Wikipédia

Hollós József

(1876–1947) magyar orvos, pártmunkás, tüdőgyógyász, újságíró
Nem tévesztendő össze a következővel: Hollósy József.

Hollós József, születési és 1884-ig használt nevén Hoffmann József (Kecskemét, 1876. augusztus 22. – Brewster, Amerikai Egyesült Államok, 1947. szeptember 23.) zsidó származású magyar orvos, a magyarországi alkoholellenes küzdelem jelentős alakja.

Hollós József
SzületettHoffmann József
1876. augusztus 22.[1]
Kecskemét
Elhunyt1947. szeptember 23. (71 évesen)
Amerikai Egyesült Államok
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Édesapja Hofmann Lázár kereskedő, édesanyja Kohut Katalin volt. 1894-ben érettségizett a kecskeméti főreáliskolában, ezután a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori karán szerezte meg oklevelét 1899-ben.

1905-ben törvényszéki és iskolaorvosi vizsgát tett, miután 1900–1904-ben a budapesti I. sz. kórbonctani intézetben Pertik Ottó professzor gyakornokaként dolgozott. Ez időre esett Jókai Mór halála (1904. május 5.), akinek boncolását és bebalzsamozását a professzor távollétében ő végezte el.

1905-ben Szegedre költözött és ott dolgozott 1905–1918 között a szegedi városi kórház kórboncnok főorvosaként. E mellett magánpraxist is folytatott és tudományos kutatást folytatott a tbc diagnosztizálásának és gyógyításának területén. Eredményeinek magyar nyelvű publikációja nem keltett itthon figyelmet, francia nyelven (1910) megjelentetve azonban 1000 frankos tudományos díjat nyert el vele.

1904-ben szabadkőműves lett, páholyelőadásokban és nyilvános szerepléseiben is fellépett az alkoholizmus és a prostitúció ellen, nem csak orvosi, hanem szociológiai és jogi kérdésként is kezelve ezeket. Az absztinenciát terjesztő nemzetközi szervezet, a Good Templar rend szegedi páholyának vezetője volt.

1905. január elsején jelent meg a Good Templar nagypáholy és az Alkoholellenes Munkásegylet hivatalos lapja az Alkoholizmus címmel, amelynek egyik főmunkatársa Hollós József volt.

1906-ban Hollós József és baráti köre alapította meg Szegeden a Szabad Lyceumot, amelynek keretében a Társadalomtudományi Társaság rendezett fővárosi előadókkal ismeretterjesztő programokat.

Amikor az első világháború előtt Jászi megalapította radikális pártját, Szegeden Hollós József dr. lett annak elnöke, ő vonta be Móra Ferencet és Juhász Gyulát[2] is. Az I. világháború elején (1914–1915) az orosz fronton katonaorvosként szolgált. Az őszirózsás forradalom alatt a Szegedi Nemzeti Tanács alapító tagja (1918), a polgári radikalizmusból kiábrándulva átlépett az MSZDP-be (1919. március).

Amikor a francia csapatok bevonultak Szegedre, Hollós Budapestre költözött és a Tanácsköztársaság alatt a közegészségügyi népbiztosságon a prostitúció, az alkoholizmus és a tüdővész leküzdésére alakult központi hivatal vezetője lett (1919. április–július), de a Tanácsköztársaság bukása miatt tüdővészellenes intézkedéseit nem tudta megvalósítani, majd mint a forradalmak exponált résztvevője emigrálni kényszerült.

Bécsi, németországi és csehszlovákiai próbálkozása után Temesváron próbált letelepedni, de az ottani orvosok kenyéririgysége miatt előbb Kolozsvárra, majd 1924-ben Amerikába költözött családjával együtt, ahol Jászi Oszkár segítségével kutatóorvosként helyezkedett el Denverben, de magánpraxist is folytatott. 1925-ben meghívták az Ohio állambeli Youngstown egyetemére.

Hollós József régi csodálója volt Ady költészetének. Az Egyesült Államokban Ady Endre Társaságot alapított, és az 1930 február 6-i alakuló gyűlésen nagy beszédet mondott Adyról. Létrehozta a Magyar Kultúrszövetséget és annak folyóiratát Kultúrharc címmel (1931–1935). 1936-ban jelent meg Hollós József beszédgyűjteménye Két világháború között címmel. Széleskörű levelezést folytat baráti körével, köztük Madzsar Józseffel. 1944-ben jelenik meg önéletírása Egy orvos élete címmel.[3]

1947-ben egy szívrohamból még felépül, de a következő elviszi.

Az 1970-es évek közepén, születésének 100. évfordulója körül felfedezik életművét és számos publikáció foglalkozik munkásságával. 1977. március 18-án Hollós József tudományos emlékülést rendezett a Magyar Orvostörténelmi Társaság.[4] Valószínűleg erre készült Lapis András bronz emlékérme Hollós és Ady portréjával.[5]

1983. december 12-én Hollós József emlékülést rendeztek Kecskeméten.[6] A Bács-Kiskun Megyei Kórház és Rendelőintézetet 1984. júl. 2-án átnevezték Hollós József Kórház[7] névre. A kórház előcsarnokában elhelyezett – azóta eltávolított – bronz Hollós dombormű Pálfy Gusztáv szobrászművész alkotása volt. Ennek kicsinyített változata lett a megyei tanács által 1984-ben alapított Hollós József-emlékplakett.[8]

Szabadkőműves pályafutása szerkesztés

Dr. Hollós Józsefet 1904 végén vette fel a Régi hívek páholy. 1911 novemberében fedezte a Régi hívek páholyt (kilépett) és november 30-án affiliálták (befogadták) a nemrégen alapított – az Árpád páholyból kivált – Szeged páholyba, amelybe Móra Ferencet is felvették. Hollós József aktív tagja volt a páholynak, pl. 1918-ban helyettes főmester volt.


Művei szerkesztés

  • A boncolások jelentőségéről, Budapest, 1905
  • Az alkoholizmus okairól, Budapest, 1905
  • A kórbonctan alapvonalai. Hollós József kórbonctani kurzusa alapján összeállította Kovács Richárd, Budapest, 1907
  • A gümőkóros intoxikációk, Budapest, 1909 (franciául is megjelent)
  • A kórbonctan alapvonalai, Budapest, 1907
  • Symptomatologie und Therapie der latenten und larvienten Tuberkulose, Wiesbaden, 1911
  • A tüdővész leküzdése Magyarországon, Szeged páholy, [1912]
  • A tüdővész leküzdése Szegeden. A Szegedi Tüdővészellenes Szövetség 1917. máj. 13-iki első ülésén tartott előadás, Szeged, 1917
  • A szeszes italok hatása a szervezetre, Budapest, 1919
  • A tuberkulózis felismerése és gyógyítása a Spengler-féle immunvér segítségével. 1 táblával, Bécs, 1922
  • Tuberculosous Intoxications, Concelad and Marked Tuberculosis, Edinburgh, 1928
  • Hol bujkál a tüdőbaj?, Budapest, 1931 (angolul is megjelent)
  • Secret Places of Tuberculosis, Cleveland, 1932
  • A prostitúció alkonya, Toronto, 1933
  • Az alkoholkérdés orvosi és társadalmi megvilágításban. A New Yorki Kultúr Szövetségben, 1932. ápr. 3-án tartott előadás, Toronto, 1933
  • Az intellektuelek és a válság, Cleveland, 1935
  • Két világháború között. Hollós József beszédei. 1926–1936. Az előszót Bölöni György írta, New York, 1936
  • Immune Blood Therapy of Tuberculosis, with Special References to Latent and Masked Tuberculosis. Monográfia. 3 táblával, New York, 1938
  • Egy orvos élete. Önéletrajz, New York, 1944

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Hollós József, Hoffmann, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06416.htm
  2. ↑ Juhász Gyula szűkebb baráti köréhez tartozott, a költő több cikket írt róla és egy verset is írt neki, ez utóbbit Salve címmel, Hollós József 42. születésnapjára
  3. ↑ Harc 1944: A könyv minden jövedelmét a Magyar Menekülteket Segítő Bizottságnak ajánlotta fel.
  4. ↑ Fogorvosi szemle 1977: Hollós József tudományos emlékülés A Magyar Orvostörténelmi Társaság Hollós József dr. születésének 100. és halálának 30. évfordulója alkalmából emlékülést rendezett. Hollós mint kórboncnok kezdte pályafutását, mint tüdőgyógyásznak jelentős szerepe volt a hazai tbc-elleni küzdelemben. A haladó szellemű orvos 1919 után emigrálni kényszerült, évtizedeken át Amerikában élt és ott irta meg magyar nyelven „Egy orvos élete” (1944) c. önéletrajzát. E műben olvasható, hogy Árkövy meghívására, a Kórbonctani Intézeti állása megtartásával a Fogászati Intézetben is dolgozott. Árkövy Hollóst mint bakteriológiához is értő orvost a beteg Madzsar helyettesítésére hívta Intézetébe. Madzsar a munkásmozgalom és társadalomegészségügy későbbi kiváló személyisége, akkor mint fogorvos Árkövy Intézetében dolgozott. Az emlékirat szerint Hollós pár hét múlva „nagyszerűen” húzott fogat és „pedzette a kavitások betömését” . Árkövy Intézetében barátkozott össze Madzsai-ral és e barátság mindkettőjük számára igen jelentősnek bizonyult.
  5. ↑ Az Érem 1977: Lapis András az érem előlapján egy szegedi orvosnak — akivel Ady évekig tartó barátságban volt — állít emléket, hátlapját pedig a költőnek szenteli. Előlapon: balra néző arckép, körirat: TISZTA BÁTRAKÉ A REGGEL • HOLLÓS JÓZSEF, 1876— 1947. lent LA mesterjegy H) Ady jobbra néző arcképe, alatta 1877— 1977. ö. br. 0 10,5 mm.
  6. ↑ Meghívó 1983: A Magyar Orvostörténeti Társaság, a Bács-Kiskun Megyei Tanács VB Egészségügyi Osztálya és a TIT Egészségügyi Szakosztálya rendezte, előadói Gubacsi László, Heltai Nándor, Honti József, Péter László, Kertész Tivadar és Lusztig Gábor voltak.
  7. ↑ Azóta csendben levetették a kompromittáló nevet. Lásd: Honti 1996
  8. ↑ Petőfi Népe 1984, 1984-07-03 / 154. szám, 1. oldal

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Kertész Tivadar: Hollós József élete és műve (1876–1947), Megyei Tanács VB., 1991, Kecskemét, kézirat
  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona, Budapest, 2001
  • Szócikk a Szabadkőműves Wikin: https://szk.miraheze.org/wiki/Hollós_József

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hollós_József&oldid=27081864”