Jósza

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. október 18.

Jósza (szlovákul: Jovsa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Jósza (Jovsa)
Jósza zászlaja
Jósza zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1418
PolgármesterĽubica Čornejová
Irányítószám072 32
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség838 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság134 m
Terület18,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 49′ 09″, k. h. 22° 05′ 45″48.819167°N 22.095833°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 09″, k. h. 22° 05′ 45″48.819167°N 22.095833°E
Jósza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jósza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagymihálytól 17 km-re északkeletre, a Széles-tó északkeleti végénél fekszik.

Története

szerkesztés

1418-ban említik először.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „JÓSZA. Elegyes tót falu Ungvár Várm. földes Urai Szirmay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Sobrántzhoz 1 2/4 mértföldnyire, Vinnának filiája, határja középszerű.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jósza, orosz-tót falu, Ungh vmegyében, N. Mihályhoz keletre 2 mfldnyire: 102 r., 346 gör. kath., 6 evang. 18 zsidó lak. Gör. kath. par. templom. Határa részint hegyes, részint róna; erdeje szép; fürészmalma van. F. u. gr. Waldstein, gr. Sztáray, Draveczky.[3]

1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 1901-en, többségében ruszin anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 838 lakosából 753 szlovák volt.

2011-ben 835 lakosából 737 szlovák és 23 cigány volt.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Görögkatolikus temploma.
  • Hozzá tartozik a kis Petrunyó-fürdő, melynek hideg, kénes-meszes vizét köszvényes, csúzos bajok ellen használják.[1]

További információk

szerkesztés
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. január 11.)