Hrabanus Maurus

Hrabanus Maurus, más írásmóddal Rabanus Maurus (Mainz, 780 körül – Winkel, 856. február 4.) német bencés szerzetes, apát, mainzi érsek és tudós. A karoling reneszánsz egyik kiemelkedő alakja, I. Lothár római császárnak és feleségének, Tours-i Ermengardénak a tanácsadója. Egyházmegyéjében szentként tisztelik.

Hrabanus Maurus
Hrabanus Maurus átadja a Liber de laudibus Sanctae Crucis könyvét IV. Gergely pápának
Mainzi érsek Fuldai bencés apát
Születése
780-as évek 776 784 Mainz
Halála
856. február 4. Mainz
Tisztelete
Tisztelik	Római katolikus egyház
Sírhely	St. Alban's Abbey
Ünnepnapja	február 4.
[https://www.catholic-hierarchy.org/bishop/bmaurus.html maurus.html Hrabanus Maurus a Catholic Hierarchy-n]
A Wikimédia Commons tartalmaz Hrabanus Maurus témájú médiaállományokat.

Élete

Előkelő családban született, a fuldai kolostorban tanult, majd Tours-ban Alcuin tanítványa lett, aki a Szentírás mellett bevezette a hét szabad művészetbe is. Két év elteltével visszatért Fuldába, ahol szónoklattant és grammatikát kezdett tanítani. 814-ben szentelték pappá, és a fuldai kolostori iskola élére nevezték ki. A kolostor szigorú apátja folyton dorgálta, mert szerinte a tanulásra szánt időt is imára kellett volna fordítania. Hrabanus ezért Palesztinába utazott, hogy felkeresse a szent helyeket. Visszatért tanítani Fuldába, miután az apátot elmozdította Lothár császár.

822-ben őt választották meg apátnak. S ettől kezdve a kolostori iskola nagyot fejlődött, az akkori Nyugat-Európa intellektuális központja lett. Elsősorban papok és misszionáriusok látogatták, akiknek az volt a feladata, hogy tanítsák a népet. A karoling reneszánsz szellemiségében a világi tudományok és a teológiai gondolkodás szoros kapcsolatban álltak. Hrabanus Maurus ebben a szellemben írta 842 és 847 között a középkor első enciklopédiáját De universo vagy De rerum naturis címmel. Sevillai Szent Izidor nagy hatást gyakorolt Hrabanusra. Írt továbbá pedagógiai értekezést (De institutione clericorum), homíliákat, költeményeket és a Szentíráshoz kapcsolódó kommentárokat. Hippói Szent Ágoston követője volt, és elutasított minden újítást, mert szerinte megrontja a szellemet.

842-ben Fulda környékére vonult vissza, de visszahívták Mainz püspöki székébe. A népre is volt gondja, nem csak a klérusra. Amikor 850-ben az egyházmegyét nagy éhínség sújtotta, naponta 300 ember étkezett asztalánál. 856-ban hunyt el. Emléknapja február 4.

Művei

• De institutione clericorum
• Liber de laudibus Sanctae Crucis
• De arte grammatica
• Veni Creator Spiritus egyházi himnusz
• De rerum naturis/De universo
• költemények (képversek)

Művei magyarul

• Hrabanus Maurus pünkösdi himnusza In: Babits Mihály: Amor Sanctus – A középkor latin himnuszai, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1933, 84–88. o.
• Himnuszok In: Sík Sándor: Himnuszok könyve, Szent István Társulat, Budapest, 1943, 213–217. o.

Források

• Raban Maur, 776–856 (francia nyelven). classes.bnf.fr. (Hozzáférés: 2020. március 1.)

További információk

• Boldog Hrabanus Maurus bencés apát. katolikus.hu. (Hozzáférés: 2020. március 1.)

Kapcsolódó szócikkek

• Középkori latin irodalom

Előző uralkodó: Odgar

Mainzi érsek 813–825

Következő uralkodó: Károly