Issai Schur

Issai Schur (Mahiljov, 1875. január 10. – Tel-Aviv, 1941. január 10.) élete nagy részében Németországban dolgozó matematikus.

Issai Schur
Született	1875. december 29. Mahiljov
Elhunyt	1941. január 10. (65 évesen) Jaffa
Állampolgársága	német
Szülei	Moses Schur
Foglalkozása	matematikus egyetemi oktató
Iskolái	Humboldt Egyetem Liepāja Gymnasium
Sírhelye	Trumpeldor temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Issai Schur témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tanulmányai

Oroszországban született. 13 évesen a lettországi Libau gimnáziumában tanult. 1894-ben a Berlini Egyetemen matematikát és fizikát tanult. Egyik oktatója Ferdinand Georg Frobenius volt, aki nagy hatással volt rá, s aki a későbbiek folyamán a doktori tanulmányaiban is irányító szerepet töltött be. Disszertációja címe: Über eine Klasse von Matrizen, die sich einer gegebenen Matrix zuordnen lassen. Másik témavezetője Lazarus Immanuel Fuchs volt. Frobenius és William Burnside voltak a csoportok mint mátrix-csoportok reprezentációelméletének fő kitalálói, mely egy igen fontos elemét bizonyította a csoportelméletnek, s Schur ezen tárgy alapjait magától Frobeniustól tanulhatta meg. Schur később komoly előrelépéseket tett mind a saját, mind a Frobeniussal közösen folytatott kutatásaiban. 1901-ben doktorált egy olyan szakdolgozattal, amely a komplexek feletti általános lineáris csoport racionális reprezentációit vizsgálta. Ebben a munkájában vezette be azokat a függvényeket, amelyeket a tiszteletére ma S-függvényeknek nevezünk.

Kutatásai, oktatás

1903-ban a Berlini Egyetem oktatója, majd 1911-1916 a Bonni Egyetem matematika professzora. 1916-ban visszatért Berlinbe, és megalapította méltán hírt szerzett iskoláját (fő oktatási területe a reprezentációelmélet, de a matematika számos egyéb ágazatával is foglalkozott az intézmény). 1919-ben Berlinben professzorrá nevezték ki három évvel azután, hogy visszatért oda, és ezt a pozíciót meg is tartotta egészen addig, míg a nácik el nem űzték 1935-ben.

Schur legfőképp a csoportok reprezentációelméletét megalapozó munkásságáról ismert, de alkotott a számelmélet, az analízis és a matematika egyéb területein is. 1904 és 1907 között a csoportok reprezentációelméletén, és a csoportok karakterizációján dolgozott; egyik legnagyobb eredményét ma már csak Schur-lemmaként ismerjük. Cikkei egyikében bevezetett egy koncepciót, amit ma Schur-multiplikátor néven ismernek, s melyről később kiderült, hogy az első lépés volt a homológiacsoportok elmélete felé.

1914 környékén felhagyott a reprezentációelmélet tanulmányozásával egy időre, azonban amikor 1925-ben kiderült, hogy alapvető fontossággal bír ez az elmélet az elméleti fizikában, Schur visszatért a munkájához, és képes volt befejezni azt a kutatást, melyet még a doktori disszertációja keretében kezdett el, s végül teljes leírást adott a komplexek feletti általános lineáris csoport racionális reprezentációira. Foglalkozott még a reducibilitással, Laguerre- és Hermite-polinomokkal is.

Tanítványai

Tanítványai közül számos híres matematikus került ki, egyebek között: Richard Brauer, Alfred Theodor Brauer, Bernhard Neumann, Richard Rado és Helmut Wielandt.

Kitüntetések

1922-ben a porosz akadémia tagjává választották; érdekesség, hogy Planck ajánlásával vették fel, azonban Planck beszédét, amelyben Schur erényeit méltatta, Frobenius írta legalább 5 évvel azelőtt, mivel 1917-ben elhunyt.

Viszontagságai a náci Németországban

1933-ban nehéz időszak kezdődött Schur számára. A náci Németországban, mint zsidó származású oktató, először nyugdíjazva lett, melyet mind a diákjai, mind a kollégái hatalmas megdöbbenéssel és sajnálattal vettek tudomásul; majd lelkileg is belebetegedett a „kivételezésbe”, és bár számos felkérést kapott angliai és amerikai egyetemektől, hogy oktasson náluk, ő rendre visszautasította ezeket az ajánlatokat, nem tudván megérteni, hogy németként miért nem fogadják el Németországban. 1935-ben megfosztották a Berlini Egyetemen betöltött professzori székétől, de ő ott maradt, és sok viszontagság és nehézség közepette is folytatta a munkát. Többek között nyomást gyakoroltak rá, hogy a Porosz Akadémián betöltött tagságáról mondjon le (1938).

1939-ben elhagyta Németországot Palesztináért, szellemileg és testileg egyaránt meggyötörve, mivel a végső kiutasítás által rákényszerítették, hogy találjon egy szponzort, aki fizeti helyette azt az „adót”, aminek a fejében elhagyhatta Németországot. A Palesztinában való éléshez szükséges elegendő tőke hiánya miatt szeretett könyveinek eladására kényszerült. Két évvel később, a 66. születésnapján halt meg.

Források

• John J. O'Connor és Edmund F. Robertson Schur életrajza [1] Archiválva 2007. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben a MacTutor History of Mathematics archívumban. (angol)
• Issai Schur a Mathematics Genealogy Project adatbázisában 

Kapcsolódó szócikkek

• Schur-egyenlőtlenség