Nagaszaki
Nagaszaki (japánul: 長崎市, Nagasaki-shi) város Japán délnyugati részén, Kjúsú szigetén található. Nagaszaki prefektúra székhelye és egyben legnagyobb városa, a Nagaszaki főegyházmegye érseki székvárosa. A második világháború végén, 1945. augusztus 9-én atomtámadás érte.
Nagaszaki (長崎市, Nagasaki) | |||
![]() | |||
| |||
Egyéb jelképek | |||
Fa | Kínai faggyúfa | ||
Virág | Hortenzia | ||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Kjúsú | ||
Prefektúra | Nagaszaki prefektúra | ||
Polgármester | Szuzuki Siró (2023–) | ||
Irányítószám | 850-8685 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 404 656 fő (2021. márc. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 1120,1 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 406,35 km² | ||
Időzóna | JST, UTC+9 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
[[Fájl:
| |||
Elhelyezkedése Nagaszaki térképén | |||
Nagaszaki weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nagaszaki témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésA város, amelyet a 16. században portugálok alapítottak, elsősorban a jezsuita Xavéri Szent Ferenc missziós tevékenységének köszönhetően a japán római katolikus egyház központja.
A Edo-kortól kezdve (1600) Japán lényegében elzárkózott a külkapcsolatoktól és üldözte a kereszténységet is. A külföldiekkel, leginkább hollandokkal való kereskedelmet a Nagaszaki-öbölben kialakított mesterséges szigetre, Dezsimára korlátozta, ahonnan külföldinek tilos volt japán földre lépnie. Ez a Kanagavai egyezmény 1858-as aláírásáig tartott, ami után a Meidzsi-restauráció során Japán elindult a nyitás felé.
A második világháború során Japán a tengelyhatalmakkal kötött szövetséget és 1941-ben megtámadta Pearl Harbort, ahol az USA egyik támaszpontja volt. Erre válaszul vetették be az atombombát a városban 1945. augusztus 9-én, ahol az amerikaiak a Fat Man nevű bombát dobták Nagaszakira. A bomba elsődleges célpontja Kokura városa volt, az ottani kedvezőtlen időjárás, a vastag felhőréteg miatt választották a másodlagos célt, Nagaszakit. A hirosimai atomtámadás után három nappal Nagaszakira ledobott atombomba csaknem 80 ezer halálos áldozatot követelt, és további 75 ezren szenvedtek sugársérülést. Az áldozatok közt nagyon sok helyi keresztény is volt.[2]
Gazdasága
szerkesztésNagaszaki lényegében alapítása óta a kereskedelemből él, mivel mindig is fejlett kikötővel rendelkezett öblében, idővel pedig jelentős iparvárossá nőtte ki magát. A város sokat nőtt az öböl jelentős feltöltésével is. Az UNESCO is számos látnivalót tart nyilván a városban, ami turisztikailag teheti célponttá.
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 443 766 | 434 065 | 429 508 | 404 656 |
2010 | 2014 | 2015 | 2021 |
Nevezetességei
szerkesztés- Kosibjó konfuciánus szentély
- Dedzsima Történeti Múzeum
- Nagaszaki Atombomba Múzeum
- Nagaszaki Békepark
- Óurai templom
- Szűz Mária-székesegyház
- Szuva sintoista szentély
- Kófuku-dzsi szentély
Források
szerkesztés- Nagai Takashi: Nagaszaki harangjai (In: Krisztus mai tanúi), Bp., Ecclesia, 1986
- A város, ami visszatért a halál torkából: Nagaszaki látnivalói
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ 長崎県異動人口調査 | 長崎県 (japán nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 31.)
- ↑ Hiroshima and Nagasaki Death Toll, halálos áldozatok száma: 60 és 80 ezer között