Heilbronn
Heilbronn város Németország délnyugati részén, Baden-Württemberg területén, Stuttgarttól kb. 50 km-re északra, a Neckar folyó mellett.
| Heilbronn | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Polgármester | Harry Mergel (SPD) | ||
| Irányítószám | 74072–74081 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám | HN | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 125 960 fő (2018. dec. 31.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 1 260,99 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 157 m | ||
| Terület | 99,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Heilbronn
Pozíció Németország térképén
| |||
| é. sz. 49° 09′, k. h. 9° 13′Koordináták: é. sz. 49° 09′, k. h. 9° 13′ | |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén | |||
| Heilbronn weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heilbronn témájú médiaállományokat. | |||
VárosrészSzerkesztés
| Városrész | Csatolás | Népesség[2] | Terület[3] | Irányítószám(ok) | Körzethívószám |
|---|---|---|---|---|---|
| Heilbronn | – | 54.909 | 31,334 km² | 74072, 74074, 74076, 74078 |
07131 |
| Biberach | 1974. január 1. | 5.022 | 10,582 km² | 74078 | 07066 |
| Böckingen | 1933. július 1. | 21.289 | 11,353 km² | 74080 | 07131 |
| Frankenbach | 1974. április 1. | 5.528 | 8,889 km² | 74078, 74080 | 07131 |
| Horkheim | 1974. április 1. | 4.063 | 4,852 km² | 74081 | 07131 |
| Kirchhausen | 1972. július 1. | 3.729 | 11,471 km² | 74078 | 07066 |
| Klingenberg | 1970. január 1. | 2.209 | 2,721 km² | 74081 | 07131 |
| Neckargartach | 1938. október 1. | 9.273 | 11,249 km² | 74078 | 07131 |
| Sontheim | 1938. október 1. | 11.491 | 7,400 km² | 74074, 74081 | 07131 |
TörténeteSzerkesztés
A történelem előtti kortól lakott település; számos leletet találtak itt a kelta, római és alemann időkből, amelyek a történeti múzeumban láthatók. Neve a pogány kori „Heiliger Brunnen”, azaz „Szent Kút”-ra vezethető vissza. 1281-ben nevezték először városnak. 1371 és 1802 között birodalmi város volt. A középkorban fontos kereskedelmi központ. A 19. század elejétől az iparosodás egyik központja lett.
PolitikaSzerkesztés
GazdaságSzerkesztés
Kiemelkedik a gépgyártás, az elektronikai ipar, a élelmiszer- és italgyártás, a papír- és nyomdaipar, a vegyipar, a sófeldolgozás. A város mellett széntüzelésű erőmű működik. A környező területeken szőlőültetvények vannak, és Heilbronn a boráról is híres.
KözlekedésSzerkesztés
Közúti közlekedésSzerkesztés
A várost érinti az A81-es autópálya és az A6-os autópálya.
Vasúti közlekedésSzerkesztés
Itt születtek, itt éltekSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ https://www.statistik-bw.de/BevoelkGebiet/Bevoelk_I_D_A_vj.csv
- ↑ Stand 30. September 2009. Gem. Beilage zum Amtlichen Stadtplan 1 : 15 000. 41. Auflage. Stadt Heilbronn, Heilbronn 2010, S. 2
- ↑ Gem. Adressbuch Stadt Heilbronn 2009/2010. Bleicher, Gerlingen 2009, ISBN 3-921097-84-3, S. 30
FordításSzerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Heilbronn című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
