Hegyháthodász

magyarországi község Vas vármegyében

Hegyháthodász (németül Hodis) község Vas vármegyében, a Körmendi járásban, a Kemenesháton.

Hegyháthodász
Evangélikus harangtorony
Evangélikus harangtorony
Hegyháthodász címere
Hegyháthodász címere
Hegyháthodász zászlaja
Hegyháthodász zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKörmendi
Jogállásközség
PolgármesterKercsmár Kálmán (független)[1]
Irányítószám9915
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség156 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 56′ 01″, k. h. 16° 39′ 26″46.933590°N 16.657200°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 01″, k. h. 16° 39′ 26″46.933590°N 16.657200°E
Hegyháthodász (Vas vármegye)
Hegyháthodász
Hegyháthodász
Pozíció Vas vármegye térképén
Hegyháthodász weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyháthodász témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vas vármegye déli határszélén, Körmendtől 10 kilométerre délkeletre fekszik. Megközelíthető a 76-os főútról, mintegy 1,5 kilométeres letéréssel. Közigazgatási területének északi részét érinti a Vasvár-Hegyhátsál között húzódó 7441-es út is.

Története

szerkesztés

Hodász nevű település első fennmaradt okleveles említését 1221-ből ismerjük. A megtalált „első” okleveles említéstől visszamenőlegesen a település akár 2-300 éve tartó folyamatos létét feltételezhetjük.

A településszerkezet kialakulásáról régi térképek tudósítanak. A tágabb közlekedésföldrajzi összefüggésekből kiderül, hogy a mai Hegyháthodász kialakulásánál a Körmend-Zalaegerszeg összekötő út játszotta a legfontosabb szerepet. Elgondolkodtató a mai szőlőhegy Király-hegy elnevezése. Tudjuk, hogy a település lakói legkorábban királyi szolgálónépek voltak, aki hód vadászattal foglalkoztak (a hódot részben prémje, részben pedig a belőle nyerhető illatszer alapanyag miatt vadászták) A szomszédos Halastón 1266. augusztus 20-án V. István, Mizdón pedig 1277. augusztus 20-án IV. László király keltezett oklevelet. Utóbbi neve „mézadó” jelentésű, ami méz, illetve méhsör előállításával foglalkozó szolgáltatókra utal. Tehát Hodász közvetlen környékén a kora Árpád korban a királyi udvari szervezethez tartozó népek laktak.

Ma is élő helynév a „Katonák útja”. Hosszú szakaszon ez alkotja ma is a falu határát, ami önmagában is jelzi, hogy igen régi útról van szó, ha már a középkori faluhatár is hozzá igazodott. A „Katonák-útja” Itáliát kötötte össze, ahol „strada Ungarororum”-nak is nevezték, Székesfehérvárral. A hosszú szakaszokon nyílegyenes utat úgy jelölték ki, hogy lehetőleg elkerülje a településeket, ezáltal lehetővé téve rajta a rajta vonuló katonák, és kereskedők gyors haladását.

Hodasz a 13. században kerülhetett magánkézre. Kőszegi István 1273-ban Nádasd nembeli Itelemér fia Imrének, a Nádasdiak ősének adta. Az ő leszármazottai, rokonai és jogutódai örökölték az egész feudális korban.

A település határában mára elpusztult (ún. elpusztásodott) településekről is tudunk. Ezek Gérnyi (1293) és Kabahegy (1410). Mindkettőt a ma is létező helynevek alapján lehet nagyjából lokalizálni. Az előbbi a Körmend- Zalaegerszeg főút mentén lehetett, talán a mai szőlőhegy térségében, az utóbbi neve Kapa-hegy alakban maradt fenn a falutól délre, helyén jelenleg erdő található.

Az ismert történeti demográfiai számadataink segítségével képet alkothatunk a lakosság mennyiségi változásairól, ami természetesen kihatott a település belterületének növekedésére is. A legkorábbi megbízható adataink 1549-ből származnak. Ekkor Hodászon mintegy 150 lakóval számolhatunk. A személyre szólóan pontos első magyarországi népszámlálás adatsora 1787-ből áll rendelkezésünkre, ekkor Hodásznak 218 lakosa volt (összesen 34 lakóházban). A 19. században és a 20. század első felében dinamikus népességgyarapodás zajlott. 1910-ben 403, míg 1933-ban már 470 lakost írtak össze. Ez a trend a II. világháborút követő társadalmi, gazdaság-és településföldrajzi változások következtében azonban radikális népességcsökkenésbe csapott át, 1993-ban a statisztika már csak 209 lakost regisztrálhatott (119 lakásban). A lakosságszám a mélypontot 1999-ben érte el, amikor a településen csak 174-en éltek. Jelenleg a településnek 195 lakosa van.[3]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Kercsmár Lajos (független)[4]
  • 1994–1998: Kercsmár Lajos (független)[5]
  • 1998–2002: Tóth László Ödönné (független)[6]
  • 2002–2006: Tóth László Ödönné (független)[7]
  • 2006–2010: Dervalics Roland (HVIM)[8]
  • 2010–2014: Dervalics Roland (Jobbik)[9]
  • 2014–2016: Szalai Zoltán Vince (független)[10]
  • 2016–2019: Kercsmár Kálmán (független)[11]
  • 2019–2024: Kercsmár Kálmán (független)[1]
  • 2024– :

A településen 2016. április 24-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Nevezetességei

szerkesztés
  • a szőlőhegyen múlt század végi népi boronapince: műemlék
  • határából régi halomsírokat ismerünk

Hegyháthodász község címere

szerkesztés

Hegyháthodász címere ún. „beszélő” címer, vagyis névcímer, mely címereket értékes címerként tart számon a heraldika. A hódnak és a hegyhátot jelképező hármashalomnak a megjelenítése a pajzson eredményezi mindezt. A hármashalom zöld mezejében lebegő helyzetű, jobbra forduló aranyhód jelképezi a címerben a község korai történelmét, mivel a község legkorábbi lakói királyi hódvadászok voltak.

A címer fő címerképe a község jellegzetes építménye a harangtorony. A szakrális építészetben a földitől az isteni felé való emelkedés fokozatait jelöli. Harangja Krisztus eljövetelét jelzi az eucharisztiában. A harangszó isten hangjaként az áldás továbbítója.

Az őzbakok utalnak a környék nagyvadállományára, de mögöttes szimbólumértékük is van, amely megegyezik a szarvasokra vonatkozó jelképértelmezéssel. Vallásos jelképként érthetjük: „ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy kívánkozik lelkem hozzád, Istenem” – mondja a zsoltár, amelynek szövegét már az őskeresztények idején a kereszténységre vonatkoztatták. Az őzek a harangtorony két oldalán az őrállatok szerepét is betöltve, szintén a vallásos hitüket megőrző lakosságot szimbolizálják.

A heraldikai mázak és színek szimbolikus jelentéstartalmat hordoznak.

Kék (Jupiter) az elvhűség, állhatatosság, ellenálló képesség, bizalom.

Arany (Nap) az értelem és hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség.

Zöld (Vénusz) a szabadság, szeretet, szépség, örökkévalóság, remény.[13]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
160
163
166
167
144
156
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 76,3%-a magyarnak, 0,6% németnek, 0,6% cigánynak mondta magát (23,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19,5%, református 3%, evangélikus 41,4%, felekezet nélküli 3,6% (32,5% nem nyilatkozott).[14]

  1. a b Hegyháthodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. gangura: Hegyháthodász. www.hegyhathodasz.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
  4. Hegyháthodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Hegyháthodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. Hegyháthodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  7. Hegyháthodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  8. Hegyháthodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  9. Hegyháthodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2019. december 20.)
  10. Hegyháthodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  11. a b Hegyháthodász települési időközi választás eredményei, 2016. április 24. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  12. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  13. gangura: Hegyháthodász. www.hegyhathodasz.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
  14. Hegyháthodász Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés