Főmenü megnyitása

Istókovits Kálmán

magyar festő, grafikus

Istókovits Kálmán (Siklós, 1898. szeptember 2.[2]Budapest, 1990. október 21.) magyar festő, grafikus, a Római iskola illetve a szolnoki művésztelep alkotója.

Istókovits Kálmán
Született 1898. szeptember 2.
Siklós
Elhunyt 1990. október 21. (92 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
SzüleiIstókovits Kálmán
Kovács Katalin
Foglalkozása
Sírhely Farkasréti temető (31-2-97)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Istókovits Kálmán témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei: Istókovits Kálmán és Kovács Katalin voltak.[2] Tanulmányait szabadiskolában kezdte 1920-ban: Zádor Istvántól tanulta a rézkarc technikáját. Tehetségére 1921-ben a pécsi művésztelepen Csók István és Rudnay Gyula figyeltek fel, majd a Képzőművészeti Főiskolán ők voltak Istókovits tanárai. 1925-től Dudits Andornál tanult falfestészetet. 1925-től vett részt csoportos kiállításokon, majd az első önálló kiállítását 1929-ben rendezte meg a Műcsarnokban. 1929-1930-ban állami ösztöndíjjal Rómában a Collegium Hungaricumban tartózkodott. Magyarországra való visszatérése után - kis megszakításokkal - a szolnoki művésztelepen dolgozott, 1931 és 1944 között.

Főbb alkotásaiSzerkesztés

Bibliai témájú rézkarcok (Az utolsó vacsora, Bevonulás Jeruzsálembe, Ecce homo, Keresztrefeszítés, Krisztus beteget gyógyít, Lázár feltámadása, Levétel a keresztről).

Tájképek (Gabonakeresztek, Jánoskút, Komlósi bányavidék, Révfalusi híd, Somogyi falu, Vihar). Illusztrációival jelent meg Párizsban francia nyelvű kiadásban 1937-ben Arany János: Toldi estéje, majd 1938-ban Herczeg Ferenc: Bizánc című műve.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • Baló Ede-díj (1938)
  • a Magyar Köztársaság Csillagrendje (1990, életműve elismeréseként)
  • Siklós díszpolgára

Egyéni kiállításokSzerkesztés

  • 1925 • Nőegylet, Pécs
  • 1927 • Magyar Rézkarcoló Műhely, Budapest
  • 1928, 1932 • Vigadó, Pécs
  • 1929 • Kultúrház, Szombathely
  • 1932 • Ernst Múzeum, Budapest
  • 1935 • Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1939 • Műterem, Budapest
  • 1940 • Műbarát [Huszár Imrével]
  • 1943 • Műbarát [Búza Barnával] • Alkotás Művészház • Műbarát [Cser Károllyal]
  • 1947 • Szalmássy Galéria
  • 1949 • Ernst Múzeum, Budapest
  • 1955, 1957, 1983 • Csók Galéria, Budapest
  • 1980 • Iskola Galéria, Budapest
  • 1991 • Vár, Siklós
  • 1992 • Hadtörténeti Múzeum, Budapest

Válogatott csoportos kiállításokSzerkesztés

  • 1925, 1927, 1931, 1934, 1936 • Ernst Múzeum, Budapest
  • 1926 • Egyházművészeti kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1930 • Szent Imre kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1931 • A római Magyar Intézet ösztöndíjas művészeinek első kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1934 • XIX. Velencei Biennálé, Velence
  • 1934-től Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1935 • A Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesülete jubileumi kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1936 • XX. Velencei Biennálé, Velence
  • 1938 • 88. csoportkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1950-től Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1952 • A szolnoki mûvésztelep..., Ernst Múzeum, Budapest
  • 1954 • Hat festőművész kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
  • 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
  • 1960 • A felszabadult Budapest művészete, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1977, 1978 • A 75 éves Szolnoki Művésztelep Jubileumi kiállítása, Damjanich János Múzeum, Szolnoki Galéria, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1983, 1984 • Római iskola I., II., Keresztény Múzeum, Esztergom.

Művek közgyűjteményekbenSzerkesztés

  • Fővárosi Képtár, Budapest • Janus Pannonius Múzeum, Pécs • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Nagy István Képtár, Baja • Uffizi, Firenze.

Köztéri műveiSzerkesztés

  • A pálos rend története (freskó, Budapest, Központi Szeminárium).

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
  • Művész életrajzok. Az életrajzokat és minősítéseket Tasnádi Attila szövegezte meg. Szerk. B. Varga Sándor. [3. kiad.] Bp., Képcsarnok Propaganda, 1978.
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.
  • Művészeti kislexikon. [Szerk. Lajta Edit]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés