Hidrogén-tetrakloro-aurát

Kémiai azonosítók
Hidrogén-tetrakloro-aurát(III)

CAS-szám	[16903-35-8] (trihidrát)
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	H Au Cl₄
Moláris tömeg	339,786 g/mol
Megjelenés	sárga-narancssárga színű, kristályos, szilárd
Sűrűség	3,9 g/cm³ (20 °C)^[1]
Olvadáspont	kb. 30 °C (trihidrát)^[1]
Forráspont	200 °C-on bomlik^[1]
Oldhatóság (vízben)	150 g/l, 20 °C (trihidrát)^[1]
Veszélyek
EU osztályozás	Maró (C)^[1]
R mondatok	R34, R43^[1]
S mondatok	S26, S36/37/39, R45^[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A hidrogén-tetrakloro-aurát vagy pontosabban hidrogén-tetrakloro-aurát(III) (H Au Cl₄) egy komplex vegyület, ami az arany királyvízben való oldásakor keletkezik. Sárga vagy barna színű, kristályos vegyület. Ezt száraz levegőn állva barnásvörös színű, három molekula kristályvizet tartalmazó módosulattá (trihidráttá) alakul, aminek az aranytartalma 50,01%. Feloldódik vízben, alkoholban és éterben is. A vizes oldat sárga színű, maró és mérgező tulajdonságú. A vegyület íze fanyar, kesernyés.

Kémiai tulajdonságai szerkesztés

A hidrogén-tetrakloro-aurát egybázisú, gyenge savként viselkedik. Vizes oldatban H⁺ és [AuCl₄]^- ionokra disszociál. A sóit kloro-aurátoknak nevezik. A legjelentősebb sója a kálium-tetrakloro-aurát(III).

Előállítása szerkesztés

Arany királyvízben való oldásával állítják elő. Ekkor a vegyület oldata keletkezik, amiből besűrítéssel kristályosítják ki. A körülményektől függően (hőmérséklet, besűrítés mértéke) trihidrát vagy tetrahidrát válik ki.

Az arany királyvízben oldásának reakcióegyenlete:

\mathrm {Au+HNO_{3}+4\ HCl\rightarrow H[AuCl_{4}]+NO+2\ H_{2}O}

^[2]

Felhasználása szerkesztés

A fényképészetben, aranyozó folyadékok készítésére, illetve az analitikai kémiában használják.

Források szerkesztés

Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
Nyilasi János: Szerves kémia

Hivatkozások szerkesztés

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g A hidrogén-tetrakloro-aurát(III) vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 30. (JavaScript szükséges) (angolul)
↑ Bodor Endre: Szervetlen kémia I., 1983. ISBN 963-17-6322-6

Lásd még szerkesztés

Hexakloro-platina(IV)-sav, a platina királyvízben oldásakor keletkező vegyület

[BGIA_GESTIS-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g A hidrogén-tetrakloro-aurát(III) vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 30. (JavaScript szükséges) (angolul)

[2] Bodor Endre: Szervetlen kémia I., 1983. ISBN 963-17-6322-6

[1]

[2]