IJN Izumo

Az IJN Izumo (japánul 出雲 装甲巡洋艦; átírással Idumo Szókódzsunjókan) a Japán Császári Haditengerészet egy páncélos cirkálója volt. Bár nagyon hasonlított az Aszama-osztályú IJN Aszama és IJN Tokiva hajókra, egy külön osztály, az Izumo vezető hajója volt (ebbe az osztályba tartozott testvérhajója, az IJN Ivate is).

IJN Izumo
Hajótípus	Páncélos cirkáló
Üzemeltető	Japán Birodalmi Haditengerészet
Hajóosztály	Izumo-osztály
Pályafutása
Építő	Armstrong Whitworth (UK)
Megrendelés	1897-es pénzügyi év
Építés kezdete	1898. május
Vízre bocsátás	1898. szeptember 19.
Szolgálatba állítás	1900. szeptember 25.
Sorsa	1945. július 24-én elsüllyedt
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	9750 t
Hossz	132,28 m (vízvonalban)
Szélesség	20,94 m
Merülés	7,37 m
Sebesség	20,75 csomó
Hatótávolság	13 000 km 10 csomós (19 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet	4 db 203 mm-es ágyú 14 db 152 mm-es gyorstüzelésű ágyú 12 db 12 fontos gyorstüzelésű ágyú 8 db 2,5 fontos gyorstüzelésű ágyú 4 db 450 mm-es torpedó cső
Repülőgépek	1 db Nakadzsima 90-es hidroplán
Páncélzat	Vízvonal: 88-175 mm Fedélzet: 67 mm Ágyútornyok: 150 mm Irányítótorony: 356 mm
Legénység	648 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz IJN Izumo témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az 1897-es pénzügyi évben megrendelt hajó 1900 szeptemberében készült el, a második világháború utolsó évében, 1945-ben süllyedt el. Az IJN Izumo a nevét Izumo tartományról, Japán egyik régi tartományáról (amely a mai Simane prefektúra területén terült el) kapta.

Háttér

Az Izumo egy volt a hat külföldön megrendelt páncélos cirkáló közül, amit az első kínai–japán háború után rendelt a Japán Császári Haditengerészet a Hat-Hat Program (hat csatahajó-hat cirkáló) részeként. Elswickben, az Egyesült Királyságban építették Armstrong Whitworth vezetésével.

Történet

Az Izumo 1902-ben.

Az Izumo fontos szerepet játszott az orosz-japán háborúban, ahol Kamimura Hikonodzsó admirális vezetése alatt a 2. flotta zászlóshajója volt. A Kuril-szigetek és a Szahalin-szigettől a Csuzimai-szorosig őrjáratozott a Cári Orosz Haditengerészet vlagyivosztoki hajórajának keresésében. Az Izumo részt vett az 1904. augusztus 14-i Ulszan melletti és az 1905. május 26-i csuzimai csatában.

1909. május 22-én Iszamu Takesita kapitánysága alatt Szaszebo kikötőjéből Hawaii, Monterrey, Santa Barbara és San Diego érintésével San Franciscóba ment, hogy részt vegyen a város alapításának 140. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken.

Az első világháborúban az Izumót tengerentúli őrjáratozásokra használták. Máltára küldték, mivel relatívan nagy volt a mérete és alkalmas volt hosszú tengerentúli küldetések végrehajtására. Egy japán rombolószázadot vezetett, és konvojok kíséretében vett részt a Földközi-tengeren.

A háború után az Idzumot egy jokoszukai gyakorló flottába sorozták. Itt számos Indiai-óceáni és dél-amerikai gyakorló küldetésben vett részt. Egy 1919-es haditengerészeti szemlén Taisó császár egy rövid időre a hajó kapitánya lett, és a hajót gyakorló flotta manőverekben vezette. 1921. szeptember 1-jén az Idzumo az első osztályú partvédő hajó feladatot kapta.

A második kínai–japán háború alatt az Izumót a Japán 3. flotta zászlóshajójának nevezték ki. A háború idején, a sanghaji csatában egy tengeralattjáró megtámadta, ám az elsüllyedt mielőtt sérülést okozhatott volna a hajónak. 1937. augusztus 14-én Claire Lee Chennault amerikai tiszt vezetésével a Kínai Légierő megtámadta az Izumót, ám a kínai bombázók a japán hajó helyett az Amerikai Haditengerészet USS Augusta nevű cirkálóját bombázták.

Magas kora ellenére a második világháború alatt új légvédelmi ágyúkkal szerelték fel. 1941. december 8-án Sanghajban az Izumo megadásra kényszerítette az amerikai USS Wake őrhajót és elsüllyesztette a brit HMS Petrel járőrhajót. 1942. július 1-jén 1. osztályú cirkálónak minősítették. A háború többi részében a Japán-tengeren szolgált mint gyakorló hajó. 1945. július 24-én a Hirosima prefektúrabéli Kura légibázisa ellen intézett amerikai légitámadáskor az Izumót elsüllyesztették. 1947-ben a roncsot kiemelték és szétszerelték.