Józef Dwernicki

lengyel tábornok

Józef Dwernicki (Varsó, 1779. március 14.Lopatin, 1857. szeptember 22.) lengyel tábornok.

Józef Dwernicki
Született1779. március 19.[1]
Varsó[2]
Elhunyt1857. szeptember 23. (78 évesen)
Lopatyn
Állampolgársága
  • orosz
  • Két Nemzet Köztársasága
GyermekeiHortensja Dwernicka
Foglalkozásakatonatiszt
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend lovagja
  • Order of Saint Anna, 1st class
  • Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata
  • Order of Saint Stanislaus
  • Gold Cross of the Virtuti Militari
  • Knight's Cross of the Virtuti Militari
SírhelyeRadekhiv Raion
A Wikimédia Commons tartalmaz Józef Dwernicki témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

1809-ben saját költségén szervezett önkéntes lovas csapattal részt vett Poniatovszki hadjáratában Kelet-Galiciában. Zászlóaljparancsnokká nevezték ki és a 15. dzsidás ezredhez osztatott be, amellyel 1812-ben Oroszországba ment. A Berezinán történt visszavonulás után Varsóba tért vissza és őrnaggyá, majd a 15. dzsidás ezred parancsnokává neveztetett ki. A lipcsei és hannaui ütközetek után a becsületrend vitézévé, 1814-ben pedig Párizs előtt ezredesi rangra emeltetett. Hazájába visszatérve, Miklós császár koronáztatása alkalmából dandártábornokká tették meg (1826). Az 1830-iki forradalom kitörésekor a harmadik lovas hadosztály vezényletével bizatott meg és már 1831. február 6-án harcolt az oroszok ellen, akik felett Stoceknél győzelmet vívott ki. Novaviec mellett Sieravski tábornok csapataival együttesen Creutz orosz tábornokot támadta meg és azt a Visztulán visszavonulni kényszerítette. A grochovi ütközet után Volhyniába küldetett a felkelés szervezése végett, de mivel ott hidegen fogadták, Podoliába ment, ahol hathatósb támogatást remélt. Midőn a podoliak támogatásába bizva, Mokalovka mellett erős állást foglalt, Rüdigier annyira körülzárta őt, hogy április 27-én át kellett menni Galiciába. Itt egészen lefegyverezték és csapatait hadifoglyokul Magyarországba vitték, míg Dwernicki előbb Laibachba, utóbb Steyrba utasíttatott. 1832-től részint Franciaországban, részint Londonban élt. Az emigránsok pártküzdelmeiben nem vett részt. Emlékiratait Plagovszki adta ki (Lemberg, 1870).

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés