Izoindol
Izoindol | |||
szerkezeti képlet | |||
pálcikamodell | |||
IUPAC-név | 2H-izoindol | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 270-68-8 | ||
PubChem | 3013853 | ||
ChemSpider | 2282425 | ||
ChEBI | 33179 | ||
| |||
| |||
InChIKey | VHMICKWLTGFITH-UHFFFAOYSA-N | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C8H7N | ||
Moláris tömeg | 117,15 g/mol | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az izoindol kondenzált benzol- és pirrolgyűrűből álló heterociklusos vegyület.[1] Az izoindol az indol izomerje. Redukált formája az izoindolin.
Oldatban túlnyomórészt a nem teljesen aromás tautomer formája van jelen:[forrás?]
így a vegyület inkább a pirrolra, semmint egy egyszerű iminre hasonlít. Az izoindol a festékként használt ftalocianinok építőeleme.
Izoindol-1,3-dionok
szerkesztésA kereskedelmileg jelentős ftálimid egy izoindol-1,3-dion, melyben a heterociklusos gyűrűhöz két karbonilcsoport kapcsolódik. A thalidomid ezen a molekulaszerkezeten alapuló hírhedt gyógyszerhatóanyag.
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben az Isoindole című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Gilchrist, T. L.. Heterocyclic Chemistry. Longman (1987). ISBN 0-582-01422-0
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés- Izoindén, melyben a nitrogénatomot metiléncsoport helyettesíti