Főmenü megnyitása

Huixquilucan de Degollado, vagy röviden Huixquilucan nagyvárosias jellegű, de kis méretű település Mexikóváros agglomerációjában. Lakossága 2010-ben 9500 fő körüli volt.[2] Huixquilucan az ország egyik fontos üzleti központja, olyan világcégek mexikói központjai találhatók itt, mint a Philips,[3] a Henkel[4] és a Costco.[5]

Huixquilucan de Degollado (Huixquilucan)
Interlomas, Huixquilucan..JPG
Közigazgatás
Ország Mexikó
Állam México
Régió Zumpango
Község Huixquilucan
Községi elnök José Reynol Reyna
Irányítószám 52760
Népesség
Teljes népesség 9554 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2700–2750 m
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Huixquilucan de Degollado (Mexikó)
Huixquilucan de Degollado
Huixquilucan de Degollado
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 21′ 41″, ny. h. 99° 21′ 04″Koordináták: é. sz. 19° 21′ 41″, ny. h. 99° 21′ 04″
Huixquilucan de Degollado (México)
Huixquilucan de Degollado
Huixquilucan de Degollado
Pozíció México térképén
Huixquilucan de Degollado honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Huixquilucan de Degollado témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

FekvéseSzerkesztés

A település Mexikóváros nyugati határán fekszik a Vulkáni-kereszthegység hegyei között, a tenger szintje felett körülbelül 2700–2750 méterrel egy viszonylag sík területen. Két patakja, a San Francisco és az Ajolotes a csapadék egyenlőtlen időbeli eloszlása miatt csak időszakos vízfolyás. Északon–északnyugaton egybeépült Dos Ríos és San Francisco Ayotuzco, délen–délkeleten Zacamulpa és San Juan Yautepec településekkel.[6]

ÉghajlatSzerkesztés

A város éghajlata meleg, bár mexikói viszonylatban hűvösnek számít, nyáron és ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 23 °C-os meleget, de a rekord csak a 35 °C-ot érte el. Az átlagos hőmérsékletek a januári 11,2 és a májusi 16,2 fok között váltakoznak, fagy novembertől áprilisig előfordulhat. Az évi átlagosan 1141 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 75%-a.

Huixquilucan éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)25,527,029,035,031,028,523,526,030,025,026,023,035,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)18,019,321,822,923,021,219,619,519,219,218,918,020,1
Átlaghőmérséklet (°C)11,212,214,415,716,215,314,114,214,013,312,311,513,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)4,35,06,98,49,49,48,78,88,97,45,74,97,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)−3,0−5,0−3,0−1,05,04,01,53,01,01,0−4,5−5,0−5,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)149163986211244241183761291141
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[7]


NépességSzerkesztés

A település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett:[2]

Év Lakosság
1990 6150
1995 6612
2000 7962
2005 9200
2010 9554

TörténeteSzerkesztés

A Huixquilucan név a navatl nyelvből származik: a huitzquilitl jelentése „articsóka”, a can pedig „hely”-et jelent.

A mai város környéke a spanyolok megérkezése előtt a Cuautlalpan nevű vidékhez tartozott, amit otomi indiánok laktak. Házaikat főként a hegyekre építették és vadászatból éltek. Őket később az olmékok, majd a navatlok igázták le, ezután pedig több kisebb népcsoport is váltotta egymást. A hagyomány azt tartja, hogy a spanyol hódítás előtti utolsó azték uralkodónak, II. Moctezumának annyira megtetszett az akkor Huizquilloca néven ismert település, hogy palotát építtetett ott.

Amikor Európából megérkezett Hernán Cortés és harcba szállt a Mexikói-völgy lakói ellen, többfelé követeket küldött a helyi népekhez, hogy szövetségeket kössön velük. 1521-ben Cuautlalpan lakói is csatlakoztak Cortéshez, aki végül győzedelmeskedett az azték birodalom fölött. Hamarosan megkezdődött a hittérítés, majd 1580-ban a jezsuiták úgy döntöttek, Jesús del Montéban egy indián nyelvekkel foglalkozó iskolát nyitnak. Ám mivel az akkor San Antonio Huixquilucannak nevezett településen a helyi pap halála miatt éppen üresen állt a plébánia, Hernán Gómez atya azt javasolta, az iskolát inkább ott rendezzék be. Később azonban az intézmény Tepotzotlánba költözött.

A 19. század elején kezdődött mexikói függetlenségi háború idején Leona Vicario igyekezett hírekkel ellátni és anyagilag is támogatni a felkelőket, ezért a spanyolok üldözőbe vették. Menekülése közben, 1813. március 3-tól 10-ig Huixquilucanban is meghúzódott különféle viskókban.

A reformháború idején, 1861. június 15-én elkezdődött José Santos Degollado hadjárata. A salazari sík melletti hegyekbe vezette csapatait, ahol azonban a helyet jól ismerő Buitrón csapatai rajtukütöttek. Degollado lovának kantárja elszakadt, ezért le kellett szállnia a lóról, így ellenségeinek sikerült foglyul ejteniük. Miközben a foglyokat vezették, egy Félix Neri nevű indián megölte Degolladót. A holttestet a mai Ignacio Allende nevű városrész egyik házába vitték, ahol virrasztást tartottak mellette, azonban eközben gyűrűjét (melyen a nemzeti jelképek mellett a Todo por tí, azaz „Érted mindent” felirat volt olvasható) ujját levágva ellopták. Ugyancsak a reformháború idején Huixquilucanban időzött több fontos konzervatív vezető is (például Leonardo Márquez, Félix Zuloaga és Miguel Negrete), és alig két év alatt összesen 11 tűzvész pusztított a városban.

A következő évtizedekben a 12 részre osztott településen nyugalom honolt. Utak csak Mexikóváros és Toluca irányába vezettek, illetve kisebb, helyi jelentőségű utak kötötték össze a városrészeket egymással. A lakók többsége a mezőgazdaságból élt: egyrészt erdőgazdálkodással foglalkoztak, másrészt kukoricát, árpát, búzát, babot és pulque előállításához magueyt termesztettek. A közelben megnyílt egy kőfejtő is. Többek között az 1873-ban ide érkező José Ignacio Toris karmelita atyának köszönhetően megnyílt több iskola és felépült a városháza is. Egy 1875. április 15-én elfogadott rendelet értelmében Huixquilucan község központja a Villa de Degollado nevet vette fel. 1879-ben az akkor a tlalnepantlai körzethez tartozó település átkerült a lermai körzethez. 1882-re megépült a Mexikóvárost Tolucával összekötő vasútvonal, ami áthalad Huixquilucanon is.

A forradalom idején több összecsapás is történt a településen, ahol egymást váltották a zapatista, a szövetségi és a carranzista csapatok. A forradalom idejének katasztrófái közé tartozik, hogy az El Laurel nevű vasúti szakaszon több vonat is kisiklott, ezekben a balesetekben katonák százai vesztették életüket. Többször támadtak a városra a forradalom nevében, „földért és szabadságért küzdő”, de valójában fosztogató bandák, akiket a lakosság legtöbbször visszavert, így az is előfordult, hogy a kormánytól elismeréseket kaptak „hazafias, és a törvényes kormányt védelmező” cselekedeteikért.

1920-ban leomlott egy fal a Plaza Independencia nevű téren, maga alá temetve és megölve egy Aldegundo Quiroz Gutiérrez nevű lakost, ezt pedig ürügyként felhasználva az életkörülményeikkel elégedetlen helyi indiánok többhelyütt tüntetni, lázadni kezdtek. 1922-ben Máximo Mejaí kezdeményezésére újabb iskolákat alapítottak, 1928-ban pedig egy Angel María Garibay Quintana nevű pap érkezett a településre kutatómunkát végezni, aminek eredményeképpen megírta Supervivencias de la cultura intelectual precolombina entre los otomíes de Huixquilucan, azaz A Kolumbusz előtti intellektuális kultúra továbbélése a huixquilucani otomik körében című könyvét. Ezeket az évtizedeket egyébként a környező települések folyamatos határvitái is jellemezték.

1944-ben nekiláttak egy alagút építésének, amellyel környező források vizét tudták Mexikóvárosba vezetni. Az 1950-es évektől kezdve az egyre növekvő lakosság számára újabb lakónegyedek épültek, 1962-ben kezdődött meg a La Herradura nevű városrész építése.[8]

Turizmus, látnivalókSzerkesztés

A település nem tartozik a kedvelt turisztikai célpontok közé. Múzeumai nincsenek, néhány műemlék azonban található a városban, például a Páduai Szent Antal-templom (ahova 1861-ben José Santos Degollado tábornok hamvait is elhelyezték), valamint a vasútállomás és a 20. század elején épült Los Venados-ház.[8]

ForrásokSzerkesztés

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. október 2.)
  2. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. október 2.)
  3. Oficinas de Philips (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. október 2.)
  4. A Henkel mexikói honlapja (spanyol nyelven). [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 2.)
  5. Mexikói címtár – Costco (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. október 2.)
  6. INEGI – Huixquilucan község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 2.)
  7. SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 15.)
  8. a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Huixquilucan község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. október 2.)