Karl Barth (Bázel, 1886. május 10. – Bázel, 1968. december 10.) svájci protestáns teológus, a 20. századi keresztény teológia egyik legnagyobb alakja, a dialektikus teológia alapítója.

Karl Barth
DBP 1986 1282 Karl Barth.jpg
Született 1886. május 10.[1][2][3][4][5][6][7][8]
Bázel[9][10]
Elhunyt 1968. december 10. (82 évesen)[1][3][4][11][5][6][7][8][12]
Bázel[13]
Állampolgársága svájci
Gyermekei öt gyermek
SzüleiFritz Barth
Foglalkozása
Iskolái Göttingeni Egyetem
Kitüntetései
  • Világ Igaza díj
  • Sonning-díj
  • a Glasgow-i Egyetem díszdoktora
  • a Strasbourgi Egyetem díszdoktora
  • honorary doctor of the University of St Andrews
  • Honorary doctor of the University of Geneva
  • Honorary doctor of the University of Oxford
  • az Edinburgh-i Egyetem díszdoktora
  • az American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • az Utrechti Egyetem díszdoktora
  • Sigmund Freud-díj (1968)
Sírhely Friedhof am Hörnli
A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Barth témájú médiaállományokat.

Számos jelentős teológust befolyásolt, például Dietrich Bonhoeffert, Rudolf Bultmannt, Paul Tillichet, Jürgen Moltmannt, Hans Künget, valamint olyan regényírókat, mint John Updike és Szentkuthy Miklós. Sok más terület mellett mély befolyást gyakorolt a modern keresztény etikára.[14][15][16]

1909-től 1921-ig Genfben volt lelkész, majd Németországban (Göttingen, Münster, Bonn) működött a szisztematikus teológia tanáraként.[17] 1934-ben antifasiszta magatartása miatt megfosztották tanszékétől, könyveit zúzdába küldték, ő maga pedig Svájcba menekült, ahol (1935-től) a bázeli egyetemen tanított.[17]

A Hitvalló Egyház mozgalom elindítója,[18] 1938-tól felhívta az összes keresztényt, hogy mutasson ellenállást a nemzetiszocialista (náci) ideológia ellen.

A Római levél (1919) és a Dogmatika (1932–1959; 12. köt.) című művével mind a protestáns, mind a katolikus teológiára maradandó hatást gyakorolt.[17]

ElismeréseSzerkesztés

Barth állami kitüntetést, számos díjat, díszdoktori címet kapott (ld. infobox).

Állítólag [19] XII. Pius pápa szerint Aquinói Tamás óta a legnagyobb teológus”.[20][21][22] Thomas F. Torrance skót teológus alapján azonban VI. Pál mondta ezt.[23]

MűveiSzerkesztés

Kiemelve a legfontosabb művei:

  • Moderne Theologie und Reichsgottesarbeit. 1909
  • Der christliche Glaube und die Geschichte. 1910
  • Jesus Christus und die soziale Bewegung. 1911
  • társszerzőként: Suchet mich, so werdet ihr leben. (Predigten) 1917
  • Die neue Welt in der Bibel. 1917
  • Der Römerbrief 1. Auflage 1919, 2., völlig überarbeitete Auflage 1922
  • Der Christ in der Gesellschaft. 1919
  • Das Wort Gottes als Aufgabe der Theologie. 1922
  • Die christliche Dogmatik im Entwurf, Band 1: Die Lehre vom Worte Gottes, Prolegomena. 1927
  • Quousque tandem? 1930
  • Fides quaerens intellectum. Anselms Beweis der Existenz Gottes im Zusammenhang seines theologischen Programms. 1931
  • Geschichte der protestantischen Theologie. 1932
  • Kirchliche Dogmatik Bd. I/1-IV/4; 1932 ff.
  • Das 1. Gebot als theologisches Axiom. März 1933
  • Theologische Existenz heute. Juni 1933
  • Nein! Antwort an Emil Brunner. 1934
  • Evangelium und Gesetz. 1935
  • Rechtfertigung und Recht. Juni 1938
  • Brief an Josef Hromadka. September 1938
  • Des Christen Wehr und Waffen. Januar 1940
  • Unsere Kirche und die Schweiz in der heutigen Zeit. Februar 1941
  • Weihnachtsbotschaft an die Christen in Deutschland. Dezember 1941
  • Die Deutschen und wir. Januar 1945
  • Die geistigen Voraussetzungen für den Neuaufbau in der Nachkriegszeit. Mai 1945
  • Zur Genesung des deutschen Wesens – Ein Freundeswort von draussen. 1945
  • Wort an die Deutschen. November 1945
  • Eine Schweizer Stimme. Politische Aufsätze und Briefe 1938–1945. 1945
  • Christengemeinde und Bürgergemeinde 1946
  • társszerzőként: Darmstädter Wort. 1947
  • Die Unordnung der Menschen und Gottes Heilsplan. 1948
  • Rede zum Volkstrauertag. 1954
  • Brief an Mozart. 1956
  • Die Menschlichkeit Gottes. 1956
  • Es geht ums Leben! Karfreitag. 1957
  • Brief an einen Pfarrer in der DDR. 1958
  • Den Gefangenen Befreiung! Predigten. 1959
  • Der Götze wackelt. Zeitkritische Aufsätze, Reden und Briefe von 1930 bis 1960. 1961
  • Einführung in die evangelische Theologie. 1962
  • Ad Limina Apostolorum. 1967
  • Fiat Iustitia! 1968

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Karl Barth
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Indiana Philosophy Ontology Project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  10. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Барт Карл, 2015. szeptember 28.
  11. Nationalencyklopedin (svéd nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  12. BnF források (francia nyelven)
  13. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
  14. Parsons (1987). „Man Encountered by the Command of God: the Ethics of Karl Barth”. Vox Evangelica 17, 48–65. o. (Hozzáférés ideje: 2012. november 17.)  
  15. Daniel L. Migliore. Commanding Grace: Studies in Karl Barth's Ethics. W.B. Eerdmans Publishing Company (2010. augusztus 15.). ISBN 978-0-8028-6570-0 
  16. Matthew J. Aragon-Bruce. Ethics in Crisis: Interpreting Barth's Ethics (book review) Princeton Seminary Library. Retrieved on 2012-07-15. Archiválva 2010. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  17. a b c Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon
  18. A Barmeni Teológiai Nyilatkozat
  19. New Blackfriars, Vol. 79, 934 (1998. december), 550-554
  20. Houtz: The Life of Karl Barth: Early Life from Basel to Geneva 1886-1913 (Part 1). The PostBarthian, 2018. április 18. (Hozzáférés: 2019. február 23.)
  21. fortresspress: Karl-Barth
  22. https://www.amazon.com/Christian-Life-Academic-Paperback/dp/0567084965
  23. Karl Barth, Biblical and Evangelical Theologian. Edinburgh: T & T Clark, 1990., page 1.