Főmenü megnyitása

Narmer (ur.: i. e. 32. vagy. i. e. 31. század; szénizotópos kormeghatározás szerint i. e. 3125 körül[1]) ókori egyiptomi fáraó, valószínűleg az egyesített Felső- és Alsó-Egyiptom első uralkodója.

Narmer
előd
egyiptomi fáraó
utód
I. Ka (?)
0. vagy I. dinasztia
Meni (?) vagy Hór-Aha (?)

NarmerPalette-CloseUpOfProcession-ROM.png

Uralkodása I. e. 30.-31. század
Prenomen nincs
Nomen Narmer.jpg
Apja ismeretlen
Anyja ismeretlen
Főfelesége Neithhotep (?)
Gyermekei Meni (?), Hór-Aha (?)
Sírja Chambers B17 and B18 (Umm el-Qa'ab).jpg Umm el-Kaáb B16/17
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Narmer témájú médiaállományokat.

A legújabb kutatási eredmények tükrében feltételezhető egy „nulladik” dinasztia megléte, ennek volt egyik, meglehet az utolsó uralkodója Narmer, akinek kb. i. e. 3100 tájáról fennmaradt ábrázolása már az egyesített koronával mutatja az uralkodót. Narmer nevét mégsem úgy őrizte meg az utókor, mint aki megszilárdíthatta volna hatalmát.

Régészek szerint személye azonos lehet Meni királlyal.

Tartalomjegyzék

NeveSzerkesztés

Narmer szerehbe írott neve többféleképp fordul elő régészeti leleteken. Egyes helyeken a királyt csak a harcsa hieroglifa jelöli. Másutt, így a Narmerről elnevezett palettán a király neve a harcsa és véső hieroglifák összetétele. A Narmer név ez utóbbi változat legszéleskörűbb olvasata: a harcsa hieroglifa leginkább elterjedt ejtése nar, a vésőé mer.

 
Narmer neve a hagyományos szereh keretben. A Narmer-paletta részlete.

Nevének nincs teljesen elfogadott fordítása, a kutatók által használt fordítások között szerepel a mérges, harcoló, heves, dühös, rossz, gonosz, harapó, fenyegető vagy szúró harcsa.[2][3][4] Az agresszív jelzők használata néhány kutató szerint Narmer Egyiptom egyesítése idején tanusított harcias viselkedésére utalhat.[5]

A 20. század eleji egyiptológusok azt állították, hogy a Narmer-palettán a királyt jelölő hieroglifa elektromosharcsa, egy Afrika édesvizeiben honos harcsaféle, amely elektromos szervével mér villamos ütést támadójára és zsákmányára.[6]

Néhány régész szerint a harcsa olvasat az egyiptomi predinasztikus és korai dinasztikus korok hitvilágát tükrözheti. Több korabeli király, így például I. Skorpió is vadállatokkal azonosíttatta magát, ezzel jelezve hatalmát az ország felett. A harcsát ezekben a korokban az uralkodás és erőfölény jelképeként tekintették, így elfogadható motívum lehetett egy király számára. Az ókori egyiptomiak a harcsákat a nappal és a naphoz köthető istenekkel is azonosították.[7] Ebben a tekintetben néhány egyiptológus szerint a harcsa inkább jelkép mint szó szerinti értelemben vett név.[8]

Más egyiptológusok ettől eltérő véleményen vannak, szerintük Narner nevének olvasata egyáltalán nem tartalmazza a harcsa szót.[9][10] A két hieroglifa olvasata a nar és mer fonémákkal jelenlegi tudásunk szerint nem felel meg az óegyiptomi nyelv nyelvtani szabályainak.[11] És bár ismeretes, hogy az egyiptomiak használták a nar olvasatot, a véső hieroglifa olvasása gyakran nem mer, hanem ab vagy , így a király neve esetleg Narab vagy Narbá lehetett.[12] Mások szerint mivel a király neve néhány helyen csak a harcsa hieroglifával van írva, ott, ahol a második hieroglifa is megjelenik, ez utóbbi díszítő jelző és nem a név része. Eszerint a vésőnek látszó hieroglifa olvasata meneh, melynek jelentése kiváló, a király neve pedig egyes régészek szerint Nar, a kiváló.[13]

SzemélyeSzerkesztés

 
Flinders Petrie egyiptológus által Narmernek vélt szoborfej.
 
Az abüdoszi temető (Umm el-Kaáb) Narmer sírjával
 
Narmer buzogánya
 
Egy nagyon ősi típusú szereh. A benne lévő nevet Narmer neveként azonosítják.

Narmer személye – hasonlóan II. Skorpióhoz – először a neheni templomból előkerült, a nagy fogadalmi letéthez tartozó egyik tárgya (Narmer-paletta) révén vált ismertté. Ma már sírját is ismerjük Abdzsu (Abüdosz) város Peker nevű temetőjében, mai nevén Umm el-Kaábban[14] a többi 0- és I. dinasztiához tartozó uralkodóval egyetemben, így kilépett a mitikus történetelem kereteiből, és valós személyként tisztelhetjük. Nevét a palettának mindkét oldalán szereh-keretbe írták két Hathor-fej közé, mindkét oldali ábrázolása mellett feltűnik a pecsétőr és a saruhordozó, így ezeket a később is meglévő fontos tisztségeket a legkorábbi udvari méltóságokként lehet tekinteni.

Narmert a Narmer-palettán Felső- és Alsó-Egyiptom koronájával is ábrázolták, az előlapon a Fehér Koronával (Felső-Egyiptom), a hátoldalon a Vörös Koronával (Alsó-Egyiptom), ezért a mai egyiptológia az ő nevéhez fűzi Egyiptom első egyesítését. A hagyomány azonban ezt Meni (görögül Ménész) alakjához köti, ezért több lehetőség adódik:

  • Narmer egyesítette az országot, de az nem lett stabil, és utódjainak újra egyesíteni kellett;
  • Narmer nem egyesítette az országot, a palettán csak igényei jelennek meg;
  • Narmer egyesítette az országot, de nem sokkal a halála előtt, ezért az egység megszilárdulása csak utódja alatt történt;
  • A hagyomány téved;
  • Narmer esetleg azonos is lehet Menivel.[15]

A neheni templomból ismert még Narmer buzogánya is, amely a királyi megújulás ünnepe, a heb szed ábrázolásait hordozza. A heb szed-ünnep a fáraókori Egyiptom teljes története során fontos esemény volt.

SírjaSzerkesztés

Narmer sírja az Umm el-Kaáb temető B-szektorának B-17 és B-18 számú objektuma.[16] Ez két négyszögletes, agyagtéglával bélelt gödör, azaz négyzetes veremsír. 10,0×3,1 méter nagyságú.

TitulatúraSzerkesztés

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
 
 
 
nr.mr

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Fekri A. Hassan: Radiocarbon Chronology of Archaic Egypt. (angolul) Journal of Near Eastern Studies, XXXIX. évf. 3. sz. (1980) 203–207. o.
  2. Leprohon 2013 22. o.
  3. Pätznick 2009 308. o.
  4. Redford 1986 136. o.
  5. Kaplony 1965 137. o.
  6. Finger és Piccolino 2011 22 és 24. o.
  7. Finger és Piccolino 2011 22 és 24. o.
  8. Wilkinson 2000 25. o.
  9. Pätznick 2009 287. o.
  10. Ray 2003 131–138. o.
  11. Wilkinson 2000 22–23. o.
  12. Vikentiev 1931 69–70. o.
  13. Goedicke 1995 83. o.
  14. Umm el-Kaáb arab szó, jelentése: edények (cserepek) anyja
  15. Más elképzelés szerint Meni Hór-Ahával azonos.
  16. Kép a B17/18-ról

ForrásokSzerkesztés

  • Clayton, Peter A.. Fáraók krónikája. Móra K. (2007). ISBN 978-9-631183-16-0 
  • Lehner, Mark. Piramisok nagykönyve. Alexandra K. ISBN 963-368-463-3 
  • Finger és Piccolino 2011: Stanley Finger – Marco Piccolino: The Shocking History of Electric Fishes: From Ancient Epochs to the Birth of Modern Neurophysiology. (angolul) 1. kiadás. New York: Oxford University Press. 2011. ISBN 9780195366723  
  • Goedicke 1995: Hans Goedicke: Narmer. (angolul) Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes, LXXXV. évf. (1995) 81–84. o.
  • Kaplony 1965: Peter Kaplony: Eine Schminkpalette von König Skorpion aus Abu Umûri: Untersuchung zur ältesten Horustitulatur. (németül) Orieantalia, XXXIV. évf. 2. sz. (1965) 132–167. o.
  • Leprohon 2013: Ronald J. Leprohon: The Great Name: Ancient Egyptian Royal Titulary. (angolul) Szerk. Denise M. Doxey. Atlanta: Society of Biblical Literature. 2013. = Writings from the Ancient World, 29. ISBN 9781589837355  
  • Pätznick 2009: Jean-Pierre Pätznick: Encore et toujours l’Horus « Nâr-mer » ? Vers une nouvelle approche de la lecture et de l'interprétation de ce nom d'Horus. In Verba manent: Recueil d’études dédiées à Dimitri Meeks par ses collègues et amis. (franciául) Szerk. Isabelle Régen, Frédéric Servajean. Montepellier: Université Paul Valéry. 2009. 307–324. o. = Cahiers de l’Égypte Nilotique et Méditerranéenne, 2.  
  • Ray 2003: John D. Ray: The Name of King Narmer. (angolul) Lingua Aegyptia, XI. évf. (2003) 131–138. o. ISSN 0942-5659
  • Redford 1986: Donald B. Redford: Pharaonic King-Lists, Annals, and Day-Vooks: A Contribution to the Study of the Egyptian Sense of History. (angolul) Mississauga: Benben Publications. 1986. = Society for the Study of Egyptian Antiquities publications, 4. ISBN 9780920168073  
  • Vikentiev 1931: Vladimir Vikentiev: Nâr-Ba-Thai. (angolul) The Journal of Egyptian Archaeology, XVII. évf. 1/2. sz. (1931. máj.) 67–80. o. doi
  • Wilkinson 2000: Toby A. H. Wilkinson: What a King Is This: Narmer and the Concept of the Ruler. (angolul) The Journal of Egyptian Archaeology, LXXXVI. évf. 1. sz. (2000) 23–32. o. ISSN 0307-5133

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Narmer témájú médiaállományokat.
Előző uralkodó:
Iri-Hór
Egyiptom uralkodója
i. e. 31. század
0. dinasztia
 
Következő uralkodó:
Meni v. Hór-Aha