Ibrahim oszmán szultán

	Ibrahim
Ragadványneve	Őrült
	Oszmán szultán
	Uralkodási ideje
	1640. február 9. – 1648. augusztus 8.
Elődje	IV. Murád
Utódja	IV. Mehmed
	Kalifa
	Uralkodási ideje
	1640. február 9. – 1648. augusztus 8.
Elődje	IV. Murád
Utódja	IV. Mehmed
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Oszmán-ház
Született	1615. november 5.; Isztambul
Elhunyt	1648. augusztus 12. (32 évesen); Isztambul
Nyughelye	;
Édesapja	I. Ahmed
Édesanyja	Köszem szultána
Testvére(i)	II. Oszmán oszmán szultán; IV. Murád oszmán szultán; Gevherhan Sultan; Hanzade Sultan; Fatma Sultan; Şehzade Kasim; Ayşe Sultan; Atike Sultan;
Házastársa	Turhan Hatidzse szultána
Gyermekei	Mehmed, Szulejmán, Ahmed
	Ibrahim aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ibrahim témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ibrahim, melléknevén Őrült Ibrahim, magyarosan Ábrahám (Isztambul, 1615. november 5. – Isztambul, 1648. augusztus 12.) oszmán szultán és kalifa 1640-től 1648-ig. Apja I. Ahmed szultán, anyja Köszem szultána volt. Halála előtt trónfosztották.

Élete szerkesztés

Ifjúkora szerkesztés

Ibrahim 1615. november 5-én született I. Ahmed és Köszem szultána fiaként.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Bátyját, IV. Murádot követte a trónon, mint Oszmán szultán törzsének utolsó sarja és törzsatyjává lett az utána következő összes szultánoknak.^[1] Kegyetlen, kapzsi és költekező fejedelem volt,^[1] úgy vonult be a történelembe mint az "Őrült Ibrahim". Intézkedéseivel a birodalom hanyatlását siettette.

A főhatalmat uralkodása alatt édesanyja, Köszem szultána tartotta a kezében, aki Murád kiskorúsága idején kormányzó volt, majd Murád halála után újra átvette az irányítást.

Ibrahim uralkodása elején nem avatkozott bele a politikába, de idővel beleszólt a vezetésbe és kivégeztetett néhány vezírt. Háborúba keveredett Velencével Kréta birtoklása miatt – e háborút már csak fia tudta befejezni.^[1]

Családja szerkesztés

Asszonyai:

Gyermekei:

Fiai

IV. Mehmed oszmán szultán (1642. január 2. – 1693. január 6.) Turhantól
II. Szulejmán oszmán szultán (1642. április 15 – 1691. június 22/23. ) - Salihatól
II. Ahmed oszmán szultán (1643. február 25. – 1695. február 5.) - Haticétől
Murád herceg (1643. március 22. – 1645. január 16.)
Szelim herceg (1644. március 19. – 1669 október)
Oszmán herceg (1644. augusztus – 1646)
Bayezid herceg (1646. május 1. – 1647. augusztus)
Cihangir herceg (1646. december 11. – 1648. december)
Orhan herceg (1648. október – 1650. január) - Hümasahtól

Lányai

Ümmügülsüm szultána
Fatma szultána (1642-1657)
Gevherhan szultána (1642 – 1694. szeptember 21.)
Beyhan szultána (1645 – 1701. március 5.)

Halála szerkesztés

Ibrahimot még az ulemák (muzulmán vallástudósok) és a janicsárok is csakhamar meggyűlölték.^[1] Amikor pedig az egyházi javakra is kivetette az adót, és megtagadta a janicsároknak járó zsoldot, 1648. augusztus 8-án letették a trónról, és negyednapra megfojtották.^[1] A trónon fia, IV. Mehmed követte.^[1]

Jegyzetek szerkesztés

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Bokor József (szerk.). Ibrahim (1.), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Oszmán szultánok listája

Elődje:
IV. Murád

Oszmán szultán
1640 – 1648

Utódja:
IV. Mehmed