Jósza

község Szlovákiában

Jósza (szlovákul: Jovsa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Jósza (Jovsa)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1418
PolgármesterĽubica Čornejová
Irányítószám072 32
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség838 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság134 m
Terület18,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 49′ 09″, k. h. 22° 05′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 09″, k. h. 22° 05′ 45″
Jósza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jósza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Nagymihálytól 17 km-re északkeletre, a Széles-tó északkeleti végénél fekszik.

Története szerkesztés

1418-ban említik először.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „JÓSZA. Elegyes tót falu Ungvár Várm. földes Urai Szirmay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Sobrántzhoz 1 2/4 mértföldnyire, Vinnának filiája, határja középszerű.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jósza, orosz-tót falu, Ungh vmegyében, N. Mihályhoz keletre 2 mfldnyire: 102 r., 346 gör. kath., 6 evang. 18 zsidó lak. Gör. kath. par. templom. Határa részint hegyes, részint róna; erdeje szép; fürészmalma van. F. u. gr. Waldstein, gr. Sztáray, Draveczky.[3]

1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 1901-en, többségében ruszin anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 838 lakosából 753 szlovák volt.

2011-ben 835 lakosából 737 szlovák és 23 cigány volt.

Nevezetességei szerkesztés

  • Görögkatolikus temploma.
  • Hozzá tartozik a kis Petrunyó-fürdő, melynek hideg, kénes-meszes vizét köszvényes, csúzos bajok ellen használják.[1]

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. január 11.)