Főmenü megnyitása

Izsáky Margit

újságíró, író, szerkesztő

Izsáky Margit, Izsáki (Budapest, 1899. május 29.Budapest, 1977. december 30.) újságíró, író, szerkesztő. Kádár Imre író felesége.

Izsáky Margit
Izsáky Margit.jpg
Született 1899. május 29.
Budapest
Elhunyt 1977. december 30. (78 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Kádár Imre
Foglalkozása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem (–1917)

A Wikimédia Commons tartalmaz Izsáky Margit témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

Izsáky Mór biztosítóintézeti tisztviselő leánya. 1917-ben szerzett oklevelet a Színművészeti Akadémián, ahol Jászai Mari növendéke és a Nemzeti Színház ösztöndíjasa volt. 1917 szeptemberében indult pályafutása, s 1923-ig Janovics Jenőnél Kolozsvárott játszott, majd Aradon lépett színpadra. 1928-ban Nagyváradon működött. Szántó György író figyelt fel riporteri képességeire. 1932-től a Magyarság munkatársa volt 1939-ig, ekkor került a Magyar Nemzethez, ami 1944-ig közölte riportjait a bodrogközi és sarkadi szegényparasztság életéről. Magyarország első női bűnügyi riportere volt. Az 1930-as években a bűnöző gyermekek sorsának lélektani motívumaival foglalkozott. 1945 után került a Kossuth Népe, majd 1946-ban a Szabadság c. laphoz. 1947-től az Asszonyok főszerkesztőjeként tevékenykedett, a demokratikus nőmozgalom eseményeiről számolt be. 1948-tól a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) elnökségi tagja és a Világosság c. lap munkatársa volt. Ezután az MTI-nél fiatal újságírókat tanított nyugdíjazásáit. Az Élet és Irodalomban jelentek meg novelláit, irodalmi riportjai és tanulmányai.

Fontosabb színházi szerepeiSzerkesztés

  • Melinda (Katona J.: Bánk bán)
  • Timea (Jókai M.: Az aranyember)
  • Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia)
  • Évike (Földes I.: Lányom)
  • Ophélia (Shakespeare: Hamlet)
  • Margit (Goethe: Faust)
  • Puck (Shakespeare: Szentivánéji álom)
  • Dorine (Molière: Tartuffe)

Fontosabb műveiSzerkesztés

  • A Magyar Jövő Őfelsége. (A Magyarság Évkönyve, 1935)
  • A nagy balett kis egérkéi. (A Magyarság Évkönyve, 1936)
  • Isten fekete báránykái. Riportok a nagyváros árnyékából. (Bp., 1942)
  • Vörösmarty úr szerelmes. Elbeszélés. (Százezrek Könyve. Bp., 1942)
  • Egy elfelejtett magyar iparról, a művészi vasöntésről beszél egy híres műgyűjtő. (Bp., 1942)
  • Ez történt velem. Ifjúsági elbeszélés. (Pintér Leánykönyvtár. 1. Bp., 1943)
  • Ötven válogatott mese. Andersen, a Grimm testvérek és az Ezeregyéjszaka legszebb meséi. Ford. és átd. (Bp., 1944)
  • 100 válogatott mese. Andersen, a Grimm testvérek és az Ezeregyéjszaka legszebb meséi. Ford. és átd. 3 táblával. (Bp., 1944)
  • 200 világszép mese. Andersen, a Grimm testvérek és az Ezeregyéjszaka legszebb meséi. Ford. és átd. (Bp., 1944)
  • Ország a keresztfán. Riportregény. (Új idők – új könyvek. Bp., 1945).

ForrásokSzerkesztés

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06707/06876.htm, Izsáky Margit, 2017. október 9.