Főmenü megnyitása

Haró

falu Romániában, Hunyad megyében

Haró (románul: Hărău [hə'rəw], németül: Haren) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Haró (Hărău)
A református templom
A református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rang községközpont
Irányítószám 337265
SIRUTA-kód 89810
Népesség
Népesség827 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság102[2]
Népsűrűség16,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület49,86 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Haró (Románia)
Haró
Haró
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 53′ 51″, k. h. 22° 57′ 31″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 51″, k. h. 22° 57′ 31″
Haró weboldala

FekvéseSzerkesztés

Dévától húsz km-re északkeletre, a Maros jobb partján található.

Nevének eredeteSzerkesztés

Kiss Lajos szerint neve egy 'szakács' jelentésű ómagyar horó szóból ered. Először 1360-ban Harow, majd 1389-ben Haro, 1517-ben pedig Hara alakban írták. A helységnévből képzett melléknév harai. Román neve 1750-ben Hereu.

TörténeteSzerkesztés

Hunyad vármegyei település volt kezdetben magyar, később vegyes, román–magyar lakossággal. 1764-ben, a Határőrvidék szervezésekor köznemesi családait határőrnek kényszerítették. Egyébként népes református egyházközsége 1674-ben anyaegyház, később főként Kéménd filiája, a 19. század elejétől ismét anyaegyházközség volt.[3] A leggyakoribb református családnevek ekkor a Csikós (vagy Csíkos), Balog, Köpeczi, Csuka, Tállyai, Rácz és István.[4] 1784-ben a felkelők felégették. 1786-ban 572 lakosának 44%-a volt zsellér, 25%-a jobbágy, 22%-a pedig nemesi jogállású.

LakosságaSzerkesztés

  • 1850-ben 673 lakosából 426 volt román, 224 magyar, 12 cigány és 11 zsidó nemzetiségű; 438 ortodox, 212 református és 12 római katolikus vallású.
  • 1910-ben 873 lakosából 538 volt román és 327 magyar anyanyelvű; 539 ortodox, 280 református és 45 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 719 lakosából 578 volt román, 98 magyar és 42 cigány nemzetiségű; 540 ortodox, 72 református, 59 pünkösdista, 17 római katolikus és 13 baptista vallású.

Híres emberekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. [1]
  3. Dáné István: A V.-Hunyadi Zarándival egyesült egyházmegye- és azon egyházmegyébeni egyházak történelme. In Az erdélyi reformata anyaszentegyház névkönyve 1863-ra. Kolozsvártt, 1863, 11. o.
  4. Buzogány Dezső – Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere. 1. Kolozsvár, 2003, [366]–410. o.
  5. Szabó Dezső: Életeim. 1. Budapest, 1996, 332–333. o.