Hosszú nappalos növény

A hosszú nappalos növények olyan növények, melyek általában késő tavasszal vagy kora nyáron virágoznak. A virágok kifejlődéséhez egy adott óraszámnál (ez általában 12) kevesebb órányi sötétségre van szükségük 24 órás periódusonként. A fitokróm rendszert használják a nappali megvilágítás, azaz a fotoperiódus hosszának észleléséhez.

Ha a napi fotoperiódus rövidebb, a hosszú nappalos növények csak vegetatívan fejlődnek; a virágok fejlődése gátolt, vagy teljesen szünetel. A kritikus hosszúságú nappali megvilágítást (9-14 óra) meghaladva egyre gyorsabb, bőségesebb a virágképződés.

Ide tartoznak a kalászos gabonák, a fűfélék, a burgonya stb.

Típusai

Kizárólagosan hosszú nappalos

• szegfű (Dianthus sp.)
• beléndek (Hyoscyamus sp.)
• rozs (Avena sp.)
• angol perje (Lolium sp.)
• lóhere (Trifolium sp.)
• harangvirág (Campanula carpatica)

Csak a virágmennyiségben jelentkezően hosszú nappalos

• borsó (Pisum sativum)
• árpa (Hordeum vulgare)
• fejes saláta (Lactuca sativa)
• búza (Triticum aestivum, tavaszi változatok)
• tarlórépa (Brassica rapa)

Kapcsolódó szócikkek

• fitokróm
• fotoperiodizmus
• virágzási hormon
• rövid nappalos növény
• közömbös növény

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Long day plant című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Szántóföldi növénytermesztéstan tankönyv