Főmenü megnyitása

II. Szulejmán (Isztambul, 1642. április 15.Drinápoly, 1691. június 22.), IV. Mehmed öccse, az Oszmán Birodalom szultánja 1687 és 1691 között.

II. Szulejmán
Süleyman II.jpg

Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1687. november 8. 1691. június 22.
Elődje IV. Mehmed
Utódja II. Ahmed
Életrajzi adatok
Uralkodóház Oszmán-ház
Született 1642. április 15.
Isztambul
Elhunyt 1691. június 22. (49 évesen)
Edirne
NyughelyeSzulejmán-mecset
Édesapja Ibrahim
Édesanyja Saliha Dilaşub szultána
II. Szulejmán aláírása
II. Szulejmán aláírása
Osmanli-nisani.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Szulejmán témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

IfjúkoraSzerkesztés

Szulejmán 1642. április 15-én született Ibrahim szultán fiaként. Bátyja, IV. Mehmed életében fogságban tartották, míg 1687-ben az ulemák felkelése emelte a trónra.[1]

UralkodásaSzerkesztés

Elődjéhez hasonlóan alatta is folyt a magyarországi háború és uralkodása idején veszett el a legtöbb magyarországi török erősség.[1] 1688-ban vesztette el Szulejmán Székesfehérvárt, Szendrőt és Nándorfehérvárt;[1] Lajos badeni őrgróf pedig átkelt a Balkán-félszigetre és Bosznia és Szerbia tetemes részét is elfoglalta a törököktől.[1]

1690-ben azonban a szultán a fogoly Thökölyt szabadon bocsátotta és pénzzel, hadsereggel a császáriak által szorongatott Erdély visszafoglalására küldte.[1] Egyúttal az új, tehetséges nagyvezér Köprülü Musztafa vette át Boszniában és Szerbiában a vezetést, aki onnan nemcsak a császáriakat szorította ki, hanem Nándorfehérvár falára is feltűzte újra a félholdat.[1] Thököly is eleinte sikerrel járt, és a Zernestnél táborozó Teleki Mihály és Heister hadait legyőzte, és 1690. augusztus 25-én Erdély fejedelmévé választották.[1] De azután fordult a kocka: Badeni Lajos Thökölyt Havasalföldre űzte, és 1691. augusztus 19-én Szalánkeménnél – már néhány héttel II. Szulejmán elhunyta után – a török fősereg fölött is megsemmisítő győzelmet aratott.[1] Ebben az ütközetben esett el Köprülü Musztafa nagyvezír is.[2] Nagyváradot 1691 késő őszén sikerrel megvédték, de 1692-ben ezt a várat is elvesztette a török.[3]

HalálaSzerkesztés

Szulejmán a nagy balkáni vereségek előtt 1691. június 22-én elhunyt. A trónon fivére, II. Ahmed követte.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g h Bokor József (szerk.). Szolimán (2.), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  2. *Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme, I–XXII. kötet (Budapest, 1928–1942) (Online változat: MEK-OSZK.hu adatbázisban). Forrás: 17. kötet, C. fejezet.
  3. Bánlaky J.: A magyar nemzet hadtörténelme (MEK-OSZK), http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0017/1474.html

További információkSzerkesztés