Kerti saláta

növényfaj
(Fejes saláta szócikkből átirányítva)

A kerti saláta vagy egyszerűen saláta (Lactuca sativa) mérsékelt övi egy- vagy kétéves növény, az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj. Többnyire levélzöldségként termesztik. Változatai a fejes saláta, a kötözősaláta, a tépősaláta és a jégsaláta.

Kerti saláta
A kerti saláta egyik gyakran termesztett változata a fejes saláta
A kerti saláta egyik gyakran termesztett változata a fejes saláta
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Katángformák (Cichorioideae)
Nemzetség: Saláta (Lactuca)
Faj: L. sativa
Tudományos név
Lactuca sativa
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kerti saláta témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti saláta témájú médiaállományokat és Kerti saláta témájú kategóriát.

Sok országban nyersen és hidegen fogyasztják, például salátákban, hamburgerekben vagy tacóban. Más országokban, pl. Kínában a kerti salátát főve fogyasztják, és a szár felhasználása épp olyan fontos, mint a levélé. A nemzetség tudományos neve a latin lac, azaz tej szóból származik,[1] ami az ide tartozó növények tejnedvére utal. Enyhe íze miatt évszázadokon keresztül a saláták egyéb összetevői mellett közömbösítő szerepe volt.[2]

Egyike a legrégebben termesztett zöldségnövényünknek. A saláta gyűjtőnéven szereplő zöldségfélék közül ez a legkedveltebb.

Tápértéke, a magas C-vitamin, (40 mg), de sok B-vitamint, (B1-, B2-, B6-vitamint) meszet, fehérjét, kalciumot, káliumot, foszfort, és vasat tartalmaz.

Ízanyagai jó hatással vannak a gyomor működésére,leves és főzelék készítésére is felhasználjuk. Cukorbetegek, túlsúlyosak is fogyaszthatják.

Fajtakörök szerkesztés

Kötözősaláta szerkesztés

 
Kötözősaláta

A (Lactuca sativa convar. longifolia),[3] más nevén római saláta, római vajsaláta az első – már az egyiptomiak által is – ismert termesztésbe vont[4] kerti saláta kultúrfaj. Magyarországon főleg a 19. században volt közkedvelt.[5] Leveleit a teljes kifejlődéskor összekötözik (innen a neve is), így halványítják. Egyes fajtái halványítás nélkül is jó minőségűek.

Nagyon ízletes, 100 grammja 30 mg meszet, 40 mg foszfort, 1,5 mg vasat és ásványi sókat tartalmaz, magas A-, C-, B1-, B2-vitamin tartalma van. A kötözősaláta tejnedve többek között almaoxál-, citrom-, és borkősavat, mannitot, asparagint és laktucint tartalmaz.

Fejes saláta szerkesztés

 
Fejes saláták

(Lactuca sativa convar. capitata),[3] őshazája Dél-Európa, Észak- és Nyugat-Afrika. Magyarországon is széles körben elterjedt a használata. Egyéves növény, melynek van áttelelő és nyári változata is. Magtermesztéséhez – az idegen beporzás megakadályozására – izolációra van szükség.[6]

Rövid tenyészidejű és kis hőigényű (virágzásnál érzékeny a fagyokra), emiatt kiválóan alkalmas korai és szabadföldi termesztésre, illetve ezek miatt felhasználható elő-, utó- vagy köztes terményként is. Állandó helyre vetik, vagy palántázzák. Talajra nem, de tápanyagra, fényre igényes. Különösen a fejlődés első időszakában kíván sok vizet, de a teljes tenyészidőszakban kedveli a nedves talajt. Nemesítésénél a jó fejesedés, a késő magszárasodás a legfontosabb követelmények, illetve hogy torzsája és külső levelei arányaiban ne legyenek túl nagyok, erezetük finom legyen és a növény ellenálló. Vadon élő rokona a keszeg saláta.[6]

C-vitamin tartalma 20 mg/100 g.[6]

Jégsaláta szerkesztés

A fejes saláták közé tartozik.

Leveles saláta szerkesztés

 
Lollo típusú leveles saláta

(Lactuca sativa convar. crispa)[3]

Metélősaláta szerkesztés

(Lactuca sativa var. secalina Alef.),[7] vagy vágósaláta.[8] Zöldessárgától barna színű levelei sima vagy fodros tölgylevél szerűek. Fejet nem képez, gyorsan nő.[6]

Tépősaláta szerkesztés

(Lactuca sativa var. aurescens (acephala)),[7] levelei folyamatosan nőnek, így akár levelenként is szedhető - neve is ebből ered.[8] Salátát vagy főzeléket készítenek belőle. Az egyéves növény levelei hosszú szártagúak, és magszárképződés után is fogyaszthatóak.[6]

Spárgasaláta szerkesztés

 
Spárgasaláta

(Lactuca sativa var. angustanae)[9] Lásd: Spárgasaláta

Termesztése szerkesztés

Legnagyobb salátatermelők
2021
(Számok millió tonnában)
1.   Kína 14
2.   USA 3,3
3.   Dominikai Köztársaság 1,5
4.   India 1,1
5.   Üzbegisztán 1
6.   Nepál 1
7.   Spanyolország 1
8.   Fülöp-szigetek 0,9
9.   Olaszország 0,9
10.   Japán 0,5
61.   Magyarország 0,008
..
Föld összesen 31
Forrás: FAO[10]

Saláta az egyik legnépszerűbb zöldség a világon, és szinte minden kontinensen termesztik. 2021-ben a salátát több mint 100 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 31 millió tonnát.

A világ legnagyobb saláta termelői közé tartozik Kína, az Egyesült Államok, Dominika Köztársaság, India és Üzbegisztán. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Kína és az Egyesült Államok az éves termés több mint felét (55%) adták a világ saláta termelésének.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Simpson, D.P.. Cassell's Latin Dictionary, 5, London: Cassell Ltd., 883. o. (1979). ISBN 0-304-52257-0 
  2. Grigson, p. 313
  3. a b c hortical.com AGP III: Asteraceae (Asterales) - laitue
  4. Gunilla Lissek-Wolf, Cornelia Lehmann, Susanne Huyskens-Keil: Die Vielfalt alter Salatsorten Archiválva 2014. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Bundesministeriums für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz (BMELV) - 2009. december
  5. Korizmics László: Gazdasági Lapok (282. oldal) - 1854. (6. évfolyam 2. kiadás) google e-könyvek
  6. a b c d e Muraközy Tamás, Dr. Okályi Iván és Timár Zsuzsa: Kertészeti lexikon - 1963
  7. a b Stephan Imhof: Nutzpflanzen - Datenbank Blattsalat Archiválva 2014. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, Philipps-Universität Marburg (irodalma Archiválva 2014. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben) - (hozzáférés: 2014. augusztus 20.)
  8. a b Geoff Hamilton: Az élet kertje / A biokertészet kézikönyve - 1987 ISBN 963-8185-23-6
  9. hortical.com AGP III: Asteraceae (Asterales) - celtuce (laitue asperge)
  10. http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)

További információk szerkesztés

Nézd meg saláta saláta címszót a Wikiszótárban!