Főmenü megnyitása

Narmer ókori egyiptomi fáraó, a korai dinasztikus kori I. dinasztia uralkodója az i. e. 3231. század körül (szénizotópos kormeghatározás alapján i. e. 3125 körül[1]), számos egyiptológus szerint az egyesített Felső- és Alsó-Egyiptom első királya. Régészek szerint személye azonos lehet Meni királlyal.

Narmer
előd
egyiptomi fáraó
utód
I. Ka (?)
0. vagy I. dinasztia
Meni (?) vagy Hór-Aha (?)

Narmer Palette verso.jpg

Uralkodása i. e. 3130. század
Prenomen nincs
Nomen Narmer.jpg
Apja II. Skorpió (?)
I. Ka (?)
Anyja ismeretlen
Főfelesége Neithhotep (?)
GyermekeiHór-Aha (?)
Benerib (?)
Sírja Umm el-Qa'ab.jpg Umm el-Kaáb B17/18
A Wikimédia Commons tartalmaz Narmer témájú médiaállományokat.

Bár Egyiptom egyesítése minden valószínűség szerint lassú, fokozatos folyamat volt és nem egyetlen uralkodóhoz köthető, az egyesítés Narmer alatt fejeződhetett be. Az ókori Egyiptomiak szemében Narmer, mint Meni, volt a királyság egyesítője, ami részben Narmer szimbolikus tetteinek és hagyatékának eredménye. Narmer nevéhez több olyan régészeti lelet köthető, amelyeken Narmer az ország egyesítőjeként és annak törvényes uralkodójaként tünteti fel magát. Ilyen a király katonai győzelmét megörökítő Narmer-paletta, amelyen a király Egyiptom kettős koronáját, Alsó-Egyiptom vörös és Felső-Egyiptom fehér koronáját viseli.[2][3]

NeveSzerkesztés

 
Narmer neve a hagyományos szereh keretben. A Narmer-paletta részlete.
 
Egy nagyon ősi típusú szereh. A benne lévő nevet Narmer neveként azonosítják.

Narmer szerehbe írott neve többféleképp fordul elő régészeti leleteken. Egyes helyeken a királyt csak a harcsa hieroglifa jelöli. Másutt, így a Narmerről elnevezett palettán a király neve a harcsa és véső hieroglifák összetétele. A Narmer név ez utóbbi változat legszéleskörűbb olvasata: a harcsa hieroglifa leginkább elterjedt ejtése nar, a vésőé mer.

Nevének nincs teljesen elfogadott fordítása, a kutatók által használt fordítások között szerepel a mérges, harcoló, heves, dühös, rossz, gonosz, harapó, fenyegető vagy szúró harcsa.[4][5][6] Az agresszív jelzők használata néhány kutató szerint Narmer Egyiptom egyesítése idején tanusított harcias viselkedésére utalhat.[7]

A 20. század eleji egyiptológusok azt állították, hogy a Narmer-palettán a királyt jelölő hieroglifa elektromosharcsa, egy Afrika édesvizeiben honos harcsaféle, amely elektromos szervével mér villamos ütést támadójára és zsákmányára.[8]

Néhány régész szerint a harcsa olvasat az egyiptomi predinasztikus és korai dinasztikus korok hitvilágát tükrözheti. Több korabeli király, így például I. Skorpió is vadállatokkal azonosíttatta magát, ezzel jelezve hatalmát az ország felett. A harcsát ezekben a korokban az uralkodás és erőfölény jelképeként tekintették, így elfogadható motívum lehetett egy király számára. Az ókori egyiptomiak a harcsákat a nappal és a naphoz köthető istenekkel is azonosították.[8] Ebben a tekintetben néhány egyiptológus szerint a harcsa inkább jelkép mint szó szerinti értelemben vett név.[9]

Más egyiptológusok ettől eltérő véleményen vannak, szerintük Narner nevének olvasata egyáltalán nem tartalmazza a harcsa szót.[10][11] A két hieroglifa olvasata a nar és mer fonémákkal jelenlegi tudásunk szerint nem felel meg az óegyiptomi nyelv nyelvtani szabályainak.[12] És bár ismeretes, hogy az egyiptomiak használták a nar olvasatot, a véső hieroglifa olvasása gyakran nem mer, hanem ab vagy , így a király neve esetleg Narab vagy Narbá lehetett.[13] Mások szerint mivel a király neve néhány helyen csak a harcsa hieroglifával van írva, ott, ahol a második hieroglifa is megjelenik, ez utóbbi díszítő jelző és nem a név része. Eszerint a vésőnek látszó hieroglifa olvasata meneh, melynek jelentése kiváló, a király neve pedig egyes régészek szerint Nar, a kiváló.[14]

SzemélyeSzerkesztés

 
Flinders Petrie egyiptológus által Narmernek vélt szoborfej.
 
Narmer buzogánya

Narmer személye – hasonlóan II. Skorpióhoz – először a neheni templomból előkerült, a nagy fogadalmi letéthez tartozó egyik tárgya (Narmer-paletta) révén vált ismertté. Ma már sírját is ismerjük Abdzsu (Abüdosz) város Peker nevű temetőjében, mai nevén Umm el-Kaábban[15] a többi 0- és I. dinasztiához tartozó uralkodóval egyetemben, így kilépett a mitikus történetelem kereteiből, és valós személyként tisztelhetjük. Nevét a palettának mindkét oldalán szereh-keretbe írták két Hathor-fej közé, mindkét oldali ábrázolása mellett feltűnik a pecsétőr és a saruhordozó, így ezeket a később is meglévő fontos tisztségeket a legkorábbi udvari méltóságokként lehet tekinteni.

Narmert a Narmer-palettán Felső- és Alsó-Egyiptom koronájával is ábrázolták, az előlapon a Fehér Koronával (Felső-Egyiptom), a hátoldalon a Vörös Koronával (Alsó-Egyiptom), ezért a mai egyiptológia az ő nevéhez fűzi Egyiptom első egyesítését. A hagyomány azonban ezt Meni (görögül Ménész) alakjához köti, ezért több lehetőség adódik:

  • Narmer egyesítette az országot, de az nem lett stabil, és utódjainak újra egyesíteni kellett;
  • Narmer nem egyesítette az országot, a palettán csak igényei jelennek meg;
  • Narmer egyesítette az országot, de nem sokkal a halála előtt, ezért az egység megszilárdulása csak utódja alatt történt;
  • A hagyomány téved;
  • Narmer esetleg azonos is lehet Menivel.[16]

A neheni templomból ismert még Narmer buzogánya is, amely a királyi megújulás ünnepe, a heb szed ábrázolásait hordozza. A heb szed-ünnep a fáraókori Egyiptom teljes története során fontos esemény volt.

CsaládjaSzerkesztés

KirálynékSzerkesztés

Narmer királynéja és felesége valószínűleg Neithhotep volt.[17] Neithhotep sírjában régészek mind Narmer, mind utóda, Hór-Aha nevére is bukkantak, ami arra enged következtetni, hogy Neithhotep Narmer felesége és Hór-Aha édesanyja lehetett.[17]

Bizonyos egyiptológusok Neithhotep nevéből is arra következtetnek, hogy Narmer felesége volt. Neithhotep nevének jelentése Neith elégedett. Ez arra utalhat, hogy Neithhotep Alsó-Egyiptom hercegnője lehetett, mivel Neith a Nílus-deltájában fekvő Szaisz város védelmező istennője volt. A hagyomány szerint Narmer épp ezt a vidéket hódította meg és fejezte be ezzel Egyiptom egyesítését, házassága Neithhoteppel az ország egységének további megerősítését szolgálhatta.[17] Egyesek szerint a Narmer-buzogány így Narmer és Neithhotep esküvőjét ábrázolja.[18]

Mindazonáltal 2012-ben a Sínai-félszigeten felfedezett sziklavésetek kétségbe vonják, hogy Neithhotep Narmer felesége volt. Az itt talált feliratok azt sugallják, hogy Neithhotel Dzser uralkodásakor egy ideig régens volt. Ha ez igaz, akkor Neithhotep minden bizonnyal a Narmert követő generáció tagja volt (feltehetően Dzser édesanyja vagy nagynénje), ám az is lehet, hogy mégis Narmer felesége és ezáltal Dzser nagyanyja lehetett.[19]

SírjaSzerkesztés

 
Narmer sírja, az Umm el-Kaáb-i temető B17 és B18 jelű sírjai

Narmert a Felső-Egyiptomban fekvő abüdoszi Umm el-Kaáb királyi temetőben temették el. A sír egyiptológusoktól a B17 és B18 jelzéseket kapta. Típusa veremsír, amely két vályogfalú sírkamrából áll, ezek egyike a sírkamra, a másik tárolókamra. Mindkét kamra téglalap alakú, a falak hossza 10 méter és 3 méter. A két kamrát együtt, közvetlenül egymás mellé építették és egy vályogtégából épült fallal választották el.[20][21]

Narmer sírját mind Émile Amélineau, mind Flinders Petrie exkaválták a 19. század végén és 20. század elején, ám csak Werner Kaiser azonosította Narmer sírjaként 1964-ben (Petrie a B10-es jelű sírt tulajdonította Narmernek, ezt ma Hór-Aha sírjának tekintik).[22][23]

TitulatúraSzerkesztés

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
 
 
 
nr.mr

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Fekri A. Hassan: Radiocarbon Chronology of Archaic Egypt. (angolul) Journal of Near Eastern Studies, XXXIX. évf. 3. sz. (1980) 203–207. o.
  2. Heagy 2014 82–83. o.
  3. Raffaele 2003 101. és 106–108. o.
  4. Leprohon 2013 22. o.
  5. Pätznick 2009 308. o.
  6. Redford 1986 136. o.
  7. Kaplony 1965 137. o.
  8. a b Finger és Piccolino 2011 22 és 24. o.
  9. Wilkinson 2000 25. o.
  10. Pätznick 2009 287. o.
  11. Ray 2003 131–138. o.
  12. Wilkinson 2000 22–23. o.
  13. Vikentiev 1931 69–70. o.
  14. Goedicke 1995 83. o.
  15. Umm el-Kaáb arab szó, jelentése: edények (cserepek) anyja
  16. Más elképzelés szerint Meni Hór-Ahával azonos.
  17. a b c Tyldesley 2006 26–29. o.
  18. Emery 1974 44–47. O.
  19. Tallet 2016 28–29. o.
  20. Wilkinson 2000 31. o.
  21. Kaiser–Dreyer 1982
  22. Kaiser 1961
  23. Shaw 2003

ForrásokSzerkesztés

  • Clayton, Peter A.. Fáraók krónikája. Móra K. (2007). ISBN 978-9-631183-16-0 
  • Lehner, Mark. Piramisok nagykönyve. Alexandra K. ISBN 963-368-463-3 
  • Emery 1974: Archaic Egypt: Culture and Civilization in Egypt Five Thousand Years Ago. (angolul) Szerk. Walter B. Emery. London: Penguin Books. 1974. ISBN 9780140136937  
  • Finger és Piccolino 2011: Stanley Finger – Marco Piccolino: The Shocking History of Electric Fishes: From Ancient Epochs to the Birth of Modern Neurophysiology. (angolul) 1. kiadás. New York: Oxford University Press. 2011. ISBN 9780195366723  
  • Goedicke 1995: Hans Goedicke: Narmer. (angolul) Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes, LXXXV. évf. (1995) 81–84. o.
  • Heagy 2014: Thomas C. Heagy: Who was Menes? (angolul) Archéo-Nil, 24. sz. (2014. jan.) 59–92. o. ISSN 1161-0492 Hozzáférés: 2019. jún. 19.
  • Kaiser 1961: Werner Kaiser: Einige Bemerkungen zur ägyptischen Frühzeit. (németül) Zeitschrift für Ägyptische Sprache und Altertumskunde, XCI. évf. 2. sz. (1964) 86–125. o. ISSN 0044-216X doi
  • Kaiser–Dreyer 1982: Werner Kaiser – Günter Dreyer: Umm el-Qaab. Nachuntersuchungen im frühzeitlichen Königsfriedhof: 2. Vorbericht. (németül) Mitteilungen des Deutschen Archäologischen Instituts, Abteilung Kairo, XXXVIII. évf. (1982) 211–269. o. ISSN 0342-1279
  • Kaplony 1965: Peter Kaplony: Eine Schminkpalette von König Skorpion aus Abu Umûri: Untersuchung zur ältesten Horustitulatur. (németül) Orieantalia, XXXIV. évf. 2. sz. (1965) 132–167. o.
  • Leprohon 2013: Ronald J. Leprohon: The Great Name: Ancient Egyptian Royal Titulary. (angolul) Szerk. Denise M. Doxey. Atlanta: Society of Biblical Literature. 2013. = Writings from the Ancient World, 29. ISBN 9781589837355  
  • Pätznick 2009: Jean-Pierre Pätznick: Encore et toujours l’Horus « Nâr-mer » ? Vers une nouvelle approche de la lecture et de l'interprétation de ce nom d'Horus. In Verba manent: Recueil d’études dédiées à Dimitri Meeks par ses collègues et amis. (franciául) Szerk. Isabelle Régen, Frédéric Servajean. Montepellier: Université Paul Valéry. 2009. 307–324. o. = Cahiers de l’Égypte Nilotique et Méditerranéenne, 2.  
  • Raffaele 2003: Francesco Raffaele: Dynasty 0. (angolul) Aegyptiaca Helvetica, XVII. évf. (2003) 99–141. o. ISSN 1017-5474 Hozzáférés: 2019. jún. 19.
  • Ray 2003: John D. Ray: The Name of King Narmer. (angolul) Lingua Aegyptia, XI. évf. (2003) 131–138. o. ISSN 0942-5659
  • Redford 1986: Donald B. Redford: Pharaonic King-Lists, Annals, and Day-Vooks: A Contribution to the Study of the Egyptian Sense of History. (angolul) Mississauga: Benben Publications. 1986. = Society for the Study of Egyptian Antiquities publications, 4. ISBN 9780920168073  
  • Shaw 2003: The Oxford History of Ancient Egypt. (angolul) Szerk. Ian Shaw. 2. puhakötésű kiadás. Oxford; New York: Oxford University Press. 2003. ISBN 9780191604621  
  • Tallet 2016: Pierre Tallet: La zone minière pharaonique du Sud-Sinaï – II: Les inscriptions pré- et protodynastiques du Ouadi 'Ameyra (CCIS n° 273-335). (franciául) Kairó: Institut français d'archéologie orientale du Caire. 2016. = Mémoires publiés par les membres de l'Institut français d'archéologie orientale, 132. ISBN 978-2724706727  
  • Tyldesley 2006: Joyce A. Tyldesley: Chronicle of the Queens of Egypt: From Early Dynastic Times to the Death of Cleopatra. (angolul) (hely nélkül): Thames & Hudson. 2006. = The Chronicles Series, ISBN 9780500051450  
  • Vikentiev 1931: Vladimir Vikentiev: Nâr-Ba-Thai. (angolul) The Journal of Egyptian Archaeology, XVII. évf. 1/2. sz. (1931. máj.) 67–80. o. doi
  • Wilkinson 2000: Toby A. H. Wilkinson: What a King Is This: Narmer and the Concept of the Ruler. (angolul) The Journal of Egyptian Archaeology, LXXXVI. évf. 1. sz. (2000) 23–32. o. ISSN 0307-5133

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Narmer témájú médiaállományokat.
Előző uralkodó:
Iri-Hór
Egyiptom uralkodója
i. e. 31. század
0. dinasztia
 
Következő uralkodó:
Meni v. Hór-Aha