Wikipédia

Ibuprofén

nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 26.

Az ibuprofén (INN: ibuprofen) nemszteroid gyulladásgátlószer (NSAID), propionsav-származék. Gyulladásgátló, fájdalomcsillapító és lázcsillapító hatása van. Ciklooxigenáz inhibitor (reverzibilis gátlószer). A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Ibuprofenum néven hivatalos. Gyakori mellékhatása a reflux és a kiütések megjelenése.[1] Habár más nem szteroid gyulladáscsökkentőhöz képest az ibuprofen kevesebb mellékhatást okoz, például az olyan mellékhatások esetében mint az emésztőrendszeri vérzések[2] ugyanakkor az ibuprofen szedése is járhat súlyos mellékhatásokkal: főként nagyobb dózisok alkalmazása esetén növeli a szívinfarktus, a vese és a májkárosodás esélyét.[1] Illetve az ibuprofen alkalmazása az asztmás tünetek rosszabbodását eredményezheti.[2][3][4][5] De a nehézlégzés ibuprofen használatát követően nem csak asztma esetén jelentkezhet hanem például a gyógyszer okozta úgynevezett Akut légúti disztressz szindróma (ARDS) tüneteként is, amit nem csak az ibuprofen de a többi hasonló nemszteroid gyulladásgátlók is okozhatnak.[6][7]

Ibuprofén
IUPAC-név
(RS)-2-[4-(2-metilpropil)fenil]propánsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 15687-27-1
PubChem 3672
DrugBank APRD00372
ATC kód C01EB16, G02CC01 M01AE01 M02AA13
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C13H18O2
Moláris tömeg 206,3 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság 49–73%
Metabolizmus máj
Biológiai
felezési idő 		1,8–2 óra
Fehérjekötés 99%
Kiválasztás vese
Terápiás előírások
Jogi státusz OTC (US)
unscheduled (AU)
GSL (UK)
Terhességi kategória D (US)
C (AU)
Alkalmazás orális, rektális és helyi

Orvosi felhasználása

szerkesztés

Az Ibuprofen-t főként lázcsillapítóként használatos illetve enyhe vagy annál némileg erősebb fájdalom csillapítására. Annak ellenére, hogy a korszerű orvosszakmai trendek szerint a lázzal járó fertőző betegségek esetén a lázat nem szükséges csillapítani ugyanis a láz elősegíti a gyógyulást, a gyógyszercégek továbbra is széles körben reklámozzák az olyan lázcsillapító hatású készítményeket mint például az ibuprofén.[8][9][10][11]

Az ibuprofén használatos továbbá gyulladásos betegségek és artritisz-betegség esetén is.[12][13]

A Covid19 betegségre gyakorolt hatásával kapcsolatos ellentmondások

szerkesztés

Franciaországban a Covid19-pandémia következtében, 2020 januárjától vénykötelessé tették az ibuprofen hatóanyagú szereket, miután a francia szakorvosi beszámolók szerint az ibuprofen szedése súlyosbította az új humán koronavírus okozta Covid19 betegségben szenvedő fiatalok állapotát.[14][15][16][17][18]

„A gyulladáscsökkentők immunszuppresszív hatással rendelkeznek" - azaz csökkentik (visszafogják) az immunrendszer működését nyilatkozta Alexandre Bleibtreu, a párizsi Pitié-Salpêtrière kórház fertőző betegségekkel foglalkozó orvosa az ibuprofén, koronavírus-betegség esetén történő használata kapcsán a FranceInfo nevű francia hírforrásnak. Érvelése szerint ez okozza a betegség súlyosbodását.[15] Az a tény, hogy a gyulladáscsökkentők az immunrendszer működését is csökkentik, Dr Amir Khan szerint régóta ismert. Megjegyzi ugyanakkor, hogy ez a hatás egy egyszerű megfázás esetén nem okoz komplikációt, viszont Covid19 esetében a vírus legyőzéséhez az immunrendszer teljes kapacitáson történő működésére szükség lehet.[19]

Olivier Véran francia egészségügyi miniszter nyilatkozatában ibuprofen helyett inkább a paracetamol hatóanyagú gyógyszerek használatát ajánlja a koronavírus-betegségben szenvedők esetében.[15] A paracetamol ugyanis Bleibtreu érvelése szerint másmilyen hatásmechanizmussal fejti ki a hatását, mint az ibuprofen és ezért véleménye szerint szedése nem jár ugyanolyan mértékű kockázattal.[15]

Vérán nyilatkozatától függetlenül körlevelekben és a közösségi médiában is megjelentek laikusok által terjesztett információk is, amelyek közül kiemelkedő két eset, amelyről különféle sajtótermékekben beszámoltak: a WhatsApp különféle közösségi média hálózatain keresztül számos felhasználónak elküldött (egy perc és 41 másodperc időtartamú) hangüzenetben, egy ismeretlen nő hangja hallható, aki állítólag a Bécsi Orvostudományi Egyetem egy klinikáján dolgozó barátnőjétől azt az információt kapta, hogy azon betegeknél különösen súlyos lefolyásúvá válik a SARS-CoV-2 okozta fertőzés, akiknek ibuprofénnel próbálják enyhíteni a lázat vagy izomfájdalmat.[20][21] Majd egy lánclevél is terjedni kezdett, amelyben valaki azt állította, hogy létezik egy Bécsben végezett kutatás, amely azt vizsgálta, hogy miért gyakori a súlyos állapottal járó új típusú koronavírus okozta fertőzés Olaszországban. Az email állítása szerint arra az eredményre jutottak, hogy a betegek állapot rosszabbodásához hozzájárulhatott, hogy ezek a kórházba szállított fertőzésgyanús betegek a beszállítást megelőzően otthon a patikában vény nélkül elérhető ibuprofénnnel kezelték magukat.[21] Mindemellett a kör email állítása szerint kémcsőben ibuprofénnel kezelt koronavírus mintában az ibuprofen a vírus szaporodásának felgyorsulását eredményezte. Ezeket az információkat számos német nyelvű újságcikk az ismeretlen nő személyes véleményének, tudományos alapokat nélkülöző álhírnek és pletykának minősítette,[22] miután a bécsi Uniklinik szóvivője hivatalos nyilatkozatban cáfolta, hogy a klinika saját kutatási eredményekkel rendelkezne a témában, másrészt orvos szakértői véleményüket is kifejtve a témában kétségesnek tartották, hogy az ibuprofen bármilyen módon képes volna felgyorsítani a vírus szaporodását.[21] Igaz ugyan, hogy egy kísérlet során 2011-ben Weng és munkatársai megfigyelték, hogy fertőzés esetén az ibuprofen állapotrosszabbodást, lágyszöveti elhalást és nagyobb halálozási arányt idézett elő azon kísérletalanyok esetében amelyek kaptak ibuprofent, a kontrolcsoport adataihoz képest, melynek alanyai nem kaptak ibuprofent. Ugyanakkor e kísérlet során egyrészt a kórokozó nem koronavírus volt, hanem a Streptococcus pyogenes, másrészt állatkísérletről volt szó, amelynek eredményeit nem lehet egy az egyben az emberekre vonatkoztatni.[23]

Az – ibuprofénnel kapcsolatos – laikusok által terjesztett, álhírnek minősített információkat néhány szakértő főként azért tartja károsnak, mert úgy vélik, hogy az ibuprofénnak esetlegesen lehet haszna a Covid19 betegségben szenvedők kezelése során, habár erre egyelőre nincs bizonyíték. A kérdésre, hogy a klinikai kezelés alatt álló, a SARS-CoV-2 fertőzésben, és annak komplikációitól szenvedő betegeket kell-e NSAID-okkal kezelni, FitzGerald a Science folyóiratban megjelent írásában leközöltek alapján a válasz: nem! Ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy az ibuprofén alkalmazásának – az ilyen állapotban lévő betegek esetében – bármilyen haszna volna.[24] Annak ellenére, hogy új vírustörzs lévén a szakirodalom kevés információt tartalmaz az ibuprofen Covid19-megbetegedés során történő alkalmazásával kapcsolatban, esetleírások már rendelkezésre állnak. Például Wei és munkatársainak 2019-ben publikált cikke beszámolt egy esetről, amelyben egy 62 éves, SARS-CoV-2 vírussal fertőzött férfinak tizenkét óránként többek között 600 mg ibuprofént is adtak. Majd a kezelés megkezdését követően állapota rosszabbodott és a diagnózis regisztrálását követő tizenkettedik napon elhunyt, koronavírus okozta tüdőgyulladásban.[25]

Habár egyedi esetek és megfigyelések léteznek, mindazonáltal a brit közegészségügyi hivatal nyilatkozata szerint „jelenleg nincs leközölt tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az ibuprofén növeli a Covid19-fertőzés elkapásának esélyét, vagy súlyosabbá teszi a megbetegedést. Ahogy arra sincs megfelelően egyértelmű bizonyíték, hogy az ibuprofén egyéb légzőszervi betegségeket súlyosabbá tenne.” És bár a Covid19 esetében még nincsen elég publikált kutatási eredmény a gyakran enyhe „megfázásos” tünetekkel járó felsőlégúti megbetegedések esetén (amelyeket sok esetben a hagyományos koronavírusos fertőzések okoznak) már léteznek olyan kutatási eredmények amelyek aggodalomra adnak okot az ibuprofen használatával kapcsolatosan. Például egy 2013-ban végzett 889 résztvevős klinikai próba során Little és munkatársai a köhögés és felsőlégúti megbetegedések esetén a háziorvos által felírt gyógyszerek és a betegek állapotának alakulása közötti kapcsolatot vizsgálta. A kutatók azt találták, hogy azok akik számára ibuprofent írtak fel a gyógyszer adagolást követően gyakrabban fordult elő a betegség súlyosbodása vagy az egyéb komplikációk kialakulása, a paracetamollal kezelt betegek állapotromlásának előfordulási gyakoriságához viszonyítva.[26][27] Egy másik, 2017-ben publikált, Basille és munkatársai által végzett, 2 éven át tartó vizsgálat eredményei szerint amelyben 221 beteg adatait dolgozták fel, arra az eredményre jutottak, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők bizonyos esetekben a szerzett (közösségi fertőződés által kiváltott) tüdőgyulladásban szenvedő fiatal betegek esetén állapot-rosszabbodást idézhetnek elő illetve alkalmazásuk a tüdőgyulladáshoz kapcsolódó komplikációk gyakoribb előfordulását eredményezhetik.[28] De 2007-ben Schereiber és munkatársa beszámoltak egy esetről, amely során azt tapasztalták, hogy az Ibuprofen önmagában is képes tüdőödémát kiváltani olyan egyén esetében is akinek nincsen felsőlégúti megbetegedése: egy 38-éves nőbeteg esetében műtétet megelőzően Ibuprofent adagoltak, amely valamilyen ismeretlen oknál fogva tüdőödémát váltott ki a betegnél, majd a gyógyszer elhagyását követően panaszai és tünetei elmúltak, ezt követően amikor a beteg bizonyos okokból (családtagok javaslatára) otthon újra Ibuprofent szedett, tünetei újra megjelentek, majd az újbóli gyógyszerelhagyást követően tüdőpanaszai ismét megszűntek.[6]

Jean-Louis Montastruc, a toulousei Központi Egyetemi Kórház klinikai farmakológia professzora az ügy kapcsán azt nyilatkozta, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők ilyen káros hatása nem meglepő annak fényében, hogy Franciaországban a Nemzeti Gyógyszerbiztonsági Ügynökség a francia egészségügyi dolgozók számára már 2019 óta azt javasolja, hogy ne kezeljenek lázat vagy fertőzéseket az ibuprofennel.[29] Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet közleménye és javaslata szintén megerősítette a tényt, hogy ugyan jelenleg nincs tudományos bizonyíték arra, hogy összefüggés állna fenn az ibuprofen és a Covid19 súlyosbodása között, de véleményük szerint mielőbb vizsgálni kell a lehetséges kapcsolatot. Ugyanakkor a nyilatkozatban megerősítették a franciaországi hírek valóságalapját, és tudományos megalapozottságát is, amely szerint „Az EMA Farmakovigilanciai Kockázatértékelő Bizottsága (PRAC) 2019 májusában elkezdte a nem szteroid gyulladáscsökkentő ibuprofen és a ketoprofen felülvizsgálatát a francia gyógyszerhatóság (ANSM) tanulmányát követően, amely szerint ezek a gyógyszerek súlyosbíthatják a bárányhimlő (varicella) és egyes bakteriális fertőzések tüneteit.[30] Ezért Számos NSAID készítmény kísérőirata már tartalmazz a figyelmeztetést, hogy gyulladáscsökkentő hatásuk elfedheti a súlyosbodó fertőzés tüneteit.” Továbbá felhívja a figyelmet a nemzetközi példák különféle ajánlásai és irányelvei kapcsán, hogy „Az Európai Unióban ezek többsége a paracetamolt ajánlja elsőként láz vagy fájdalom csillapítására.” Egy az Index.hu-nak nyilatkozó, névtelenségét kérő gyógyszerész az ibuprofennel kapcsolatban az ibuprofénnel kapcsolatos óvatosságot, valamint a paracetamol használatát javasolta ibuprofén helyett.[31] Balázs Zsuzsanna a Qubit.hu újságírója szerint a paracetamol használatával azonban vigyázni kell, mert kicsiny a különbség a terápiás és a toxikus mennyiség között. A maximális napi dózis 4 ezer milligram.[32]

Szerveskémiai vonatkozások

szerkesztés

A vírusnak nincs saját metabolizmusa. Mivel csak egy RNS óriásmolekulából áll, amely körül egy fehérjeburok van, ezért a fertőzést okozó SARS-CoV-2 humán koronavírus semmilyen módon nem tud reakcióba lépni egy gyógyszer szerves molekulájával.[33][34]

Védjegyzett nevű készítmények

szerkesztés
  • Advil
  • Algoflex
  • Brufen
  • Deep Relief gél
  • Dolgit
  • Dolowill
  • Ibumax
  • Ibustar
  • Melfen
  • Nurofen
  • Panactiv
  • Rapidophen
  • Spedifen

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Ibuprofen. The American Society of Health-System Pharmacists. [2017. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 12.)
  2. ↑ a b British National Formulary, March 2014-September 2014, 2014, London: British Medical Association, 686–688. o. (2014. december 2.). ISBN 978-0857110862 
  3. ↑ Schatz, Michael (2000). „When a treatment becomes an asthma trigger: Medications that can worsen asthma” (angol nyelven). Asthma Magazin 5 (3), 14-18. o. DOI:10.1016/S1088-0712(00)80044-8. 
  4. ↑ Sally P. S.Yeung, Greta M. Palmer: Ibuprofen and asthma (angol nyelven). NPS MedicineWise, 2004. augusztus 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  5. ↑ Antonicelli, L., & Tagliabracci, A. (1995). „Asthma death induced by ibuprofen.”. Monaldi archives for chest disease= Archivio Monaldi per le malattie del torace 50 (4), 276-278. o. PMID 7550206. 
  6. ↑ a b Schreiber, Jens, and Christel Schreiber (2007). „Noncardiogenic pulmonary edema due to ibuprofen” (angol nyelven). Respiration 74 (6), 697. o. DOI:10.1159/000088693. PMID 16205045. 
  7. ↑ Özbek, Asım Enes, et al. (2018). „Nonsteroidal anti-inflammatory drug-induced acute respiratory distress syndrome” (angol nyelven). The American journal of emergency medicine 36 (10), 1929-e1. o. DOI:10.1016/j.ajem.2018.07.004. PMID 29983217. 
  8. ↑ dr. Novák Hunor: Megváltozott a magyar protokoll is: többé nem kell lázat csillapítani. Novák Hunor weblapja, 2017. január 21. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  9. ↑ Kazai Anita: Indokolatlan a láztól való félelem. Medical Online, 2009. június 19. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  10. ↑ A láz veszélytelen, nem kell csillapítani. Népszava, 2015. november 12. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  11. ↑ Hercsel Adél: Megváltozott az orvosi ajánlás: a láz veszélytelen, nem kell csillapítani. HVG, 2015. november 9. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  12. ↑ British National Formulary (BNF), 65, London, UK: Pharmaceutical Press, 665, 671. o. (2013). ISBN 978-0-85711-084-8 
  13. ↑ szerk.: Rossi, S: Australian Medicines Handbook, 2013, The Australian Medicines Handbook Unit Trust (2013). ISBN 978-0-9805790-9-3 
  14. ↑ Koronavírus: a gyulladáscsökkentő gyógyszerek súlyosbíthatják a betegséget. Origo.hu, 2020. március 14. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  15. ↑ a b c d Sarah Smith: Covid-19: 'Ibuprofen can worsen infection' (angol nyelven). The Connexion, 2020. március 15. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  16. ↑ A gyulladáscsökkentő gyógyszerek súlyosbíthatják a betegséget. Heves Megyei Hírportál, 2020. március 14. [2020. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  17. ↑ Kim Willsher: Anti-inflammatories may aggravate Covid-19, France advises (angol nyelven). The Guardian, 2020. március 14. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  18. ↑ Why the Minister of Health advises against taking anti-inflammatory drugs, which could worsen the infection (angol nyelven). FR24 News, 2020. március 14. (Hozzáférés: 2020. március 15.)[halott link]
  19. ↑ Dr Amir Khan: Doctor's Note: Does ibuprofen make coronavirus worse? A doctor explains how anti-inflammatories like ibuprofen can affect our immune systems and why this may be dangerous., 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  20. ↑ Ist Ibuprofen tatsächlich gefährlich für Coronavirus-Infizierte? (német nyelven). Die Welt, 2020. március 15. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  21. ↑ a b c Budai Marianna: Valóban ront az ibuprofén a koronavírusos betegek állapotán? (magyar nyelven). pharmaonline.hu, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  22. ↑ Coronavirus im Kreis RE – Uniklinik Wien dementiert Gerüchte um angeblich gefährliche Medikamente (német nyelven). 24 Vest, 2020. március 15. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  23. ↑ Weng, T. C., Chen, C. C., Toh, H. S., & Tang, H. J. (2011). „Ibuprofen worsens Streptococcus pyogenes soft tissue infections in mice” (angol nyelven). Journal of Microbiology, Immunology and Infection 44 (6), 418-423. o. DOI:10.1016/j.jmii.2011.04.012. PMID 21697021. 
  24. ↑ Garret A. FitzGerald (2020. március). „Misguided drug advice for COVID-19” (angol nyelven). Science. DOI:10.1126/science.abb8034. 
  25. ↑ H. Wei, H. Yin, M. Huang, Z. Guo (2020). „The 2019 novel coronavirus pneumonia with onset of oculomotor nerve palsy: a case study” (angol nyelven). Journal of Neurology 1-4.. DOI:10.1007/s00415-020-09773-9. PMID 32100124. 
  26. ↑ Hannah Devlin, Sarah Boseley: Health experts criticise NHS advice to take ibuprofen for Covid-19 (angol nyelven). theguardian.com, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  27. ↑ Little, P., Moore, M., Kelly, J., Williamson, I., Leydon, G., McDermott, L., Stuart, B. et al. (2013). „Ibuprofen, paracetamol, and steam for patients with respiratory tract infections in primary care: pragmatic randomised factorial trial” (angol nyelven). Bmj f6041, 347. o. DOI:10.1136/bmj.f6041. PMID 24162940. 
  28. ↑ Basille, D., Plouvier, N., Trouve, C., Duhaut, P., Andrejak, C., & Jounieaux, V. (2017). „Non-steroidal Anti-inflammatory Drugs may Worsen the Course of Community-Acquired Pneumonia: A Cohort Study.” (angol nyelven). Lung 195 (2), 201-208. o. DOI:10.1007/s00408-016-9973-1. PMID 28005149. 
  29. ↑ BMJ: Covid-19: ibuprofen should not be used for managing symptoms, say doctors and scientists (angol nyelven). The BMJ, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  30. ↑ ANSM: Anti-inflammatoires non stéroïdiens (AINS) et complications infectieuses graves - Point d'Information (francia nyelven). ansm.sante.fr, 2019. április 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  31. ↑ Molnár Csaba: Mit lehet tudni az ibuprofén koronavírus-betegségre gyakorolt hatásáról?. index.hu. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  32. ↑ Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy az ibuprofén veszélyesebb lenne, mint a többi lázcsillapító. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  33. ↑ Macht Ibuprofen Covid-19 noch gefährlicher? Klinik warnt vor Fake-News (német nyelven), 2020. március 15. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  34. ↑ Von Lars Wienand: Uni weist Ibuprofen-Warnung als Falschmeldung zurück (német nyelven). T-Online Németország, 2020. március 15.

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek szakvéleménynek. Gyógyszer szedése előtt orvosi és/vagy gyógyszerészi konzultáció szükséges. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
  Ez a gyógyszerészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ibuprofén&oldid=26825304”