Innocent Ferenc

magyar festőművész

Innocent Ferenc (Budapest, 1859. január 28.Pátka, 1934. október 16.) festőművész.

Innocent Ferenc
Innocent Ferenc, Hamza Irma és Innocent Máté
Innocent Ferenc, Hamza Irma és Innocent Máté
Született1859. január 28.[1][2]
Pest[3]
Elhunyt1934. október 16. (75 évesen)[1][4][5]
Pátka
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • művész
  • illusztrátor
IskoláiMagyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1876–1885)
A Wikimédia Commons tartalmaz Innocent Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

1859. január 28-án született Pesten. A középiskola elvégzése után két évig a budapesti Mintarajz tanodában tanult Székely Bertalannál, majd külföldi tanulmányútra indult a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára. Állami ösztöndíjjal tanult Münchenben és Antwerpenben. Járt Párizsban és Rómában is. Külföldi tartózkodásának idejére esnek legismertebb képei: Antonius beszéde Caesar holtteste fölött, a Flamana typusok, Piéta (ezzel a képével 1881-ben a Műcsarnokban egyház festészeti pályázaton 3. helyezést nyert el).

Hazatérve a budapesti II. kerületi állami főreál iskolában lett rajztanár, majd később az intézmény igazgatójává is megválasztották. Elsősorban női portrékat és oltárképeket festett. Oltárképei a müncheni akadémikus iskola stílusát képviselik. Ide tartoznak: az egri cisztercita templom mennyezet képei – amelyet 1887-ben festett –, a zirci apátsági templom és sekrestye összes falfestményei és oltárképei 1891-ben, valamint a budai Szent Erzsébet-kolostor oltár- és mennyezetképei.

A Műcsarnok és az 1894–1949 között fennálló Nemzeti Szalon egyik állandó kiállítója volt. 1915-ben tagja lett a Képzőművészeti Társulat Festészeti Szakbizottságának.

Élete utolsó éveit Pátkán töltötte, de nem tudjuk miért és mikor költözött a fővárosból Pátkára, és itt milyen művészi tevékenységet végzett. Itt érte a halál 1934. október 16-án. Sírja a római katolikus temetőben található. Sírján Szent Cecíliát ábrázoló szentkép volt elhelyezve, amely sajnos mára már elveszett.

Művei szerkesztés

Legismertebb képei szerkesztés

  • Antonius beszéde Caesar holtteste fölött
  • Flamana typusok
  • Piéta

Nagyobb kompozíciói szerkesztés

  • Cenci Beatrix
  • Kereszt alján
  • Műteremben

Női portréi szerkesztés

  • Evchen, Brigitta, Éva, Rokokó nő, Miss Rosa, Lidi, Lisier, Cantelena.

Ismertebb zsánerképei szerkesztés

  • Vasárnap reggel, Merengés, Szerelmes levél, Aennchen von Tharau, Madrigál, A boszorkány, Chrysanthemum, Rabnő, Ifjúság, Ave Maria.

Egyéb alkotásai szerkesztés

  • Mese, Fátyoltánc, Pók, Vízi liliom, Patrícius, Sírbatétel
  • Rákos Jenő arcképe

Emlékezete szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 455. o.
  • Magyar művészeti lexikon. A magyar művészek, magyar városok, községek, magyaregyesületek, újságok, lapok ismertető lexikona (Budapest, 1938)
  • Új magyar életrajzi lexikon III. kötet H-K. (főszerkesztő: Markó László, Budapest, Magyar Könyvklub, Budapest, 2002)

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 18.)
  2. Ferenc Innocent (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  3. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06707/06794.htm, 2017. december 18.
  4. Artnet. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Web umenia (szlovák, cseh és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés