Homoródjánosfalva

falu Romániában, Brassó megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 21.

Homoródjánosfalva (románul Ionești, németül Eissdorf, korábban Weissdorf): falu Romániában Brassó megyében. 1968 óta Brassó megyéhez, Kaca községhez tartozik. A falu lakossága magyar, nagyrészt unitárius vallású. A lakosság nagy része földműveléssel, gazdálkodással foglalkozik

Homoródjánosfalva (Ionești)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségKaca
Rangfalu
KözségközpontKaca
Irányítószám507043
SIRUTA-kód40802
Népesség
Népesség117 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság138 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 09′ 38″, k. h. 25° 20′ 18″46.160649°N 25.338393°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 38″, k. h. 25° 20′ 18″46.160649°N 25.338393°E
SablonWikidataSegítség

Székelyudvarhelytől 27 km-re délre, Kőhalomtól 21 km-re észak-keletre, a 132B megyei út mentén, a Pokolsütő-pataknak a Nagy-Homoródba torkollásánál fekszik.

Nevének eredete

szerkesztés

Valószínűleg János nevű első birtokosáról kapta a nevét.

Története

szerkesztés

A Köves-hegyen már a rómaiak is bányásztak követ a Kr. u. III század legelején, ezt bizonyítja a homoródszentmártoni sóbányászok, kereskedők és iparosok számára itt készített fogadalmi oltár, melynek felirata Alexander Servus uralkodóról tesz említést. Ezenfelül több oszlop és sírkőtöredék került itt elő. A falut 1332-ben ’’Evanis’’ néven említik először. A hegytetőn 1813-ban kápolna nyomaira is bukkantak. A falun átfolyó Tó-pataka egykor a Székelyföld határát jelölte. 1910-ben 367, 1992-ben 187 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

Látnivalók

szerkesztés
  • Unitárius temploma a 13. század második felében épülhetett, eredetileg Szent Péter tiszteletére volt szentelve. A templomot a 15. században gótikus, majd 1522-ben késő gótikus stílusban átépítették. A 15. században négy saroktornyos fallal is övezték. Tornyát 1821-ben építették.
  • Köves-hegy, a helyiek közt "Bánya-tető", az ókori rómaiak bányatelepként használták a hegyet mészkő termeléshez, innen származhat a helyiek e helynek szentelt elnevezése. A hegytetőn egy kis mélyedés található, feltehetőleg az ott felépített kápolna alapzataként vagy épp pincéjeként szolgált.

Képgaléria

szerkesztés