Haris
A haris (Crex crex) a madarak (Aves) osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, ezen belül a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) Figyelmes példány
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 500 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Crex crex (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A haris elterjedési területe
költőhely (nyáron)
költözési útvonal
telelőhely
visszatelepített terület
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Haris témájú médiaállományokat és Haris témájú kategóriát. |
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2016-ban „Az év madarává” választotta.[2]
Előfordulása
szerkesztésNyugat- és Közép-Európától Kelet-Szibériáig, valamint délre a Kaukázus előteréig költ, és Afrika déli részén telel át.
Kárpát-medencei előfordulása
szerkesztésMagyarországon rendszeres fészkelő, mintegy 1500 költőpár él (1998), legnagyobb számban a Bodrogközben. Állománya lassan, de folyamatosan csökken, a szárazabb években nagymértékben, akár felére is csökkenhet. Számukat a vonulási útvonalukon (Száhel-övezet) előforduló egyre gyakoribb szárazságok is nagyban befolyásolják.
Megjelenése
szerkesztés
Testhossza 27-30 centiméter, szárnyfesztávolsága 46-53 centiméter, a hím testtömege 135-200 gramm, a tojóé valamivel kevesebb. Felső tollazata feketés, világosbarna szélekkel, ezért kissé pikkelyesnek tűnik. Hasalja fakó-barna, vörösesbarna csíkozással. Mellkasa, torka és feje oldalt galambszürke. Csőre rövid és erős, hogy fel tudja csipegetni a magokat. A fiókák egységesen feketés barnák, ami egy mezei madár esetében szokatlan rejtőszín.
Életmódja
szerkesztésMagányosan, rejtőzködve él, legtöbbször csak jellegzetes recsegő hangja árulja el jelenlétét. A nedves réteken, kaszálókon, folyók menti területeken él, olyan helyen, ahol jól rejtő viszonylag magas, sűrű növényzet található, elszórt bokrokkal. A hím jellegzetes hangjával jelzi területfoglalását, a konkurenseket elűzi; több tojóval is párosodhat. Főleg állati eredetű táplálékot fogyaszt: rovarokat, puhatestűeket, pókokat, ami kiegészül gyom- és fűmaggal, a művelt területek közelében vetőmaggal, gabonával.
Szaporodása
szerkesztésA költési időszak május–június között van, ritkán költ kétszer. A késői és pótköltések augusztus elejéig tarthatnak. Talajon lévő mélyedésbe fűszálakból készíti fészkét. Egy fészekaljban 3-12 szürkészöld vagy vörösbarna tojás található, ezeken rozsda- vagy bíborszínű foltok vannak. A költés 14-18 napig tart és csak a tojó vesz részt benne. A kirepülés 5 hét után jön el, 8 hetesen már teljesen kifejlettek.
Védettsége
szerkesztésA faj a Természetvédelmi Világszövetség listáján mérsékelten veszélyeztetett, Európában sebezhető fajként tartják nyilván, Magyarországon veszélyeztetett, fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft. Állományát a nedves kaszálók, legelők felaprózódása, becserjésedése, és a fészkek sérülése miatt a korai (főleg a július előtti), gépekkel végzett kaszálás veszélyezteti leginkább.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Bechstein, Johann Matthäus. Ornithologisches Taschenbuch von und für Deutschland oder kurze Beschreibung aller Vogel Deutschlands, vol 2 (german nyelven). Leipzig: Richter, 336. o. (1803)
- ↑ Ő lett az év madara. nepszava.hu (2015. július 28.) (Hozzáférés: 2015. július 28.) arch
Források
szerkesztés- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2012. augusztus 13.)
- Haris, Crex crex, (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, hozzáférés: 2014. január 26.)
További információk
szerkesztés- Képek az interneten a harisról
- A haris a youtube-on
- A haris nyerte a "2016 év madara" lakossági szavazást (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület)
- Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 153.
