Főmenü megnyitása

Hohenstaufen Anna nikaiai császárné

II. Frigyes német-római császár és Bianca Lancia leánya

Hohenstaufen Anna (1229/1230/33/34Valencia, 1307. április), születési neve: Konstancia, németül: Konstanze von Staufen, spanyolul: Constanza de Hohenstaufen, olaszul: Costanza (Anna) di Staufen, katalánul: Constança Anna d'Hohenstaufen, görögül: Άννα-Κωνσταντία του Χοχενστάουφεν, nikaiai (bizánci) császárné. A Hohenstaufen-házból származott. Manfréd szicíliai király édestestvére.

Hohenstaufen Anna
Santjoanhospital constança.jpg

Nikaiai Császárság (Bizánci Birodalom) császárnéja
Άννα του Χοχενστάουφεν
Uralkodási ideje
1244. május/június 1254. október 30.
/november 3./4.
Elődje Laszkarisz Irén
Utódja Aszen Ilona
Életrajzi adatok
Uralkodóház Hohenstaufen-ház
Született 1229/1230/33/34
Elhunyt 1307. április (77 évesen)
Valencia
NyughelyeSzent János templom, Valencia
Édesapja II. (Hohenstaufen) Frigyes német-római császár (1194–1250)
Édesanyja Bianca Lancia, Busca őrgrófnője (1200/10–1233/34)
Házastársa III. (Vatatzész) Jóannész nikaiai (bizánci) császár (1192/73–1254)
Gyermekei nem születtek
A Wikimédia Commons tartalmaz Hohenstaufen Anna témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

 
Anna császárné síremléke a valenciai Szent János templom Szent Borbála kápolnájában

II. (Hohenstaufen) Frigyes német-római császárnak Bianca Lancia buscai őrgrófnővel folytatott házasságon kívüli viszonyából származó lánya.[1] Egy édestestvére született, Manfréd szicíliai király.

1244. májusában vagy júniusábanben feleségül ment III. (Vatatzész) Ióannész nikaiai (bizánci) császárhoz, ahol ortodox hitre tért, és felvette az Anna nevet, de gyermekei nem születtek. Férje halála után a mostohafia, az új nikaiai (bizánci) császár, II. (Vatatzész) Theodórosz fogságban tartotta. 1261 után VIII. Mikhaél bizánci császár feleségül kérte, de a konstantinápolyi pátriárka nem járult hozzá, hogy a császár házasságát ezért felbontsa. Ezután visszatért hazájába, a Szicíliai Királyságba, és édestestvére, Manfréd szicíliai király udvarában élt özvegyen. 1266-ban miután a bátjyja elesett a franciákkal vívott csatában, és Szicília francia fennhatóság alá került, unokahúgának, Hohenstaufen Konstancia aragóniai trónörökösnének a családjához menekült Aragóniába. Miután unokahúga férje, III. Péter aragóniai király 1276-ban trónra lépett, az özvegy császárné erősen felkarolta a Szicíliai Királyság francia uralom alóli felszabadításának ötletét, és erről meggyőzte egykori kérőjét, VIII. Mikhaél bizánci császárt is, és 1282-ben a szicíliai vecsernye következtében az összefogás eredményeképpen Szicília szigete felszabadult a francia megszállás alól, és önálló királysággá vált. Anna-Konstancia özvegy császárné apácaként élt élete hátralevő életében Valenciában, itt halt meg 1307. áprilisában, és földi maradványai is a Szent János templomban nyugszanak.

ŐseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. II. Frigyes császár állítólag Bianca halálos ágyán feleségül vette Biancát, és törvényesítette az ebből a kapcsolatból született gyermekeit, de egyházi áldás nem szentesítette ezt a házasságot, így érvénytelennek számított.

ForrásokSzerkesztés

  • Schwennicke, Detlev: Die Kaiser von Byzanz in Nikaia 1208–1261 aus den Häusern Laskaris und Batatzes. In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 182, Verlag, Marburg/Berlin, 1984.

További információkSzerkesztés


Előző
Laszkarisz Irén
Nikaiai császárné  
1244 – 1254
Következő
Aszen Ilona