Wikipédia

Isambard Kingdom Brunel

angol mérnök

Isambard Kingdom Brunel (Portsmouth, 1806. április 9. – Westminster, 1859. szeptember 15.) brit mérnök,[4] aki viszonylag rövid pályafutása alatt a többi között 25 vasútvonalat, száznál több hidat, köztük öt függőhidat, nyolc kikötőrendszert, három tengerjáró gőzhajót és egy előre gyártott tábori kórházat épített.[5]

Isambard Kingdom Brunel
Robert Howlett fotóján
Robert Howlett fotóján
Született1806. április 9.
Portsmouth (Anglia)
Elhunyt1859. szeptember 15. (53 évesen)
Westminster (Anglia)
Állampolgárságabrit
Nemzetiségeangol
HázastársaMary Elizabeth Horsley[1]
Gyermekei
  • Henry Marc Brunel
  • Isambard Brunel
  • unknown daughter Brunel
SzüleiSophia Kingdom
Marc Isambard Brunel
Foglalkozása
Iskolái
  • Caen Normandie Egyetem
  • Lycée Henri-IV
KitüntetéseiRoyal Society tagja (1830. június 10.)[2]
Halál okaagyi érkatasztrófa
SírhelyeKensal Green Cemetery[2][3]
Isambard Kingdom Brunel aláírása
Isambard Kingdom Brunel aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Isambard Kingdom Brunel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja szerkesztés

Isambard Kingdom Brunel apja, a későbbi Sir Marc Isambard Brunel francia származású volt, szülőhazájából a forradalom idején menekült el az Amerikai Egyesült Államokba, ahol New York főépítésze lett. Onnan 1799-ben költözött Angliába, ahol feleségül vette Sophia Kingdomot. Számos találmány fűződik a nevéhez, a többi között kötőgép és hajómotor. Ő tervezte meg a Temze-alagutat, az első folyó alatti gyalogosalagutat. Itt használtak először a világon fúrópajzsot, amelynek működését a hajóféreg fúrótechnikájáról mintázta Marc Isambard. Fiát is mérnöknek taníttatta a franciaországi Caenban és Párizsban, illetve az angliai Chelsea-ben és Hove-ban.[5]

Temze-alagút szerkesztés

Brunel 1823-ban apja irodájában kapott munkát. Itt részt vett korának úttörő vállalkozásában, a Temze-alagút tervezésében. 1826 áprilisában, alig húszéves korában, átvette William Armstrong vezető mérnök helyét, akit megbetegített az alagút mérgező levegője. Brunel bizonyítani akart, ezért szinte folyamatosan a mélyben volt, és rövid szunyókálásaihoz is csak egy kőművespallót választott. Apja féltette az egészségét, ezért három segítőt nevezett ki mellé. Egyikük meghalt, a másik megvakult a bal szemére.[6]

1827. május 18-án a betörő víz elárasztotta a kész alagútszakaszt. Brunel ekkor megmentette egy öreg munkás életét, majd búvárharang segítségével ereszkedett a folyó mélyére, ahol agyaggal töltött zsákokkal tömték be a lyukakat.[7] A munkálatok során összesen tizenegy alkalommal tört be a Temze vize az alagútba.[8] Az építkezést 1828-ban egy nagy vízbetörés miatt felfüggesztették. Ebben a balesetben Brunel is megsérült, ezért Bristolba ment lábadozni.[5]

Hidak, kikötők szerkesztés

1829-ben Brunel részt vett a Clifton függőhídra kiírt pályázaton, amely az Avon szurdokának átívelését célozta. A tervet Thomas Telford tanácsára a bírálók elutasították, majd később a módosított rajzokat elfogadták. Brunelt 1831-ben kinevezték a bristoli kikötő főmérnökének. Itteni legfőbb műve a Monkwearmouth Dock. Később hasonló kikötőket tervezett Plymouth-ban, Cardiffban, Brentfordban és Milford Havenben.[9]

Great Western Railways szerkesztés

Brunel alig 27 éves korában, 1833-ban a frissen alakult Great Western Railway vasúttársaság főmérnöke lett. Ő tervezte meg a Bristol és London közötti széles nyomtávú vasútvonalat, a viktoriánus kor egyik legnagyobb műszaki beruházását. A Bristol és London közötti vonal - a korabeli elnevezéssel Brunel biliárdasztala - építését 1841-ben fejezték be. Ez a munkája a világ vezető mérnökei közé emelte. Brunel a nagyobb sebesség és nagyobb komfort miatt széles nyomtávú (2140 mm) pályát választott a szokásos méretű (1435 mm) helyett. Ez a döntése később komoly nehézségeket okozott a vasúttársaságnak, amikor át kellett állnia a normál nyomtávra.[10] Ráadásul a GWR-szerelvények nem tudták használni a londoni Euston pályaudvart, ezért a társaság kénytelen volt megépíteni Brunel elképzelései szerint a Paddington állomást, amelynek munkálatai csak 1854-ben fejeződtek be.[11] A London és Bristol közötti vasútvonal igazi mérnöki mestermű, alagutak, hidak, viaduktok hálózata. Kiemelkedik közülük a Hanwell és a Chippenham viadukt, a Maidenhead vasúti híd, a Box-alagút és a bristoli Temple Meads vasútállomás.

Hajók szerkesztés

Brunel ezután gőzhajókat tervezett, amelyek közül az elsőt, a Great Westernt 1838-ban bocsátották vízre. Nevéhez fűződik az első óceánjáró csavargőzös, a Great Britain, valamint a világ akkor legnagyobb hajója, a Great Eastern megépítése. 1866-ban ez a hajó fektette le az első működőképes kábelt Európa és Amerika között.[4]

Halála szerkesztés

Isambard Kingdom Brunel a Great Eastern vízre bocsátásának évében halt meg szélhűdésben[12] vagy szívrohamban.[5] A Kensal Green temetőben helyezték örök nyugalomra.[9] A Morning Chronicle című lap így búcsúztatta: "A találmányok történetében nincs is rá példa, hogy egy s ugyanazon ember merész elgondolásaiból olyan nagy újítások születtek volna, s azokat sikeresen meg is valósította volna. Ha nem volt elég bátor, nem is volt elég sikeres. (...) Brunel képes volt mérnök-eposzt alkotni, de mérnökszonettet semmiképpen."[13]

Kiemelkedő alkotásai szerkesztés

  • Maidenhead vasúti híd - A téglából épült hídnak a Temze felett két nagy - 39 méter széles - íve van, amely a legmagasabb pontján is mindössze hét méterre van a vízszinttől. Emiatt a leglaposabb ívű híd a világon.
  • Royal Albert híd - A csaknem 667 méter hosszú vasúti híd a Tamar folyó két partját köti össze Pylmouth és Saltash között. Az építkezés 1854-ben kezdődött és 1859-ben fejeződött be.
  • Clifton függőhíd - A 210 méter hosszú híd 61 méteres magasságban íveli át az Avon folyót. Ebben az időben ez volt a világ legnagyobb fesztávú hídja.
  • Great Western - Az 1320 tonnás, 72 méter hosszú gőzhajó Bristol és New York között közlekedett. Első útját 1838 áprilisában tette meg; 1844-ig hetven alkalommal kelt át az Atlanti-óceánon. Az út 15 napig tartott.[14]
  • Great Britain - A kizárólag fémből épített gőzös 1845 júliusában indult első hosszabb útjára. A 3618 tonnás és 98 méter hosszú hajó meghajtásáról a négy egyhengeres gép által forgatott csavar gondoskodott. A hajó 360 utas és 600 tonna áru szállítására volt képes.[15]
  • Vákuum-vasút - Nevéhez fűződik a föld alatti vákuum-vasút is.[16] A vákuum segítségével működtetett légnyomásos vasútvonal, a South Devon Railway még egy évet sem élt meg: 1849-ben bezárták, mert a korát meghaladó technológiának nagy volt az üzemeltetési költsége.
  • Great Eastern - Korának legnagyobb gőzhajója volt. A 18.914 BRT vízkiszorítású, csaknem 211 méter hosszú hajót 1858-ban bocsátották vízre. A monstrum szállítókapacitása négyezer utas és hatezer tonna áru volt. Érdekessége, hogy lapátkereke, csavarja és vitorlái is voltak.[17]
  • Box-alagút - A Great Western Railway vasúthálózata számára épített alagút Bath és Chippenham között, a Box-hegy alatt. Az építmény korának leghosszabb vasúti alagútja volt.

Galéria szerkesztés

  •  
    A Clifton függőhíd
  •  
    A Great Eastern építése
  •  
    A Temze-alagút építése
  •  
    A bristoli pályaudvar
  •  
    A Great Britain propellere és lapátja
  •  
    A Royal Albert híd

Az építő emlékezete szerkesztés

2002-ben a BBC szavazást rendezett minden idők legnagyobb britjéről. A felmérés során egymillió szavazat érkezett a csatornához. Isambard Kingdom Brunel a második helyet érte el, csak a második világháború alatti brit miniszterelnök, Sir Winston Churchill előzte meg őt.[18]

2006-ban, a nagy mérnök születésének 200. évfordulóján Brunel 200 címmel programsorozatot rendeztek Nagy-Britanniában a viktoriánus építő emléke előtt tisztelegve. A Bristoli Kulturális Fejlesztési Társulás (BCDP) kiállításokat, oktatási és művészeti projekteket szervezett. Andrew Kelly, a BCDP és a Brunel 200 vezetője ezt mondta a mérnökről: "Brunel volt az egyik legsokoldalúbb, legmerészebb és leginspiratívabb mérnök a 19. században, akinek elképesztő találmányai megváltoztatták a világot, és még mai világunkat is formálják."[16]

Nagy-Britanniában 2008-ban szavazni lehetett a szigetország tíz legjellemzőbb építményére. A voksolást április 9-én, Brunel születésnapja alkalmából rendezték.[19] Brunel nevét viseli egy 1966-ban alapított londoni egyetem is, amelynek célja, hogy hallgatóinak átadja a Brunelre egyszerre jellemző gyakorlati és vállalkozói megközelítést,[20] valamint egy múzeum, amely Rotherhithe-ban, a híres Temze-csatorna egyik végpontján áll.

Magyar kapcsolat szerkesztés

Gróf Széchenyi István találkozott Isambard Kingdom Brunellel, amikor Angliában tanulmányozta a vasútépítés akkori legmodernebb technológiáját.[21]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Kindred Britain
  2. ↑ a b Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004
  3. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Magyar Nagylexikon IV.: Isambard Kingdom Brunel, 611. oldal ISBN 963-0569-280
  5. ↑ a b c d Design Museum: 'Isambard Kingdom Brunel'. [2010. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 19.)
  6. ↑ Brunel 200: 'The Thames Tunnel'. (Hozzáférés: 2011. november 10.)
  7. ↑ Múlt-Kor: 'Megnyílt a viktoriánus világ mérnöki csodája'. (Hozzáférés: 2011. október 19.)
  8. ↑ A technika krónikája: A Brunel-alagút átvezet a Temze alatt, 228. oldal ISBN 963-7836-446
  9. ↑ a b Spartacus Education: 'Isambard Kingdom Brunel'. [2011. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 19.)
  10. ↑ Railwaybritain.com: The Big Four. [2012. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
  11. ↑ Spartacus Education: 'Great Western Railway'. [2011. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  12. ↑ BBC: 'Isambard Kingdom Brunel'. (Hozzáférés: 2011. október 19.)
  13. ↑ Fotóikonok - Képek és történetük 1. kötet, 58. oldal ISBN 382-2825-778
  14. ↑ A technika krónikája: Megkezdődik a transzatlanti gőzhajózás 219., oldal ISBN 963-7836-446
  15. ↑ A technika krónikája: Óriásgőzös vasból, 233. oldal oldal ISBN 963-7836-446
  16. ↑ a b Múlt-Kor: 'Megünneplik minden idők egyik legnagyobb mérnökét'. (Hozzáférés: 2011. október 19.)
  17. ↑ A technika krónikája: Vasból készült óriásgőzős, 262. oldal oldal ISBN 963-7836-446
  18. ↑ Magyar Nemzet: Sir Winston Churchill lett a legnagyobb brit. (Hozzáférés: 2011. október 19.)[halott link]
  19. ↑ HG: Két kortárs Britannia tíz legkedvesebb építménye közt. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 19.)
  20. ↑ Brunel University School of Arts. (Hozzáférés: 2011. október 19.)
  21. ↑ Magyar Szemle: Gyorsuló vasutak. (Hozzáférés: 2011. október 19.)[halott link]

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Isambard_Kingdom_Brunel&oldid=26561314”