Jalsó

község Szlovákiában

Jalsó (szlovákul Jalšové) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.

Jalsó (Jalšové)
922 31 Jalšové, Slovakia - panoramio.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalgóci
Rang község
Első írásos említés 1352
Polgármester Emília Živčáková
Irányítószám 922 31
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám HC
Népesség
Teljes népesség487 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság161 m
Terület9,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jalsó (Szlovákia)
Jalsó
Jalsó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 30′ 27″, k. h. 17° 49′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 27″, k. h. 17° 49′ 47″
Jalsó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jalsó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Galgóctól 9 km-re északra, a Vág folyótól keletre fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1352-ben említik először.

Vályi András szerint: "JALSÓCZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura G. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szokalóczhoz nem meszsze, és annak filiája, földgye középszerű, fája tűzre elég van, fabéli kézi munkájok után van keresettyek, ’s a’ kő bányában is."[2]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Jalsó, tót község, a Vág balpartján, mely a Polach-nova nevű hegy oldalán áll. Lakosainak száma 313, vallásuk r. kath. Posta-, táviró- és vasúti állomása Galgócz. E falu a XIII. és XIV. században a galgóczi várhoz tartozott és ez idő alatt három néven is említtetik, u. m. "Ülső" (Wlseu), "Jelső" (Jelsew) és "Jalswa". Kath. temploma a XV. században épült. Kegyura gr. Erdődy Ferencz, kinek itt nagy kiterjedésü birtokai vannak. Ugyane család volt a község földesura is."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 412, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 481 lakosából 478 szlovák volt.

2011-ben 495 lakosából 478 szlovák.


Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. március 1.)