Főmenü megnyitása

Egyiptomi írás

(Hieroglifák szócikkből átirányítva)
A világ egyik legismertebb művészeti alkotása ez az ülő írnokot ábrázoló, rendkívüli megjelenítő erővel bíró realisztikus szobor, mely az Óbirodalom idején készült és Szakkarából került elő (Louvre, Párizs)

Az egyiptomi írás az emberiség történetének egyik legelső írásrendszere, amely már az i. e. 4. évezredben létezett. Először képírásként, majd nagyon korán, Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítésének ideje (i. e. 31-30. század) körül hangjelölő írássá alakult és rendelkezett egy 24 hangból álló ábécével.

Az ókori Egyiptom, a világtörténelem egyik legnagyobb civilizációja mintegy négyezer éven keresztül állt fenn, ezt a négyezer évet pedig végigkísérte az írás jelenléte. Egyiptom nagyságához nagy mértékben hozzájárult, hogy korán kialakult egy egységes írásrendszer, amely elég fejlett volt nemcsak a mindennapi életben szükséges dolgok feljegyzéséhez, hanem a tudományos felfedezések és az irodalmi alkotások leírásához is.

Egyiptom írása több mint ezer éven át megfejtetlen rejtély volt, csak a 19. században fejtette meg Jean-François Champollion, aki nélkül az egyiptológia mint tudományág nem is létezhetne.

Amilyen fontos szerepet játszott írásuk abban, hogy a modern tudomány megismerje ezt a távoli civilizációt, éppolyan fontos szerepet játszott Egyiptom mindennapjaiban. Az egyiptomiak hite szerint a halhatatlanságot az biztosította valaki számára, ha neve fennmaradt, s ezt nemcsak átvitt értelemben gondolták. Ez volt az oka annak, hogy a fáraótól a közemberig mindenki buzgón igyekezett megörökíteni nevét sírkamrájában és azon kívül is. Ennek azonban az ellenkezője is igaz volt: ha valakinek a nevét minden feliratról kivakarták, képmásait megsemmisítették, azzal lelkét megfosztották a túlvilági léttől. Ebből az okból tüntettette el az istenek – főként Ámon – nevét, képmásait, de még szent állataik ábrázolásait is az egyistenhitet bevezetni próbáló Ehnaton fáraó.Egy nemzedékkel később, mikor reformjai kudarcot vallottak, rá várt ugyanez a sors és ha valahol mégis említeniük kellett, neve helyett „az ahet-atoni gonosztevő”-ként utaltak rá.

Az írásjeleknek gyakran mágikus jelentőséget tulajdonítottak, ami lehetett jó vagy gonosz erő; a skorpiót ábrázoló írásjelet például gyakran a farkán lévő méregtüske nélkül ábrázolták, hogy ne okozhasson bajt; ugyanígy Apóphiszt, napisten ellenségét is igyekeztek ártalmatlanítani azzal, hogy a nevében szereplő kígyót ledöfve, átszúrva ábrázolták.

Az egyiptomi írás az egyik legkorábbi írásrendszer, bár Mezopotámiában a egyiptomival nagyjából egy időben alakult ki az ékírás. Egyiptomban a legkorábbi írásos emlékek kőre vésve maradtak meg, de nem sokkal később feltalálták a papiruszt, a tintát és a tollat, ami a mezopotámiaiak agyagba nyomott ékírásával szemben rendkívül egyszerűvé tette az egyiptomiak számára az írást. Az írott dokumentumok létrejöttével szükségessé vált ezek tárolása, így jöttek létre az első könyvtárak, melyek létét biztosra vehetjük, bár ásatások leletanyaga ezt még nem támasztja alá.

Az egyiptomi írás kialakulása és fajtáiSzerkesztés

Tutanhaton
  
 
 
    
Ízisz
  
,
 

Az egyiptomi írás megszületésének idejéből nem maradtak fenn írásos emlékek. Az első ránk maradt írástöredékek – főként királyok és helységek neve – az egyiptomi történelem hajnalán keletkeztek, az első egybefüggő szövegek a III. dinasztia uralkodásának korából származnak (i. e. 27.–26. század), ezek azonban már egy teljesen kialakult írásrendszert mutatnak. Több más íráshoz hasonlóan az egyiptomi írás eleinte tiszta képírás lehetett – erre több hieroglifa formája is utal –, sajnos azonban a régészek nem találtak olyan írásos emlékeket, melyből az írás kialakulásának egyes állomásaira következtethetnénk.

Egyiptom több ezer éves történelme folyamán az írásnak három különböző formája alakult ki. A hieroglif írás, melyet napjainkban mindenki azonosít az ókori egyiptomi írás fogalmával, csak az egyik ezek közül, mellette, vele egy időben használták a hieratikus írást, a későbbi korokban pedig fokozatosan teret nyert a démotikus is.

A hieroglif írásSzerkesztés

 
Hieroglif írás

A hieroglif írás elnevezés a hieroglifa nevű írásjeleiről kapta a nevét. A hieroglifa görög szóösszetétel, fordítása: „szent véset” (hierosz: szent, glüfein: vésni). Maguk az egyiptomiak írásukat a medu netjeru, „az istenek szavai” névvel illették, ezzel is utalva a legendára, mely feltalálását Thot istennek tulajdonítja. A három írásmód közül ez a legkorábbi, kialakulásának pontos ideje a történelem homályába vész, de az i. e. 4. évezredből már maradtak fenn írott emlékek – ekkor uralkodtak Egyiptom első olyan királyai, akiknek neve fennmaradt, köztük az országegyesítő Narmer. A hieroglif írást Egyiptom egész történelme folyamán használták. Mivel rendkívül dekoratív, ezt alkalmazták olyan helyeken, ahol a kinézet is számított – a templomok és sírok falain, az obeliszkeken és sztéléken –, köznapi használatra azonban bonyolultsága miatt kevésbé volt alkalmas.

A hieroglif írás a köztudatban élő elképzeléssel ellentétben nem képírás, hanem ideogrammákkal és determinatívumokkal teli szótag- és betűírás. Egyes hieroglifák – feltehetően a legkorábban kialakultak – valóban képi jelek (pl.: a város jelében jól kivehető egy egyszerű városalaprajz egymásba futó utakkal; a ház jele egy kunyhó alaprajza). Más jelek egy, két vagy akár három hangnak is megfelelnek.

A determinatívumok olyan jelek, amik a megegyező írásmódú, de különböző jelentésű szavakat segítenek megkülönböztetni, tehát ha például az írást, írott tekercset és írnokot egyaránt jelentő hieroglifa jelentésének pontosításához odaírták az „ember” determinatívumot, egyértelmű volt, hogy írnokról van szó. Ha a tekercs determinatívumát írták utána, írott papirusztekercset jelentett a hieroglifa.

A determinatívumok többségének önmagában nem volt jelentése; ugyanez az emberfigura a „város” hieroglifa után írva városlakót, az „isten” után írva papot, a „szántóföld” után írva parasztot jelentett.

 
Hieroglif jelek egy III. Amenhotep kori tégelyen. A felirat említi Nebmmatré Amenhotep és nagy királyi hitvese, Tije nevét.

Egyes jelek többféle funkciót is betölthettek, például a napot jelentő hieroglifa jelenthette a napistent és magát az égitestet is, de determinatívumként is előfordult, elsősorban a fénnyel, ragyogással, illetve idővel kapcsolatos szavakban.

A hieroglifákat jobbról balra és balról jobbra is írták, illetve olvasták. Az általános olvasási mód szerint a szöveg arról kezdődik, amerre a benne szereplő hieroglifák ember- és állatalakjai néznek, egyes helyeken azonban – főleg istenekről vagy királyokról szóló szövegekben – előfordul, hogy ugyanazon a feliraton belül jobbról balra és balról jobbra is írtak. Ez is mutatja, hogy sok helyen a hieroglifák dekorációként illetve vallási-rituális okokból történő használata miatt a külső megjelenés fontosabb volt a nyelvtani pontosságnál. Az is előfordult, hogy egy szón belül a jelek sorrendjét felcserélték, erre tiszteletből került sor: az isten nevének hieroglifája például mindig a szó elejére került. Ez a királyok uralkodói nevében figyelhető meg leggyakrabban: III. Thotmesz koronázási nevét, a Men-kheper-Rét hieroglifákkal Ré-men-kheperként írták le, előrevéve a napisten Ré nevét. Ugyanez előfordult szóösszetételekben a király szóval is.

Az egyiptomi nyelv írásjeleit nem rendezték ábécésorrendbe, típus szerint azonban osztályozták őket: állat- és emberalakok, növényi formák, épületek stb. Ezt több, papiruszon fennmaradt írásjellista bizonyítja, melyet valószínűleg az írnoktanulók képzésénél használtak.

A hieroglif írás, hasonlóan a többi ókori keleti íráshoz, ritkán jelölte a magánhangzókat, emiatt az egyiptomi nyelv pontos kiejtése a mai napig nem ismert, de a kopt nyelv magánhangzóiból, illetve más ókori forrásokból (például akkád írásjelekkel írt levelek) lehet rá következtetni.

A hieratikus írásSzerkesztés

A hieroglif írásból kialakult ún. hieratikus írás szintén végigkísérte Egyiptom történelmét; első előfordulása a IV. dinasztia idejére tehető (i. e. 2570–2450). Nevét a görög hieratikosz szóból kapta, ami papi írást jelent, mivel az első Egyiptomba látogató görög történetírók a papoknál látták, a köznapi használatban már kezdte kiszorítani a démotikus. A hieratikus írást hivatali, adminisztrációs célokra használták. Leegyszerűsödött formái is mutatják, hogy míg a hieroglifákat elsősorban falakra, vésővel írták, addig a hieratikusat papiruszra, írónáddal. Napjaink gyorsírásához hasonlóan az írásjelek gyakran több jel összevonásából keletkeztek. A hieroglifákkal ellentétben a hieratikus írást csak jobbról balra lehetett írni és olvasni.

A démotikus írásSzerkesztés

 
Démotikus írás a Rosette-i kövön

A démotikus írás (neve a görög demotikos, azaz „népi” szóból ered) Egyiptom történelme folyamán viszonylag későn, a XXV. dinasztia korában alakult ki (i. e. 8. sz.). A hieratikushoz hasonlóan kurzív kézírás volt, de lehetővé tette a még gyorsabb írást. Bár a XXVI. dinasztia korától a hivatalnokok a démotikus írást használták, a vallási és tudományos szövegek leírásánál nem szorította ki teljesen a hieratikust.

Ebben az időben a görög kultúra már hatással volt Egyiptomra, és a démotikus írás már erőteljes görög hatást mutat; az addig nem jelölt magánhangzók jelölésére is a görögből vettek át betűket.

A leggyakoribb hieroglif jelekSzerkesztés

Jelek és magyarázatai
Rajz és tartalma Hagyományos átírás hangérték (Allen 2000)
Tud. MdC[1] ejtés hasonló hang Óegyiptomi Középegyiptomi
 
saskeselyű 3 A a sémi alef, zárhang l vagy ɾ csendes j vagy ʔ
 
virágzó nád j i jodh kezdő vagy záró i; később j
  
két nád y y y dupla jodh - j
 
két vonal (folyó?)
 
kar ˁ
vagy
ʾ
a á sémi ájin lehetséges d ʕ; d nyelvjárásokban fennmaradhatott
 

vagy
 
fürj
vagy
zsinór
w w w/u sémi waw w ~ u
 
lábszár b b b   b ~ β
 
négyzet p p p  
 
szarvasvipera f f f   f
 
bagoly m m m   m
 
vízhullám n n n   n n, néha l
 
száj r r r   ɾ, néha l
egyes nyelvjárásokban mindig l
 
h h h   h
 
sodrott vászon kanóc H h hangsúlyos heth ħ
 
méhlepény x kh kemény torokhangú h, zöngétlen, veláris réshang ɣ
 
állat hasa és farka X kh lágyabban ejtett réshang x
 
kampó s s, z sz bizonytalan, z vagy th s s
 
csomó θ
 

vagy
 

vagy
 
kerti tó š S s   ʃ
 
domb
vagy
q
q k hangsúlyos k, zöngés réshang
 
fogantyús kosár k k k   kʰ, néha palatalizált kʲ
 
korsó g g g kemény g
 
sütemény t t t  
 
kötél
vagy
t
T cz cz palatalizált tʲ vagy ʧ
 
kéz d d d  
 
kobra
vagy
d
D tʲ’ vagy ʧʼ

további jelek

 
gerincoszlop csontvelővel 3w Aw au
 
véső 3b vagy mr Ab vagy mr ab vagy mer
 
Ibisz 3h aks
 
újszülött állat iw iw iu
 
lépő lábak iw(i) iw(i) determinatívumként: forgalom, jövés-menés, séta, futás, fordulj meg; ideogrammaként utazás
 
szív ib ib ib
 
keresztezett sávok
 
fazék in vagy nw ... vagy nw ... vagy nu
 
hal in in in determinatívum: halak
 
szem ir ir ir determinatívum: szem, látás
 
ülő férfi tőrrel
 
nádköteg is is is
 
 
ˁ3 aA aa
 
 
kacsa aq ak
 
ˁḏ aD adż
 
w3 wa ua
 
szigony wA ua
 
ökörszarv wp wp up
 
mezei nyúl wn wn un
 
wn wn un
 
fecske wr wr ur ideogramma: nagy
 
veréb ideogramma: kicsi; determinatívum: gyenge, rossz
 
wḏ wD udzs
 
ba-madár b3 ba
 

vagy
 
elefántagyar ḥw vagy bḥ hw vagy bh hu vagy bh
 
repülő kacsa p3 pA pa
 
ház alaprajz pr pr pr detetrminatívum: ház, épület
 
oroszlánhátsó ph
 
 
 
sarló m3 mA ma
 
tejescsupor mi mi mi
 
három vízhullám mw mw mu
 
táblajáték mn mn men
 
csatorna mr mr
 
mr mr
 
jogar mr vagy 3b mr vagy ab
 
mḥ mH meh
 
három rókabőr ms ms
 
hímvessző mt mt met determinatívum: férfi, férj, fiú
 
 
keselyű mt mt met ideogramma: anya
 
md
 
kosár nb nb
 
henteskés nm nm
  
két nád nn nn nen
 
gyöngytyúk nḥ nH neh
 
ns ns nes
 
nḏ nD nedzs
 
rw vagy ? rw vagy ? ru vagy ha
 
fadarabok összekapcsolva rs rs
 
papiruszcsomó ḥa ha ha
 
csónak kormány ideogramma: evez
 
vízzel telt dézsa ḥm Hm hem
 
bot ḥm hm
 
növénylevelek hn determinatívum: műhely
 
arc ḥr Hr her
 
vizeskancsó ḥs Hs hes
 
buzogány ḥḏ HD hedzs
 
lótusz ḫ3 ha (k)ha
 
napkelte ḫˁ xa (k)ha
 
kar légycsapóval ḫw xw (k)hu
 
ḫt xt (k)het determinatívum: fa
 
hal ẖ3 XA (k)ha
 
lenyúzott bőr ẖn Xn (k)hen
 
evezés hn
 
csapda hr
 
kacsa s3 sA sa determinatívum: madár
 
marhapányva s3 sa
 
 
s3 sA korábbi változat
 
 
sw sw su
 
 
nyílhegy sn sn
 
sk sk sek
 
nyíllal átlőtt bőr determinatívum: szünet
 
tó virágokkal s3 sA sza
 
toll sw sw szu
 
 
hurok šn Sn sen
 
hurok šs Ss sesz
 
kecskebőr šd sd sed
 
 
mozsártörő qd kd ked ideogramma: készít
 
felemelt karok k3 kA ka
 
gyújtós km km kem ideogramma: A Fekete (Föld)
 
fekete ibisz gm gm gem
 
bordapár gs gs
 
ék t3 tA ta
 
magvak egy réteg homok alatt t3 t3 determinatívum: örökkévalóság
 
mozsártörő ti ti ti
 
fej profilból tp tp
 
tőr
 
szán tm tm tem
 
kiskacsa 3 tA ta
 
kenyeret nyújtó kar ideogramma: add
 
áldozati kenyér di di ideogramma: add
 
fúró ḏ3 da dzsa
 
völgy ḏw Dw dzsu
 
lenköteg ḏr dr dzser
 
növényköteg-oszlop ḏd Dd dzsed ideogramma: tartósság, örökkévalóság
 
kp kp kep
 
fa i3m vagy im3 iam vagy ima determinatívum: fa
 
oszlop iwn iwn ideogramma: oszlop
 
 
 
 
vitatott eredetű ábrázolás ˁnḫ an(k)h ideogramma: születés, kezdet, élet
 
árbóc ˁḥˁ aha
 
 
szálas rongy w3ḥ wah uah
 
uasz-jogar was was uasz isteni attribútum
 
 
wab determinatívum: tiszta, hibátlan
 
 
ökörláb whm uhem
 
kutyafej wsr wsr uszer
 
félhold psd peszed
 
talapzat m3ˁ maa
 
aranylánc nbw nbw nebu ideogramma: arany; determinatívum: nemesfém
 
szív a légcsővel nfr nfr nefer
 
zászló nṯr nTr neter/netjer ideogramma: isten
 
béklyó rwḏ rwD rudzs
 
jogar ḥḳ3 HqA heka ideogramma: uralkodó
 
áldozati kenyér oltáron ḥtp htp hetep ideogramma: elégedettnek lenni
 
ganajtúró bogár ḫpr hpr (k)heper ideogramma: Nap
 
három vizeskorsó ḫnt hnt (k)henet
 
jogar hrp herep ideogramma: ellenőrzés
 
evező ḫrw hrw (k)heru
 
orsó hsf heszef
 
kőkorsó ẖnm hnm (k)henem
 
keresztbe tett botok
 
 
csillag dw3 dwa dua determinatívum: csillag; ideogramma: Hold
 
 
tüske spd spd szepd ideogramma: éles
 
tüdő és légcső ideogramma: szövetség
 
 
lábak és kés ssm szeszem determinatívum: vezető és származékai
 
kés ssm
 
stp stp szetep
 
ökörfül sḏm sdm szedzsem ideogramma: halljátok
 
ülő tisztviselő sps szepesz ideogramma: méltóságteljes, elhunyt tisztviselő
 
virágzó sás šm3 SmA sema ideogramma: Felső-Egyiptom
 
sms szemesz
 
kerítés ssp
 
 
 
nḏm nDm nedzsem

Lásd mégSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Felhasznált irodalomSzerkesztés

  • Catherine Harris: Ancient Words (http://www.touregypt.net/magazine/mag05012001/magf7.htm)
  • Georges Jean: Az írás, az emberiség emlékezete (Budapest: Park, 1992)
  • Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája (Budapest: Osiris, 1998)
  • Kéki Béla: Az írás története a kezdetektől a nyomdabetűig (Budapest: Vince Kiadó Kft., 2000)
  • Jacques Kinnaer: The Ancient Egypt Site (http://www.ancient-egypt.org)
  • Marie Parsons: The History of Ancient Egyptian Writing (http://www.touregypt.net/featurestories/writing.htm)
  • Petőcz Károly: Az emlékeztetőktől a nyomtatott betűig: írástörténeti tanulmány (Békéscsaba: Aurora, 1984)
  • Ilene Springer: The Ancient Egyptian Word is Worth a Thousand Pictures:
  • The Egyptian Book of the Dead, translated by E. A. Wallis Budge
  • Hilary Wilson: A hieroglifák rejtélye (Debrecen: GoldBook, évsz. nélk.)

További információkSzerkesztés