II. Vilmos orániai herceg

Oránia hercege, Hollandia kormányzója

II. Vilmos orániai herceg, (Hága, 1626. május 27. – Hága, 1650. november 6.) Oránia hercege, 1647-től, három éven keresztül, haláláig Hollandia kormányzója.

II. Vilmos
Orániai herceg
A Holland Köztársaság kormányzója
II. Vilmos orániai herceg (1651) Gerard van Honthorst festménye
II. Vilmos orániai herceg (1651)
Gerard van Honthorst festménye

A Holland Köztársaság kormányzója
Uralkodási ideje
1647 1650
ElődjeFrigyes Henrik orániai herceg
UtódjaIII. Vilmos orániai herceg
Életrajzi adatok
UralkodóházOránia–Nassaui-ház
Született1626. május 27.
Hága
Elhunyt1650. november 6. (24 évesen)
Hága
NyughelyeÚjtemplom (Delft)
ÉdesapjaFrigyes Henrik orániai herceg
ÉdesanyjaAmalie zu Solms-Braunfels
Testvére(i)
  • Isabella Charlotte of Nassau
  • Henriëtte Amalia of Nassau
  • Countess Henriette Catherine of Nassau
  • Lujza Henrietta orániai hercegnő
  • Alexandra of Nassau
  • Countess Albertine Agnes of Nassau
  • Maria of Nassau
  • Frederick Nassau de Zuylestein
  • Hendrik Lodewijk of Nassau
HázastársaMária orániai hercegné
GyermekeiIII. Vilmos
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Vilmos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

 

Vilmos Frigyes Henrik orániai herceg és Amalie zu Solms-Braunfels grófnő legidősebb fiaként jött a világra.

1641. május 2-án feleségül vette a londoni Whitehall Palotában Henrietta Máriát (1631–1660), I. Károly angol király és Bourbon Henrietta Mária angol királyné legidősebb lányát. Mindazonáltal a házasság elhálásra várni kellett, tekintve , hogy Mária 9, Vilmos pedig alig 15 éves volt ekkor.Az ifjú feleség ténylegesen 1642-ben foglalta el a helyét Hollandiában 1644-ben kezdte meg a hivatalos szereplését Frigyes Henrik menyeként.

Házasságukból egy gyermek származik:

II. Vilmos bekapcsolódott Holland tartomány és Amszterdam város heves harcába, ami a nagy hatalommal bíró Andries Bicker és Cornelis de Graeff kormányzó között zajlott, ami arra kényszerítette Vilmost, hogy közülük sok ellenséget börtönbe vettessen. 1648-ban felkelt a vesztfáliai béke ellen, bár az elismerte a hét egyesült Holland tartomány függetlenségét.

Közben Franciaországgal titkos tárgyalásokba kezdett, és megpróbálta saját államát egy helyre központosítani, továbbá sógora II. Károly angol király trónra való visszahelyezésén dolgozott.

Halála, utódainak későbbi sorsa szerkesztés

Mindössze három év kormányzás után halt meg fekete himlőben, 1650-ben, 8 nappal fia születése előtt.

Halála után, egészen 1672-ig nem használhatták a kormányzói címet, amelyet 1672-ben fia, Vilmos vett át, aki 1689-től kezdve Anglia uralkodója lett.

Források szerkesztés

  • Pieter Lodewijk Muller: Wilhelm II. (Generalstatthalter der Niederlande), Allgemeine Deutsche Biographie (ADB) 43. kötet, Duncker & Humblot, Lipcse 1898, S. 155–159.

Lásd még szerkesztés


Előző uralkodó:
Frigyes Henrik
Hollandia stadhouder-e (helytartója)
16471650
 
Következő uralkodó:
III. Vilmos