Szálloda
A szálloda vagy másképpen hotel az otthonuktól átmeneti időre távol levőknek ellenszolgáltatásért szállást adó intézmény, amely többnyire ellátást, kiszolgálást nyújt.
Korábbi akadémiai definíció szerint:
"A szálloda olyan létesítmény, ahol az utazó fizetés ellenében lakhat, legtöbb esetben – otthontól való távolléte alatt – étkezhet. A szállodákat a szolgáltatásuk színvonala alapján osztályozzák". (Monte Carlo, Nemzetközi Idegenforgalmi Akadémia)
Üzemi gazdasági megközelítése:
"A szálloda olyan szállásadó és ellátó üzem, amely a többi vendéglátó üzlettől a magasabb színvonalú építészeti kiképzésben, a termek belső berendezésében, a szolgáltatások és vendégfogadás igényességében tér el. A szálloda az idegenforgalom egyik bázisa, tehát szolgáltatásait alapvetően az idegenforgalomban résztvevők részére nyújtja." (In. Csizmadia, p. 2.)
Európában az első szállást biztosító üzemek Görögországban mintegy 2,5 ezer évvel ezelőtt létesültek.
Szállodai funkciók
szerkesztésAlapfunkciók vagy közgazdasági funkciók
szerkesztés- szállásadás
- pihenés, alvás (klasszikus szolgáltatások),
- tisztálkodás (fürdőszoba) alvás után a vendégek a legtöbbet itt tartózkodnak,
- hírközlés (telefon, rádió, televízió, fax, internet, jelzőlámpák)
- vendégszolgálat (a vendégfogadás emberi, szakmai tartalma)
- vendéglátás
- szobaszerviz,
- éttermi szolgáltatás (minimum reggeli szolgáltatás),
- szórakoztatás (napközbeni étel, ital szolgáltatás például szállodai bárban),
- napközbeni ellátás,
- rendezvény (esküvő, konferencia, bálok, zenés délutánok),
- egyéb szolgáltatások
- gépkocsi parkoltatás (garazsirozás),
- utazási irodai szolgáltatás, (szállodai kirendeltség)
- hostess a vendég szórakoztatása, idegenforgalmi élmény megszervezése,
- ruha kitisztítása (mosodai szolgáltatás, cipőtisztítás),
- pénzváltás (valuta, deviza váltása),
- kereskedelmi, üzleti szolgáltatások (szállodai árusítás, komplex bevásárlási centrum (például ajándékok),
Járulékos funkciók vagy üzem- és munkaszervezési funkciók
szerkesztés- igazgatás, (szállodai apparátus működése, üzem- és munkaszervezés,
- ügyintézés, adminisztráció,
- értékesítés (összes szolgáltatás igénybevételének biztosítása),
- termelő üzemek tevékenysége (a vendéglátó tevékenység háttere),
- műszaki tevékenység (karbantartás),
- szociális ellátottság (a dolgozók munkahelyei, öltöző, zuhanyozó, étterem, büfé, klubhelyiség),
A szállodák csoportosítása
szerkesztésSzállodák rendeltetés szerinti csoportosítása
szerkesztés- Városi szálloda
- Üdülő- és sportszálloda
- állandó üzemű szálloda
- idény jellegű szálloda
- Gyógyszálloda
- Repülőtéri szálloda (Airport hotel)
A szállodák minőség szerinti osztályba sorolása
szerkesztésA kereskedelmi szállodákat szinte az egész világon, minőségüknél, felszerelésüknél fogva, szolgáltatásaik alapján kategorizálják, osztályba sorolják.
- Egycsillagos szálloda
- Kétcsillagos szálloda
- Háromcsillagos szálloda
- Négycsillagos szálloda
- Ötcsillagos szálloda
- Hétcsillagos szálloda (nem hivatalos besorolás)
Általános minősítő feltételek
szerkesztés- szobák és szobaegységek
- hotel felszereltsége, berendezése
- fürdőszobák felszereltsége, berendezése
- szállodák folyosói, gazdasági egységei
- liftek
- szálloda bejáratai
- közös helyiségek száma, berendezése, felszereltsége
- szobák világítása
- légállapot szabályozása (fűtés, légkondicionálás…)
- mosoda
- falak burkolata
- sportolási, pihenési, szórakozási lehetőségek
Magyar minősítési feltételek
szerkesztésMagyarországon hotelek esetében a csillagok száma jelzi a minőséget, illetve az osztálybasorolást. Szállodatípusok és besorolási lehetőségük az 54/2003. (VIII.29.) GKM rendelet alapján:
- a) szálloda: az a kereskedelmi szálláshely, amely megfelel az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 1. mellékletének 411., illetve 412. pontjában meghatározott követelményeknek, és legalább 11 szobával rendelkezik, – lehet egy-ötcsillagos
- b) gyógyszálloda: az a szálloda, amely megfelel a szállodára előírt követelményeknek, továbbá vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít és megfelel a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben foglalt feltételeknek, – lehet kettő-ötcsillagos
- c) wellness-szálloda: az a szálloda, amely megfelel a minimum háromcsillagos szállodákra előírt követelményeknek, az egyes szállodai szaktevékenységeket, illetőleg a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettséggel rendelkező személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs illetve wellness szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetőségeket biztosít, továbbá megfelel a 2. melléklet I/F pontjában meghatározott feltételeknek, – lehet három-ötcsillagos
- d) garniszálloda: az a szálloda, amely megfelel a szállodára előírt követelményeknek, azzal az eltéréssel, hogy a főétkezések közül csak reggelizési lehetőség áll a vendégek rendelkezésére, – lehet egy-négycsillagos
- e) apartman szálloda: az a szálloda, amelyben az ágyak több mint 80%-a berendezett és felszerelt háló és nappali szobával, valamint konyhával rendelkező apartmanban található, és megfelel a garniszállodára előírt követelményeknek azzal az eltéréssel, hogy a kétszeres alapterületű szobaegységek méretébe az erkély és a terasz alapterülete is beleszámít, és legalább 11 szobaegységgel rendelkezik" – lehet három-ötcsillagos
Szállodák méret szerinti csoportosítása
szerkesztésA szállodák mérete szerinti csoportosításnál a szobakapacitást tekintik szempontnak. Ennek alapján több nagy csoport különböztethető meg:
- kis szálloda – 150 szoba
- közepes szálloda – 151 – 299 szoba
- nagy szálloda – 300 – 600 szoba
- megaszálloda / óriás szálloda – 600 szoba felett
Szállodák tulajdonosi viszony alapján történő csoportosítása
szerkesztés- független szálloda: nincs tulajdonosi vagy tagsági viszonyban más hotelekkel
- szállodalánc: hotelek centralizált rendszere
Források
szerkesztés- Idegenforgalmi lexikon (Budapest, 1992., kézirat)
- 54/2003. (VIII.29.) GKM rendelet
- Bárfai Endre: Szállodai ismeretek (Budapest, 1997) Távoktatási tankönyv
- Dr. Csizmadia László: Elszállásolási Ismeretek (Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Budapest 1996., kiadott jegyzet)
- Toni Häusler-Peter Kühler: Szállodai marketing (Budapest, 1997)Távoktatási tankönyv
- Hotelstars szállodai kategorizálás
További információk
szerkesztésGSZT szakújság - Gasztronómia, Szálloda, Turisztika
Magyarországi osztályba sorolási feltételek
Európai osztályba sorolási feltételek
- Anglia: [1]
- Ausztria: [2]
- Belgium: [3]
- Csehország: [4] Archiválva 2006. december 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Dánia: [5]
- Észtország: [6]
- Franciaország: [7]
- Hollandia: [8]
- Írország: [9]
- Lengyelország: [10]
- Málta: [11]
- Németország: [12]
- Olaszország: [13]
- Portugália: [14]
- Spanyolország: [15]
- Svájc: [16]
- Svédország: [17]
Egyéb
- 6 fontos dolog, amit elmulasztanak a szállodák lefordítani (HTML). Nyelv és Tudomány, 2015. május 20.