Hoss József

(1881-1969) magyar katolikus pap, pápai prelátus, országgyűlési képviselő

Hoss József (Újnéppuszta, Zala vármegye, 1881. szeptember 22.Somogyszentpál, 1969. január 18.) magyar katolikus pap, pápai prelátus, címzetes apát, székesegyházi főesperes, országgyűlési képviselő.

Hoss József
Született1881. szeptember 22.
Magyarszerdahely
Elhunyt1969. január 18. (87 évesen)
Somogyszentpál
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • politikus
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
SablonWikidataSegítség

1881-ben született a Zala vármegyei Újnéppusztán római katolikus vallásban. Középiskolai tanulmányait a nagykanizsai kegyesrendi főgimnáziumban végezte, később Veszprémben, majd a budapesti tudományegyetemen hittudományi tanulmányokat is folytatott. 1906. június 30-án szentelték pappá, ezt követően Zalaszántóra kapott kápláni kinevezést. A következő időszakban Bécsben is tanult, 1908-ban pedig megszerezte a teológia doktora címet.

1909 és 1915 között a veszprémi papnevelő intézetben volt lelki igazgató, illetve a dogmatika tanára, 1915 és 1922 között pedig tanár a város teológiai főiskoláján, hittanár az Angolkisasszonyok Intézeténél és a Tanítóképzőben. Már ebben az időben is bekapcsolódott a helyi és vármegyei közéletbe, egy időben a Veszprémi Hírlap felelős szerkesztője is volt.

1922-ben plébánosnak nevezték ki Kaposvárra, ott teljesített szolgálatot egészen 1936-ig; közben elnyerte a jásdi címzetes apát címet is. Mind Kaposvárott, mind vármegyeszerte ugyancsak aktívan részt vett a helyi társadalmi életben, elsősorban szociális és karitatív tevékenységével vívott ki magának köztiszteletet és általános megbecsülést. Nevéhez fűződik Kaposvárott az akkor modernnek számító szegénygondozási rendszer meghonosítása.

1935-től veszprémi egyházmegyei kanonok, a következő esztendőben az Egyházmegyei Hivatal igazgatója lett. Az 1939-es magyarországi országgyűlési választáson mint Veszprém vármegyei lajstromos képviselő szerzett parlamenti mandátumot. 1942-től őrkanonok, 1943-tól nagyprépost, püspöki helynök, 1948-tól káptalani helynök, 1949-től pedig ismét püspöki helynök lett. 1951-ben Somogyszentpálra költözött és ott élt élete végéig. A kaposvári keleti temetőben nyugszik.

  • A kaposvári Nagyboldogasszony-plébánia gazdasági helyzetének jogi kialakulása. Kézirat. Veszprém, 1936.
  • A kaposvári plébánia története. Veszprém, 1948.
  • Somogyszentpál néprajza 1700-as évek elejétől 1950-es évekig. Kézirat. Káptalani Levéltár.