Hardegg

község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban

Hardegg osztrák város Alsó-Ausztria Hollabrunni járásában. 2022 januárjában 1304 lakosa volt. Maga Hardegg (az önkormányzathoz tartozó falvak nélkül) mindössze 86 lakossal rendelkezik és ezzel Ausztria legkisebb városa.

Hardegg
Hardegg címere
Hardegg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásHollabrunni járás
Irányítószám2082
Körzethívószám02916, 02948, 02949
Forgalmi rendszámHL
Népesség
Teljes népesség1309 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság309 m
Terület93,23 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 51′ 09″, k. h. 15° 51′ 32″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 09″, k. h. 15° 51′ 32″
Hardegg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hardegg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése szerkesztés

 
Hardegg a Hollabrunni járásban

Hardegg hagyományosan a tartomány Waldviertel régiójában fekszik, közigazgatásilag viszont a Hollabrunni járás részeként a Weinviertelhez tartozik. Az osztrák-cseh határt alkotó Thaya folyó jobb partján található a Gránit- és Gneiszfennsíkon. Területének 58,3%-a erdő, 37% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 9 települést egyesít: Felling (119 lakos 2022-ben), Hardegg (86), Heufurth (76), Mallersbach (158), Merkersdorf (120), Niederfladnitz (285), Pleissing (138), Riegersburg (238) és Waschbach (84).

A környező önkormányzatok: délkeletre Retzbach és Retz, délnyugatra Weitersfeld, nyugatra Langau, északnyugatra Šafov és Podmyče, északra Vranov nad Dyjí, Horní Břečkov és Lukov nad Dyjí, északkeletre Podmolí, keletre Hnanice (utóbbi 7 Csehországban).

Története szerkesztés

 
Hardegg vára
 
Kaja várának romjai
 
A Szt. Vitus-plébániatemplom és a csontkamra
 
A riegersburgi kastély

Hardegg vára a 12. századtól a Plain grófok uradalmi központja volt. A Plain-Hardeggerek a 13. századra (a Kuenringek mellett) az Osztrák Hercegség egyik legbefolyásosabb nemesi családjává váltak. 1260-ban Otto és Konrad von Plain-Hardegg a magyarok ellen vívott csatában elesett, a birtokot pedig Berthold von Rabenswalde-Schwarzburg szerezte meg. Az uradalmi központ átkerült Retz városába, amelyet Berthold alapított. 1290-ben Hardegget már városként (civitas) említik. Templomát a 12. században alapították.

1314-ben Hardegg grófságát Berthold unokaöccsei, Maidburg (Magdeburg) várgrófjai kapták meg. Ugyanakkor a birtok egy részét a felső-ausztriai Schaunberg grófok örökölték, emiatt a várat is két részre (mindegyikben külön kápolnával) kellett megosztani. 1380 körül a Maidburgok erővel megszerezték a teljes uradalmat. 1425-ben a husziták betörtek Alsó-Ausztriába és Retz városában nagy vérengzést hajtottak végbe, közel ezer embert megöltek. Elfogták Johann von Hardegg grófot is, aki két évnyi fogság után Prágában halt meg.

A pénzzavarba került Maidburg-Hardeggek örökösödési szerződést kötöttek a Habsburgokkal, így amikor 1483-ban a család férfiágon kihalt, a vár I. Miksa császáré lett. Miksa előbb Pösing grófnak adta oda, majd 1495-ben Heinrich von Prüschenk kapta meg, aki egyúttal birodalmi grófi címet is kapott (leszármazottját, Ferdinand von Prüschenket 1594-ben kivégezték, mert feladta a törökök által ostromlott Győrt).

A harmincéves háborút követően a várat elhanyagolták. A Prüschenk-Hardegg család eladta a St. Julien nemzetségnek, majd 1730-ban a Khevenhüller grófoké lett. Az erődöt Johann Carl von Khevenhüller építette újjá a 19. század végén. A város gazdaságának alapjául a 17-19. században a textilgyártás, a gombgyártás, valamint egy lőporüzem szolgált.

1972-ben a szomszédos Merkersdorf és Riegersburg-Pleißing községeket Hardegg városához csatolták, majd 1975-ben Niederfladnitzot is. 1990-ben megnyitották a Thayán át Csehországba vezető hidat.

Lakosság szerkesztés

A hardeggi önkormányzat területén 2022 januárjában 1304 fő élt. A lakosságszám 1890 óta többé-kevésbé csökkenő tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 94,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 3,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,1% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 93,8%-a római katolikusnak, 4,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (96,6%) mellett a csehek alkották 2,1%-kal.

A népesség változása:

2016
1 309
2018
1 309

Látnivalók szerkesztés

 
A niederflatnitzi kastély
 
A niederflatnitzi Karlslust-kastély
  • a hardeggi vár és az ún. Óratorony
  • Kaja várának romjai
  • a riegersburgi kastély
  • a niederflatnitzi kastély
  • a niederflatnitzi Karlslust-kastély
  • a hardeggi Szt. Vitus-plébániatemplom és középkori csontkamrája
  • a fellingi Szt. Péter- és Pál-plébániatemplom
  • a niederfladnitzi Mária mennybevétele-plébániatemplom
  • a pleissingi Szt. Kunigunda-plébániatemplom
  • a panorámaszekrény-múzeum
  • a Thaya-völgyi Nemzeti Park

Híres hardeggiek szerkesztés

  • Freddy Quinn (1931-), énekes, színész

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hardegg (Niederösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.