Jan Franciszek Macha

Lengyel katolikus pap, mártír

Boldog Jan Franciszek Macha (1914. január 18. - 1942. december 3.) lengyel katolikus pap, mártír.

Jan Franciszek Macha
JanMacha1940.JPG
Születése
1914. január 18.
Chorzów Stary
Halála
1942. december 3. (28 évesen)
Katowice
Tisztelete
Ünnepnapja december 2.
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Franciszek Macha témájú médiaállományokat.

Egyházi tanulmányainak megkezdése előtt néhány hónapig jogot tanult. A második világháború kitörése előtt szentelték fel, és 1939. szeptember 1-jén egy plébániatemplomba osztották be vikáriusnak. Macha segítette a diák- és cserkésztevékenységet, és anyagi segítséget nyújtott azoknak a családoknak, akik fiaikat és férjeiket vesztették el a háborúban. 1942-ben letartóztatták, és börtönből börtönbe szállították, mielőtt guillotine által kivégezték volna.

A boldoggá avatási folyamat 2013 végén indult meg; "Isten szolgája" lett. Ferenc pápa 2019. november 28-án megerősítette, hogy "in odium fidei" (a hit gyűlöletében) halt meg, ami lehetővé tette Macha boldoggá avatását 2021. november 20-án.

ÉleteSzerkesztés

Jan Macha Chorzówban született, Paweł Macha és Anna Cofałka négy gyermeke közül az elsőként. Otthon gyakran "Hanik"-ként emlegették. Két nővére Róża és Maria, fivére pedig Piotr volt.

Tanulmányait 1921 és 1924 között szülővárosában végezte, majd távozása után 1933-ban jelentkezett a Sziléziai Hittudományi Főiskolára. Macha azonban a jelentkezők magas száma miatt elutasításra került, ezért úgy döntött, hogy a Jagelló Egyetemen jogi karán folytatja tanulmányait. Második jelentkezése sikeres volt, így 1934-ben megkezdte egyházi tanulmányait. Szemináriumi társai körében mély odaadásáról és empátiájáról vált ismertté, ami kedveltté tették körükben.

1938. május 1-jén Katowicében diakónussá szentelték, majd 1939. június 25-én kapta Stanisław Adamski püspök Katowicében pappá szentelte. Macha 1939. június 27-én celebrálta első szentmiséjt szülővárosában a Szent Mária Magdolna plébániatemplomban. Közvetlenül az első szentmiséje előtt – miközben beöltözött – azt mondta nővérének, Różának, hogy hamarosan meg fog halni, és nem természetes halállal.

1939. szeptember 1-jétől (a náci erők Lengyelországba való behatolásától) a Ruda Śląska-i Szent Josef plébánia közös vikáriusaként szolgált. Gyakran meglátogatta a plébánia területén lévő családokat, és a háború kitörése után lelki és anyagi segítséget nyújtott azoknak a családoknak, amelyek elvesztették férjüket és fiaikat a harcokban. Pénzt gyűjtött a szegényebb családok számára, esketett, valamint hitoktatást tartott gyerekeknek. Bekapcsolódott a diák- és cserkészmozgalomba is.

Segítségükkel egész titkos hálózatot alakított ki, amely történészek szerint több ezer embert foglalt magában, több mint 1700 segítségnyújtót, valamint a támogatásban részesülőket is. Egy földalatti lapot is kiadott, amely szolidaritásra, egymás támogatására buzdította a lengyeleket.[1]

1940 elején a Gestapo behívta, hogy kihallgassa tevékenységéről, de elengedte.

HalálaSzerkesztés

Machát 1941. szeptember 5-én tartóztatták le egy katowicei vasútállomáson a Gestapo razziája során, és 1941. november 13-ig Mysłowicében tartották fogva. A bebörtönzése alatt kihallgatták, megalázták a kihallgatások során, de gyakran könyörgött Istenhez, hogy bocsásson meg üldözőinek tetteikért. Macha 1941. szeptember 18-án küldte el első levelét rokonainak. 1942. június végén a katowicei Mikołowska utcai börtönbe szállították, ahol hamarosan halálra ítélték 1942. július 17-én. Ennek az ítéletnek a híre elterjedt a plébánosok és rokonai körében, hogy édesanyja 1942 augusztusában Berlinbe utazott, mivel nem kapott kegyelmet fiának.

Macha a kivégzését megelőző éjszaka tette meg utolsó gyónását Joachim Beslera papnál, és búcsúlevelet is írt rokonainak. Írt egy kis feljegyzést is, amelyben ez állt: "Jan Macha papot 1942. XII. 2-án kivégezték", annak ellenére, hogy őt, valamint a vele együttműködő kispapot, Joachim Gürtlert[2] december 3-án 12 óra 15 perckor végezték ki guillotine által. Úgy tartják, hogy a maradványaikat elhamvasztották, mivel testüket soha nem találták meg. Az őket gyóntató lelkész szerint feltehetőleg az auschwitzi haláltáborban égették el őket, amint ez a politikai foglyok esetében a környéken bevett gyakorlat volt.[3] Hozzátartozóik kérték a földi maradványokat a megfelelő temetéshez, de a nácik ezt megtagadták, az SS pedig – a közelgő temetésről értesülve – korlátozta a szertartás egyes elemeit.

Boldoggá avatásaSzerkesztés

Bár Jan Macha kultusza már a háború során terjedni kezdett,[4] a boldoggá avatási eljárás 2013. október 2-án kezdődött, miután a Szentek Ügyeinek Kongregációja kiadta a hivatalos "nihil obstat" (nincs kifogás az ügy ellen) rendeletét, és Machát Isten szolgájának titulálta. Az egyházmegyei eljárás 2013. november 24-én indult a Katowicei érsekségben, majd 2014. szeptember 4-én zárult le. A dokumentációt benyújtották a Szentek Ügyeinek Kongregációjához Rómában és a kongregáció 2016. szeptember 14-én érvényesítette az eljárást, mivel betartották az ügyek vitelére vonatkozó szabályaikat. A Szentek Ügyeinek Kongregációja történelmi tanácsadói kétszer, 2018. május 8-án, majd 2018. június 19-án jóváhagyták az ügyet.

A posztulátorok (az ügy koordinálásáért felelős tisztviselők) elkészítették és elküldték a hivatalos Positio-dossziét a Szentek Ügyeinek Kongregációjához 2018-ban értékelésre. Hat teológus jóváhagyta az ügyet 2018. november 8-án. Ferenc pápa 2019. november 28-án hagyta jóvá az ügyet, és megerősítette, hogy Macha "in odium fidei" (a hit gyűlöletében) halt meg, ami azt jelenti, hogy Macha boldoggá avatható. A boldoggá avatást 2020. október 17-re tervezték, de a COVID-19 világjárvány miatt az egyházi tisztviselők elhalasztották a szertartást. 2021 júniusában a szertartás felülvizsgált időpontját átütemezték, és 2021. november 20-án ünnepélyesen boldoggá avatták a katowicei Krisztus Királyról elnevezett bazilikában. A szentmisét Marcello Semeraro bíboros, a Szentszék Szentek Ügyei Kongregációjának prefektusa mutatta be.[5][6]

Az ügy jelenlegi posztulátora Damian Bednarski atya.

EmlékezeteSzerkesztés

Macha atya életéről 2011-ben forgattak dokumentumfilmet Egyetlen fa hiányában, az erdőm még erdő marad címmel.[7]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Jan_Franciszek_Macha című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.