Hebron
Hebron (arabul: الخليل, átírva el-Khalīl; héberül: חֶבְרוֹן, átírva Ḥevron) Ciszjordánia legnagyobb városa, Jeruzsálemtől kb. 30 km-re délre, 930 méter átlagos tszf. magasságban. Lakossága több mint 200 ezer fő.
A településen világörökségi helyszín található |
Hebron (الخليل) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Palesztina | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 215 452 fő (2016)[1][2] | ||
– agglomeráció | 250 000 fő | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 930 m | ||
Terület | 74,102 km² | ||
Időzóna | EET (UTC+2) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 31° 32′ 06″, k. h. 35° 05′ 55″31.535000°N 35.098611°EKoordináták: é. sz. 31° 32′ 06″, k. h. 35° 05′ 55″31.535000°N 35.098611°E | |||
Hebron weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hebron témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jellegzetes arab város, amely Ciszjordánia déli részének kereskedelmi központja.
A zsidó vallás második legszentebb városa (Jeruzsálem után).[3] Itt találhatók a bibliai pátriárkák sírjai. Az iszlám vallásúaknak is szent város,[4] akik Ábrahámot szintén az ősatyjukként tisztelik.
Mózes első könyve, 13.fejezetének 18. versében olvashatunk először Hebron városáról: "Elébb mozdítá azért sátorát Ábrám, és elméne, és lakozék Mamré tölgyesében, mely Hebronban van, és oltárt építe ott az Úrnak." Továbbá a 23. fejezet, 2. versében olvashatunk Hebron városáról: „Meghalt Sára Kirjat Árbában, vagyis Hebronban”. A Kirjat Árbá magyar jelentése „a négyek városa”. Ez az elnevezés onnan ered, hogy a város négy negyedre oszlik.
Története
szerkesztésA helység több mint ötezer éves. Az ősi Hebron a mai településtől nyugatra feküdt. Ásatások 1964 óta folynak a területen.
A Biblia alapján Ábrahám élt e területen is, amelyet akkor Kirját Árbának neveztek. A települést a kánaániták valószínűleg egy Arba nevű istenségről nevezték el. A feleségével Sárával együtt itt van eltemetve. Utódaik, Izsák és Jákob is itt nyugszik.
A Kr. e. 12.-11. században a kálebita törzsek laktak itt, akik szövetségre léptek a honfoglaló izraelitákkal.
A későbbiekben Dávid királyságának fővárosa volt hét éven keresztül. Absolon innen szervezte meg a lázadást atyja ellen, és innen indult Jeruzsálembe.
A babiloni fogság alatt az edomiták kezébe került és csak Makkabeus Júdás hódította vissza.
A Kr. u. 4. században már csak egy nagy falu.
A bizánci korban a városnak az a tisztelet adott bizonyos jelentőséget, amellyel a keresztények Ábrahám emlékének adóztak.
Az iszlám hódításkor Hebron azok egyik szent városa lett.
A keresztesek idején püspöki székhely és Szent Ábrahám vára néven szerepel az emlékekben.
A későbbi századokban szerepe nem jelentős.
Zsidó telepesek
szerkesztésHebron központjában mintegy 600 zsidó telepes él egy enklávéban a judaizmus és az iszlám által szent helynek tekintett pátriárkák sírja közelében, az izraeli hadsereg védelme alatt.
Látnivalók
szerkesztés- Haram el Khalil muzulmán mecset
Hebron központjában található. A három monoteista vallás zarándokai látogatják. Itt találhatók a pátriárkák és feleségeik sírjai (Ábrahám és felesége Sára, Izsák és Rebeka, Jákob és Lea).
A Makpela-barlangot körülvevő falak Nagy Heródes korából valók. Valószínű, hogy Heródes nagy síremléket építtetett a falakon belül. Ebből csak a mai mecset alapjai maradtak meg és a barlang, amely a pátriárkák temetkezési helye.
A heródesi építményt bizánci szentély váltotta fel, majd a 8. században a mecset. A keresztesek a mecsetet Szent Ábrahám templomává alakították át, majd ennek a templomnak a belsejét a 14. században rendezték át végleg mecsetté.
1967 óta a Haram egy részében izraelita istentiszteletet tartanak. Előtte azonban tilos volt nem-mohamedánoknak a mecsetbe lépni.
Városkép
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ https://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:z9f98LGZAzgJ:www.hebron-city.ps/pdfs/achievements%2Bbook2009.pdf+Hebron+population+site:hebron-city.ps/&hl=ar&gl=sa&pid=bl&srcid=ADGEESiGg1Z_tKDWG8k47e2GDqzDl7gUqB3uwKHIowKkWCEufgt7LJknFYkvKe-6kenBAqQ8T5Dwog7EQ-E3hCWQXrT2we1IxrGJtW1lHsW2ooKuXXF71_gia9drQY-DVa0ZeyQkq7g7&sig=AHIEtbQdWBXl_Yl7FSbJFGQBxPMHYW6dew
- ↑ https://docs.google.com/viewer?pid=bl&srcid=ADGEESiGg1Z_tKDWG8k47e2GDqzDl7gUqB3uwKHIowKkWCEufgt7LJknFYkvKe-6kenBAqQ8T5Dwog7EQ-E3hCWQXrT2we1IxrGJtW1lHsW2ooKuXXF71_gia9drQY-DVa0ZeyQkq7g7&q=cache%3Az9f98LGZAzgJ%3Awww.hebron-city.ps%2Fpdfs%2Fachievements%2Bbook2009.pdf%20population%20of%20250%2C000%20site%3Ahebron-city.ps%2F&docid=2a3dfabac239ffc31ae4eefe2485ec68&a=bi&pagenumber=80&w=2000
- ↑ Scharfstein 1994, p. 124
- ↑ Aksan & Goffman 2007, p. 97
Források
szerkesztés- Gyürki László: A Biblia földjén, 1990