Helvey Laura

(1852–1931) magyar színésznő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 8.

Urváry Lajosné Helvey Laura (Arad, 1852. december 10.Budapest, 1931. február 2.) drámai színésznő. Helvey Ilka és Helvey Irén testvére.

Helvey Laura
Helvey Laura körülbelül 22 éves korában
Helvey Laura körülbelül 22 éves korában
Életrajzi adatok
Született1852. december 10.
Arad
Elhunyt1931. február 2. (78 évesen)
Budapest
HázastársaUrváry Lajos
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Helvey Laura témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Helvey Laura kb. 25 éves korában ismeretlen szerepben

Születésekor apja, Helvey (1845-ig Schweitzer)[1] Zsigmond uradalmi jószágigazgató volt Aradon. Szülővárosában, majd Budapesten nevelkedett, mivel nagy hajlamot érezett a szini pálya iránt, 1867-ben a színi tanodába jelentkezett, ahol Paulay Ede, Szigeti József és Gyulai Pál tanítványa lett, melynek elvégzése után 1870-ben a Nemzeti Színházhoz szerződtették. Már a vizsgaelőadáson feltűnést keltett a Faust Margit szerepében. 1870. április 1-én lépett először az ország első színpadára, Ernest Legouvé Rang és szerelem c. színművében. 1885. június 29-én feleségül ment Urváry Lajoshoz, a Pesti Napló felelős szerkesztőjéhez, aki azonban öt évi házasélet után elhunyt.

Eleinte főként drámai hősnőket játszott; Desdemondt, Ophéliát, Cordeliát, Mirandát (Shakespeare színműveiben), valamint Ledért a Csongor és Tünde (Vörösmarty) bemutatóján. Fellépett Shakespeare-szerepekben is, de Molière nőalakjai álltak hozzá a legközelebb. A beszéd hivatott művésze volt, mesterien bánt a hangjával, az érzelmeket, indulatokat nem hangerővel, hanem árnyalt dinamikával fejezte ki. Legsajátabb területe a modern, fölényes szellemű nagyvilági nő alakítása. Idősebb korában a Wilde-darabok öreg dámáit játszotta.

A Schöpflin-féle Magyar színművészeti lexikon következőket írja róla: "A sajtó elismerte, a közönség az »Isteni Laura« néven becézte. Ez volt az ő fénykora. Később, haladó életkorával, könnyen siklott át más szerepkörre, anélkül, hogy művészi színvonala lejjebb csúszott volna. Mert ő, aki a drámai helyzetekben a modern ember felindulásait, ideges ingerültségét és lelki vívódásait olyan híven tükrözte vissza, a társalgás művészetében is éppen olyan művészi készséget árult el, sőt színpadi pályája utolsó évtizedében néhány komikus és groteszk nőalak ábrázolásával mély komikai erejéről e humoráról is erős tanúbizonyságot állított. Széles skálájú művésznő volt. Akármit játszott, igaz volt mindig és finom."

1909. április elején a Nemzeti Színház örökös tagjának nevezték ki. 1910. április 1-én a Kiskirályok c. vígjáték Mimi hercegnő szerepében ünnepelte a Nemzeti Színház Helvey Laura 40 éves színművészeti jubileumát. Negyven évet töltött a színipályán s mind a negyvenet a Nemzeti Színház művészi együttesében. 1914-ben vonult vissza, Budapesten, 1931. február 2-án, 78 évesen érte a halál.

Főbb szerepei

szerkesztés
  • Cordélia (Shakespeare: Lear király)
  • Céliméne (Molière: A mizantróp)
  • Dóra (Sardou)
  • Elza (Csiky Gergely: A proletárok)
  • Eszter (Csiky Gergely: Cifra nyomorúság)
  • Fedora (Sardou)
  • Athénais (Georges Ohnet: A vasgyáros)
  • Smithné (ifj. Dumas: Francillon)
  • Pepa (Pailleron: Az egér)
  • Lindené (Ibsen: Nóra)
  • Langeacné (Wolff: A titok)
  • Lady Markby (Wilde: Az eszményi férj)
  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 17783/1845. Forrás: Századunk névváltoztatásai 102. oldal 28. sor

Források és irodalom

szerkesztés