban Henri de Lubac lett a mestere, majd barátja.[10] 1936-ban pappá szentelték. (Később, 1950-ben elhagyta a jezsuita rendet.)[11]

A Bázeli Egyetemen (1940–48) egyetemi lelkészként szolgált. Itt ismerkedett meg Karl Barth-tal, a kiemelkedő protestáns teológussal. Párbeszédük gyümölcse hatalmas monográfiája Barth Krisztus-központú teológiájáról, amely 1951-ben jelent meg.[10]

1969-ben VI. Pál pápa kinevezte őt a Nemzetközi Teológiai Bizottságba. 1984-ben teológiai munkásságáért elnyerte az első Nemzetközi VI. Pál Díjat.[12]

1972-ben Joseph Ratzingerrel és más teológusokkal egyetemben megalapította a Communio folyóiratot.[13], amit az egyik legfontosabb katolikus teológiai folyóiratnak tekintenek.

II. János Pál pápa nagyra tartotta, és 1988. május 28-án bíborossá nevezte ki, de Balthasar nem sokkal később, június 26-án, két nappal a konzisztórium előtt meghalt.[14]

TeológiájaSzerkesztés

Teológiai tárgyú írásai Isten és a világ kapcsolatát vizsgálják. Isten Krisztusban mutatkozott meg a világ előtt, Krisztus pedig az egyház révén van jelen a világban. Az egyháznak ezért nagy a felelőssége, mert rajta keresztül kell az embereknek Istent megismerniük és hozzá eljutniuk. Az egyház autentikus bemutatása elképzelhetetlen a bibliai források és az egyházatyák tanításának feltárása, illetve a modern filozófiákkal való párbeszéd nélkül (→ nouvelle théologie).[15]

MűveiSzerkesztés

Válogatott művei:

  • Geschichte des eschatologischen Problems in der modernen deutschen Literatur, Selbstverlag, [Zürich] 1930, 572120885 dokumentumai a Német Nemzeti Könyvtár (DNB) állományában 2. Auflage (= Studienausgabe, Band 2), Johannes, Freiburg im Breisgau 1998, ISBN 3-89411-347-2 (Dissertation Universität Zürich 1930, 219 Seiten, 8°, Buchausgabe: 270 Seiten, 23 cm).
  • Apokalypse der deutschen Seele. 3 Bände. Pustet, Salzburg/Leipzig 1937–39
  • Das Herz der Welt. Arche, Zürich 1945
  • Therese von Lisieux. Geschichte einer Sendung. Hegner, Köln 1950
  • Karl Barth. Darstellung und Deutung seiner Theologie. Hegner, Köln 1951
  • Reinhold Schneider. Sein Weg und sein Werk. Hegner, Köln 1953
  • Georges Bernanos. Hegner, Köln 1954
  • Einsame Zwiesprache. Martin Buber und das Christentum. Hegner, Köln 1958; Johannes, Einsiedeln 2. A. 1993, ISBN 3-89411-314-6.
  • Augustinus, Die Gottesbürgerschaft. Frankfurt 1961
  • Cordula oder der Ernstfall. Johannes Verlag, Einsiedeln 1966
  • Skizzen zur Theologie. 5 Bände. Johannes, Einsiedeln 1960–86
  • Erster Blick auf Adrienne von Speyr. Johannes, Einsiedeln 1968
  • Apokatastasis (= Neue Kriterien; Band 1), Johannes, Freiburg im Breisgau 1999, ISBN 3-89411-354-5

Nagy teológiai trilógiája a következőkből áll::

  • Herrlichkeit. Eine theologische Ästhetik. 3 Bände. Johannes, Einsiedeln 1961–69
  • Theodramatik. 4 Bände. Johannes, Einsiedeln 1971–83
  • Theologik. 3 Bände. Johannes, Einsiedeln 1985–87
  • Epilog. Johannes, Einsiedeln 1987

MagyarulSzerkesztés

  • A Megnemismert felhője; átdolg., ford. Lukács László; függelék: Hans Urs von Balthasar: A keresztény elmélkedés; ford. Kalász István / A titkos tanácsok könyve; ford. Lukács László; Vigilia, Bp., 1987 (Vigilia)
  • Mária az Egyház tanításában és áhítatában; in: Jézus és az egyház anyja; ford. Benkő Antal, Dévény István, Szakos József; Prugg, Eisenstadt, 1987
  • Hans Urs von Balthasar. Válogatás a teológus műveiből; vál., bev. Szabó Ferenc, ford. Szabó Ferenc, Kerényi Gábor; s.n., Róma, 1989 (Mai írók és gondolkodók)
  • Karl Rahner: Az evangéliumi tanácsok / Hans Urs von Balthasar: A három evangéliumi tanácsról; ford. Urbán József; Szepi, Szeged, 1995
  • Hiszek. Elmélkedések az Apostoli hitvallásról; ford. Kerényi Dénes; Jel, Bp., 1996 (Teológia és élet)
  • Hármas koszorú. Üdvösségünk titkai a rózsafüzérben; ford. Kalacsi János; Agapé, Szeged, 1999 (Ünnepeink)
  • A három nap teológiája. Mysterium Paschale; ford. Görföl Tibor; Osiris, Bp., 2000
  • Ha nem lesztek olyanok mint ez a gyermek; ford. Bodor Mária Anna; Paulus Hungarus–Kairosz, Bp.–Szentendre, 2001
  • Heinz Schürmann–Joseph Ratzinger–Hans Urs von Balthasar: A keresztény erkölcs alapelvei; ford. Görföl Tibor; L'Harmattan, Bp., 2002
  • Vizsgáljatok meg mindent. Beszélgetés Angelo Scolával; ford. Görföl Balázs; Sík Sándor, Bp., 2004 (Megközelítések)
  • A dicsőség felfénylése. Teológiai esztétika; ford. Görföl Tibor; Sík Sándor, Bp., 2004–2007
    • 1. Az alak szemlélése; 2004
    • 2/1. Teológiai stílusok. Klerikusok; 2005
    • 2/1. Teológiai stílusok. Laikusok; 2005
    • 3/1. A metafizika terében. Ókor; 2007
    • 3/2. A metafizika terében. Újkor; 2007
  • Számvetés; ford. Görföl Tibor; Sík Sándor, Bp., 2004 (In persona)
  • Mit szabad remélnünk? / Rövid értekezés a pokolról / Apokatasztaszisz; ford. Görföl Tibor; Sík Sándor, Bp., 2006 (Megközelítések)
  • Josef Hegenbarth–Hans Urs von Balthasar: Keresztút; ford. Németh Attila; Dugonics András Piarista Gimnázium, Szeged, 2009

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b BeWeB
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  9. Edward T. Oakes, S.J.; David Moss, eds. (2004). The Cambridge Companion to Hans Urs von Balthasar. Cambridge University Press. ISBN 1-13982680-8. ISBN 978-1-139-82680-8 .
  10. a b c Új Ember, 2005-08-14/33. szám
  11. Munro, André (21 January 2014). "Hans Urs von Balthasar". Encyclopædia Britannica. Retrieved 9 July 2018.
  12. Munro, André (21 January 2014). "Hans Urs von Balthasar". Encyclopædia Britannica.
  13. Daniel Deckers: Der Kardinal. Karl Lehmann. Eine Biographie. Pattloch, München 2002, ISBN 3-629-01637-5, S. 218.
  14. Munro, André (21 January 2014). "Hans Urs von Balthasar". Encyclopædia Britannica. Retrieved 9 July 2018.
  15. Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon

JegyzetekSzerkesztés

  • Thomas Krenski: Krisztus minden felől. Hans Urs von Balthasar párbeszédei; ford. Lázár Kovács Ákos; Sík Sándor, Bp., 2005 (In persona)
  • In memoriam Hans Urs von Balthasar; Vigilia, Bp., 2007 (Sapientia füzetek)
  • Puskás Attila: Megismertük és hittük a szeretetet. Metszetek Hans Urs von Balthasar szeretetteológiájából; Szt. István Társulat, Bp., 2012
  • Horváth Imre: "Arra emelik majd tekintetüket, akit átszúrtak". A János-evangélium képteológiája mint a balthasari krisztológia alapja. Irodalomelméleti-exegetikai megfontolások; Kairosz, Bp., 2015