A japán sör négy fő gyártója az Asahi, Kirin, Sapporo, és a Suntory, melyek főleg világos söröket készítenek 5,0% körüli alkoholtartalommal. Pilsner fajtájú világos sörök a legelterjedtebbek Japánban, de a sörhöz hasonló, de kevesebb malátával rendelkező italok, melynek neve happósu (szó szerint pezsgő alkohol), vagy a malátamenetes (発泡性; Hepburn: happōshu?) is nagy részben jelen vannak a piacon, mivel ezekre lényegesen alacsony az adó.

Mikrosörfőzők is növekvő népszerűségre tettek szert az 1990-es évek óta, mivel a különböző ízű és stílusú söröket összehangolták, hangsúlyt fektetve a szaktudásra, amihez hozzájárult a hozzávalók minősége és származása.

A sörre specializálódott bárok és pubok is népszerűségre tettek szert Japán főbb városaiban, mint Tokió és Oszaka, ahol igazán vibráló bárokat és pubokat hoztak létre, nagy hangsúlyt fektetve a helyi és amerikai sörökre.[1]

Története

szerkesztés

Japánban a sör a 17. században jelent meg, amikor a holland kereskedők megjelentek Dedzsimán Nagaszakiban, és sörbárokat hoztak létre a matrózoknak, akik a Japán és Holland Birodalom közötti kereskedelmi útvonalon hajóztak. [forrás?]

Amikor Japán újra megnyitotta a kapuit a Meidzsi-korban, elkezdtek söröket importálni, de érkeztek ide is Európából és egyéb helyekről szakképzett sörfőzők, hogy hozzájáruljanak a helyi sörkereskedelemhez.

A ma Kirin néven ismert sörfőzde Jokohamában indult még Spring Valley Sörfőzde néven még 1869-ben, amit magánvállalatként indított egy norvég-amerikai, William Copeland.[2] A Sapporo Sörfőzdét 1876-ban alapították, mint egy kormányzat által irányított fejlesztési terv, amit Hokkaidónak csináltak. Az Asahi Sörfőzde a kezdő összeget az Ószaka Sörfőző Cég beindítására 1889-ben kersete meg, majd az Asahi sör márkára az engedélyt 1892-ben kapta meg.[3]

Piac mérete

szerkesztés
 
Japanese convenience store selection of beer

A sör vagy a sörhöz hasonló happósu italok a legnépszerűbb szeszes italok Japánban, ami megmagyarázza, hogy miért teszi ki a kétharmad részét a 9 milliárd liter alkoholnak, amit 2006-ban mértek.[4]

Japán hazai összfogyasztása 187,37 millió kiloliter, ami 2012-ben a globális sörpiacon 5,5 millió kiloliter vagyis 3%.[5] Ez a statisztika a teljes sörfogyasztásra vonatkozik Japánban, amibe beletartozik a sörhöz hasonló és a maláta nélküli sör is.

Az országok sörfogyasztásának listáján Japán 40. helyezést ért el 2012-ben, ami 43,5 liter per főt jelent, és megmutatja a japánok alkohol fogyasztását. Demográfiai tényezőkkel kapcsolatban számítanak arra, hogy tovább csökken a tömeg-piac-sör-termékek eladásai Japánban a jövőben, ahogy a fiatalabb fogyasztók kevesebb sört isznak az előző nemzedékeknél.[6] A 2013-as évben, Japán öt legnagyobb sörfőzőjének a rendelése 433,55 millió láda ( egy láda 12,66 liter sör vagy 27 US pint), ami 20%-kal több, mint a csúcsteljesítmény 1992-ben.[7]

Mindazonáltal, a helyben termelt sörök mindössze a hazai termelés 1%-ként van elkönyvelve[8] A helyi adatok szerint a 2012-es év első nyolc hónapjában, a helyi sörök szállítmányai 7,7%-kal növekedtek, Japán nagyobb sörfőzőinek eladásai évről évre csökkentek.[8]

2014 januárjában a piacon az Asahi 38%-kal, ami a legnagyobb sörgyártó volt Japánban, amit a Kirin 35%-kal, a Suntory pedig 15%-kal követte.[7]

Sör besorolása

szerkesztés

A japán adózási rendszer miatt, a különböző maláta alapú italokat 2 kategóriába sorolják: sör és happosu. Ez a megkülönböztetés azon alapszik, hogy a sörnek mennyi a maláta vagy a hozzátartozó gabona mennyiség, ami alacsony eredménynél happosunak nevezik. A japán szabályozások megtiltották a "sör" (ビール; Hepburn: bīru?) szó használatát, ha 67%-nál kevesebb malátát tartalmaz.[9][10]

2004 óta a sörfőzdék előállítanak még alacsonyabb adójú, nem malátából, hanem szójababból lévő sört, amit nem lehet a sör vagy a happósu kategóriába sorolni. Más néven "harmadik kategóriás sör" (第三のビール; Hepburn: dai-san no bīru?),< ref name=JT041307/>, de hivatalosan vegyes alkohol vagy likőr.

Fő sörgyártók és termékeik

szerkesztés
  • Asahi Sörgyár
    • Asahi Super Dry
    • Asahi Black
    • Asahi Premium Beer Jukusen
    • Asahi Hon-nama (happósu)
  • Kirin Sörgyártó Vállalat
    • Kirin Lager Beer
    • Kirin Ichiban Shibori
    • Kirin Akiaji
    • Kirin Fukkoku Lager
    • Kirin Heartland Beer
    • Grand Kirin
    • Kirin Tanrei (happósu)
  • Sapporo Sörgyár
    • Sapporo Black Label
    • Sapporo Lager Beer
    • Sapporo Classic
    • Yebisu
    • Yebisu Black
    • Yebisu – The Hop
    • Hokkaido Nama-shibori (happósu)
  • Suntory
    • Suntory Malts
    • Suntory – The Premium Malts
    • Super Magnum Dry (happósu)
  • Orion
    • Orion Draft Beer
    • Orion Special
    • Orion Original
    • Orion Southern Star
    • Orion Cider
    • Orion Dry
    • Orion Premium

Száraz háború

szerkesztés

A „száraz háború” vagy ドライ戦争 (どらいせんそう, dorai sensō), azt az időszakot jelenti, amikor Japánban versenyeztek a sörfőző cégek a száraz sörrel szemben. Ez 1987-ben kezdődött azzal, hogy az Asahi Sörgyár piacra a dobta az ”Asahi Super Dry”-t és ennek következtében a többi sörfőzde elkezdett száraz sört gyártani.

A Kirin Sörfőző Cég 50%-ban van jelen a japán hazai sörpiacon, és 1988 februárjában dobta piacra a „Kirin Dry”-t, amit Gene Hackman személyével reklámoztak, majd ezen év áprilisában árulni kezdték a „Kirin Malt Dry”-t. Mindazonáltal, képtelenek voltak az Asahi lendületét túlszárnyalni. 1990-ben a Kirin árulni kezdte az Ichiban Shibori-t, amit kifejezetten az ”Asahi Super Dry” ellen, de ezzel csak a saját „Kirin Lager Beer” márkájuk profitja ellen dolgoztak. A Kirin végül nem tudta visszaszerezni az 50%-os piaci részesedést.

A Sapporo Sörgyár 1988 februárjában piacra dobta a kudarcra ítélt „Sapporo Dry”-t, és 1989 májusában a főterméküket, a „Sapporo Black Label”-t átnevezték Sapporo Draftra egy kedvezőtlen fogadás miatt. Sapporo Dry és Sapporo Draft termelését indításaik után két évvel leállították, majd a Sapporo Draft később visszatért régi nevéhez, a Black Labelhez.

1988 februárjában a Suntory „Malts” márkáját az „I don’t do dry” kampány kereteiben, mialatt kiadták a „Suntory Dry”-t, amit később átneveztek „Suntory Dry 5.5”-t, amit a reklámkampányában Mike Tyson boxolóval népszerűsítettek, és növelték az alkohol tartalmat 5%-ról 5,5%-ra. Méltányos eredményeket ért el, de még így sem tudta lecsökkenteni az „Asahi Super Dry” iránti igényt.

Időszaki sörök

szerkesztés

Japánban sok sörfőzde ajánl különböző, időszakos söröket. Ősszel például az „őszi sörök”-et magasabb alkoholtartalommal főzik, általában 6%-osra a szokásos 5%-os helyett. Például a „Kirin Akiaji” sör. A sörös dobozokat ilyenkor őszi falevelek képével díszítik, amit úgy hirdetnek, hogy ideális innivaló a „nabemono”-hoz. Hasonlóan télen, a dobozon a „Fuyu Monogatari” szerepel.[forrás?]

Mikrosörfőzők

szerkesztés

1994-ben Japán adótörvényei lazábbak voltak a kisebb sörfőzdékkel, amik évente 60000 litert (15850 gal) termelnek. Ezelőtt a változás előtt nem kaphattak engedélyt azok a sörfőzdék, amik évente nem voltak képesek 2 000 000 litert (528 000 gal) előállítani. Ezután rengeteg kisebb sörfőzdét alapítottak Japán szerte.

A törvények lazulása után az 1990-es években az általánosan használt kifejezés a mikrosörfőzőkre Japánban a (地ビール; Hepburn: ji bīru?) , vagy a „helyi sör” volt, bár a szakemberek a クラフトビア (kurafuto bia?) volt, amit a címkéiken is használtak.

Jelenleg több, mint 200 mikrosörfőző működik Japán szerte, amik többsége anyagilag függnek nagyobb szaké gyártóktól, étteremláncoktól, szállodáktól.[11] Japánban a kis sörfőzdék rengeteg különböző sört állítanak elő, beleértve a ales, IPAs, stout, pilsner, weissbier, kölsch, gyümölcsös söröket és a többit. 1994-ben a Liquor Adó Törvény lazulása után volt egy kezdeti fellendülése a mikrosörfőzőknek, de a helyi sörfőzdék minősége vegyes volt, és a kezdeti lelkesedés kiegyenlítődött. A kedvelt alacsony költségvetésű „happosu” (alacsony málata sör) összehasonlítva a magas költségvetésű mikrosörfőzökkel, sok kezdeti mikrosörfőzőt szorított ki a piacról. A fő sörgyártók és a hasonló magas és alacsony költségű főzdék, amik a mikrosörfőzdék kialakulásához vezetett, amiatt is felelt, hogy azok csak kis körben voltak ismertek.

Habár a 2000-es években, köszönhetően az olyan gyáraknak, amik termékei engedélyezettek étterem láncok és bárok számára, együttműködve a mikrosörfőzdékkel, és a többet oktatott fogyasztói alapok egy kitartóan emelkedő hazai igényhez vezetett. Javított termékminőség, élőszó-marketing, amit megkönnyítettek a társadalmi média-honlapok, a figyelem, amit az USA központú főzdék kaptak, és a növekvő függetlensége a helyi főzdéknek sok kiskereskedelem nyitásához vezetett a városokban,[12] ami hozzájárult a sikeréhez egész Japánban.

Ma a növekvő számú mikrosörfőzdék fesztiválokat tartanak, mint a Nagy Japán Sörfesztivál, amit évente tartanak Tokióban, Oszakában, Nagojában és Jokohamában.

Részleges lista a mikrosörfőzőkről Japánban

szerkesztés
  • Taisetsu Ji Bīru (大雪地ビール?), (Asahikawa, Hokkaidó) Sok díj nyertese, mint a Japán Sör Grand Prix
  • Furano Ji Bakushu (富良野地麦酒?), (Furano, Hokkaidó)
  • Okhotsk Bīru (オホーツクビール?), (Kitami, Hokkaidó)
  • Tokachi Bīru (十勝ビール?), (Obihiro, Hokkaidó)
  • Otaru Bīru (小樽ビール?), (Otaru, Hokkaidó)
  • Kamui Bīru (カムイビール?), (Ivamizava, Hokkaidó)
  • Onuma Bīru (大沼ビール?), (Nanae, Hokkaidó)
  • Hakodate Bīru (はこだてビール?), (Hakodate, Hokkaidó)
  • Tazawako Bīru (田沢湖ビール?), (Szenboku, Akita) Az első mikrosörfőzde Akita prefektúrában
  • Ginga Kogen Bīru (銀河高原ビール?), (Nishivaga, Ivate)
  • Miyamori Bīru (みやもりビール?), (Mijamori falu, Ivate)
  • Echigo Beer (エチゴビール?), (Niigata)
  • Nasu Kogen Bīru (那須高原ビール?), (Naszu, Tocsigi)
  • Kiuchi Brewery (木内酒造?), (Naka)
  • Sankt Gallen Brewing (サンクトガーレン?), (Acugi, Kanagava)
  • Gotenba Kogen Bīru (御殿場高原ビール?), (Gotenba, Sizuoka)
  • Baird Brewing Company (合資会社ベアードブルーイング?), (Numazu, Sizuoka)
  • Outsider Brewery (アウトサイダー ブルワリー?), (Kofu)
  • Yo-ho Brewing (ヤッホー・ブルーイング?), (Karuizava)
  • Nagahama Roman Bīru (長浜浪漫ビール?), (Nagahama, Siga)
  • Minoh Brewery (箕面ブリュワリー?), (Minoh, Oszaka)
  • Awaji Bīru (あわぢビール?), (Avadzsi-sima, Hjogo)
  • Rokko Biru (六甲ビール?), (Kobe, Hjogo)
  • Doppo (独歩?), (Okajama)
  • Matsue Ji Bīru (松江地ビール?), (Macue, Simane)
  • Daisen G Bīru (大山Gビール?), (Hóki, Tottori)
  • Hideji Bīru ひでじビール (?), (Nobeoka, Mijazaki)
  • Zumona Bīru (ズモナビール?), (Tono, Ivate)
  • Ishigakijima Bīru (石垣島ビール?), előtte Dachsbräu (Isigaki sziget), 1997 óta
  • Nihehdeh Bīru (にふぇーでーびーる?), (Okinava), 2001 óta
  • Miyakojima Ji Bīru (宮古島地ビール?), (Mijako sziget), 2010 óta
  • Helios Bīru (ヘリオスビール?), (Okinava), 1996 óta

Felosztási módszer

szerkesztés
 
A Sapporo beer vending machine in Hokkaido

Japánban legálisan 20 éves kortól lehet alkoholt fogyasztani. Az éttermeken és bárokon kívül a lehet kapni szupermarketekben, vegyeskereskedésekben, és pavilonoknál a vasútállomásnál. A sörfogyasztás majdnem mindenhol engedélyezett, de a törvények nagyon szigorúan nézik a vezetés előtt , és közbeni alkoholfogyasztást.

Be lehet még szerezni utcai automatákból, bár ezek száma jelentősen csökkent a nagyvárosokban 2012 óta. Néhány gépnek mozgó reklámja van, amit egy beépített kis TV képernyőn lehet látni. Olyan sörreklámokat és hangokat játszanak, amiket tévén látnak és rádióban hallanak. A sör-automatákat 2000 júniusában kezdték csökkenteni a kiskorúak alkoholfogyasztásának megakadályozása miatt.[forrás?]

Külföldön is elérhető japán sörök

szerkesztés

A japán stílusú reklámok a sörfőzésről és sörtermékekről sikeresek lettek világszerte, ahol engedéllyel termelik és forgalmazzák.

Az Egyesült Államokban a 4 fő japán sörgyártó közül 3 elérhető. Ez tartalmazza a Sapporo Draft-ot, Kirin Ichiban-t, és Asahi Super Dry-t. Az Asahi-t a Molson gyártja Kanadában,[13] a Kirin-t a Anheuser-Busch Los Angeles-ben, és a Sapporo is kapható az általa üzemeltetett Sapporo gyárban Ontarioban, Kanadában. Suntory nem kapható. Orion sör kapható, ezt Okinava prefektúrából importálják. A beszerezhetőség egy individuális liquor törvényen alapszik, ami megmagyarázza, hogy miért kapható valahol, míg máshol nem. Például Oklahomában az Asahi Super Dry, a Sapporo, és Orion elérhető, míg Texasban a Kirin Ichiban az uralkodó.

A Kiuchi sörfőzde volt az első japán mikrosörfőzde, ami sört exportált Japánból.[forrás?]Sok más japán mikrosörfőzde exportál már Észak-Amerikába, Európába, Ausztráliába, Szingapúrba és Hong Kong-ba.

Házi sörfőzés

szerkesztés

Bár technikailag ez illegális, az 1%-osnál magasabb alkoholtartalmú italoknál, a törvény csak ritkán ragad rá a házi sörfőzőkre. Az eszközöket könnyen be lehet szerezni főutcákon és az interneten.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Beer in Japan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  1. Discovering Tokyo's Craft Beer Bars – The City Lane. thecitylane.com
  2. Brewed in Japan: the evolution of the Japanese beer industry. Vancouver, BC, Canada: UBC Press, 12. o. (2013. december 8.). ISBN 978-0-7748-2504-7. Hozzáférés ideje: 2014. június 4. 
  3. The Oxford Companion to Beer. Oxford University Press, 67. o. (2012. december 8.). ISBN 978-0-19-536713-3. Hozzáférés ideje: 2014. július 25. 
  4. William Campbell, What the Japanese are drinking, The Japan Times, April 13, 2007.
  5. Global Beer Consumption by Country. www.kirinholdings.co.jp . Kirin Beer University Report. (Hozzáférés: 2014. június 3.)
  6. Beer in Japan. www.euromonitor.com . Euromonitor Reports. (Hozzáférés: 2014. június 3.)
  7. a b Japan's Beer Drinkers Still Not Raising a Glass to Abenomics”, The Wall Street Journal, 2014. január 16. (Hozzáférés: 2014. július 24.) 
  8. a b Imported $60 Stout Opens Doors for Japan Craft Beer Revival”, 2013. június 7. (Hozzáférés: 2014. július 13.) 
  9. Archivált másolat. [2005. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. október 8.)
  10. Kamiya, Setsuko, "Suds on tap for summer thirsts", The Japan Times, 7 August 2007, p. 2.
  11. Craft Beer in Japan, The Essential Guide, 1st, Yokohama: Bright Wave Media Inc. (2013. szeptember 1.). Hozzáférés ideje: 2014. június 3. 
  12. Craft Beer Market, Tokyo's artisan ale haven. www.travel.cnn.com . CNN Travel. (Hozzáférés: 2014. június 3.)
  13. Molson to brew Asahi Super Dry

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Japán sör témájú médiaállományokat.