Japán prefektúrái
(都道府県 Todófuken)
Államforma Alkotmányos monarchia
Hely Japán
Mennyiség 47
Népesség 584,982 (Tottori) – 12,059,237 (Tokió)
Terület 1861.7 km² (Kagava) – 83453.6 km² (Hokkaidó)
Kormányzat Tartományi kormányzat, Központi kormányzat
Felosztás Körzetek
Weboldal www.nga.gr.jp/english/index.html

Japán prefektúrarendszere (都道府県 todófuken) 47 prefektúrából áll. Ezek alkotják Japán elsődleges törvénykezési és adminisztratív felosztását. 43 prefektúra (県 ken), 2 városi prefektúra (府 fu, Oszaka és Kiotó), 1 körzet (道 , Hokkaidó) és 1 főváros (都 to, Tokió) tartozik ide. A Meidzsi Fuhanken szancsiszei hozta létre az első prefektúrákat 1868-ban a tartományok helyettesítésére. Minden prefektúra elnöke egy közvetlenül megválasztott kormányzó (知事 csidzsi). A rendeleteket és a pénzügyi terveket az egykamarás gyűlés (議会 gikai) iktatja törvénybe, amelynek tagjait 4 évre választják. A helyi önkormányzati törvény értelmében minden prefektúrát nagyvárosokra (市 si) és körzetekre (郡 gun), majd minden körzetet városokra (町 csó/macsi) és falvakra (村 szon/mura) osztottak. Például: Hokkaidónak 14 alprefektúrája van, amelyek a prefektúrák kirendeltségeinek szerepét töltik be. Néhány másik prefektúrának is vannak kirendeltségei, amelyek a prefektúrák közigazgatási funkcióját látják el a fővároson kívül. Tokió, Japán fővárosa, egy egyesített város-prefektúra; egy metropolisz, amely a városok és prefektúrák tulajdonságaival egyaránt rendelkezik.

Háttér szerkesztés

A japán régiókat a 16. században nyugati mintára nevezték el prefektúrának. A portugál felfedezők és kereskedők használták a „prefeitura” megnevezést, hogy leírják a hűbérbirtokokat, amelyekkel Japánban találkoztak, bár a szó eredeti jelentése a portugálban közelebb állt az önkormányzathoz, mint a tartományhoz. (Ma pedig a japánok a prefektúra jelentésű ken (県) szóval azonosítják ezeket a portugál körzeteket, míg Brazíliában a „Prefeitura” kifejezéssel a városházát illetik.) Ezek a hűbérbirtokok egy helyi hadúr vagy család vezetése alatt álltak. Habár ezeket a hűbérbirtokokat több alkalommal felosztották, egybeolvasztották, újraszervezték, valamint törvénykezési és kormányzati felügyeleti jogokat kaptak, ez a nyers fordítás mégis rajtuk ragadt. A jelenlegi rendszert a Meidzsi-kormány alapozta meg 1871 júliusában a han rendszer eltörlésével és a prefektúrarendszer kialakításával. Kezdetben még több mint 300 prefektúra volt (ezek közül sok korábbi han terület volt), ezt a számot 1871 vége felé 72-re csökkentették, 1888-ban pedig 47-re. Az 1947-es helyi önkormányzati törvény több politikai hatalmat adott a prefektúráknak, és beiktatta a prefekturális minisztereket és képviselőket. 2003-ban az akkori miniszterelnök, Koizumi Dzsunicsiró úgy tervezte, hogy a kormány az akkori prefektúrákat 10 regionális államban egyesíti. A terv minden régiónak a már meglévő prefektúráknál nagyobb autonómiát biztosított volna. Ez a folyamat csökkentette volna az alprefektúrák közigazgatási területeinek számát és az adminisztratív költségeket. A japán kormány tervei között is szerepelt több prefektúracsoport egyesítése, létrehozva egy országos szint alatti adminisztratív felosztású körzetrendszert, amely 9-13 államból állt volna, és az államoknak több helyi autonómiát biztosított volna, mint amennyit a prefektúrák élveztek akkoriban. 2012 augusztusa óta nem volt tervbe véve újjászervezés.

Hatalom szerkesztés

Japán egységes állam. A központi kormány sok tisztviselőt küldött (pl.: oktatás, rendőrség) a prefektúrákhoz és önkormányzatokhoz, de megtartotta a teljes jogot, hogy irányítsa ezeket. Bár a helyi önkormányzatok kiadásai a teljes állami költségvetés 70%-át tették ki, a központi kormányzat szabályozta a helyi költségvetést, adókat és kölcsönöket.

A prefektúrák típusai szerkesztés

Az Edo korszak alatt a Tokugava sógunátus kialakította a bugjó-vezette zónákat (奉行支配地) a 9 legnagyobb város körül, és 302 városi közigazgatási területet (郡代支配地) egyéb városok körül. Amikor a Meidzsi-kormány elkezdte kialakítani a prefektúrarendszert 1868-ban, a 9 bugjó által vezetett zóna fu lett, míg a városi önkormányzatok irányítása alá tartozó zónák, és a maradék bugjó-vezetés alatt álló zóna ken rangot kapott. Később, 1871-ben a kormány Tokiót, Oszakát és Kiotót fuként nevezte meg, és a többi fut leminősítette ken státuszba. A 2. világháború alatt 1943-ban Tokió to rangú, egy új típusú előprefektúra lett. A terminológiai különbségek mellett funkcióbeli különbség is van a helyi önkormányzatok 4 típusa között. Ezekre a területi önkormányzatokra néha együttesen „to-dó-fu-ken”-ként (都道府県) hivatkoztak Japánban, ami egyszerűen a 4 kifejezés kombinációja.

To szerkesztés

Tokiót toként (都) azonosítják, amelynek gyakori fordítása: metropolisz. A japán kormány Tokió-to-t szintén Tokió Metropoliszként fordítja majdnem minden esetben, továbbá a kormányt hivatalosan „Tokiói Fővárosi Kormány”-nak hívják.

A han rendszer eltörlését követően Tokió-fu (egy városi prefektúra, mint Kiotó és Oszaka) számos várost foglalt magába, a legnagyobb ezek közül Tokió város volt. Eredetileg Tokió városát 15 kerületre osztották fel. 1943-ban Tokió várost megszüntették, Tokió-fu pedig Tokió-to lett, valamint Tokió-to kerületei speciális kerületekké váltak; a hierarchiában közvetlenül a prefektúrák alá tartoztak a helyi hatóságok: mindegyik saját megválasztott gyűléssel (kugikai) és polgármesterrel (kucsó) rendelkezett.

Több külvárosi falut és kisvárost alakítottak át kerületté, ezzel növelve a speciális kerületek teljes számát 35-re. Az újraszervezés célja az volt, hogy megszilárdítsa a közigazgatást a főváros körüli területeken azzal, hogy megszünteti a jogi kiváltságokat Tokióban. A központi kormány nagyobb felügyeletet akart gyakorolni Tokió felett Japán romló 2. világháborús helyzete és a metropolisz lehetséges szükségállapota miatt.

A háború után kényszerítették Japánt, hogy újra decentralizálja Tokiót, követve a Potsdami Nyilatkozatban vázolt demokratizáció általános feltételeit. Ez idő alatt sok tűnt el Tokió speciális kormányzati jellegzetességeiből, és a kerületek egyre inkább városi státuszt vettek fel a megadást követő évtizedek során. Közigazgatásilag a mai speciális kerületek szinte megkülönböztethetetlenek más önkormányzatoktól.

A háború utáni reformok szintén jelentős mértékben változtatták meg Tokió térképét. 1947-ben a 35 kerületet átszervezték 23 speciális kerületté, mivel a háború alatt a városban sokan meghaltak, elköltöztek vagy besorozták őket, és nem tértek vissza.

Tokió és a többi prefektúra terminológiája között akadnak eltérések: például a rendőrséget és tűzoltóságot csónak (庁) hívják, honbu (本部) helyett. Az egyetlen működésbeli különbség Tokió-to és a többi prefektúra között az, hogy Tokió úgy igazgatja a kerületeket, mint városokat. Manapság, amióta a speciális kerületek majdnem olyan mértékű függetlenséggel bírnak, akárcsak a Japán városok, a közigazgatási különbség Tokió és más prefektúrák között meglehetősen csekély.

Oszakában több kiemelkedő politikus Toru Hasimoto vezetésével (Oszaka város polgármestere és Oszaka Prefektúra korábbi kormányzója) javasolt egy Oszaka Metropolisz tervet, amely szerint Oszaka várost és esetleg néhány szomszédos várost Tokióhoz hasonló speciális kerületekké alakítanának.

szerkesztés

Hokkaidó besorolása (道) vagy körzet. Ezt a kifejezést eredetileg a több tartományt magába foglaló régiók megnevezésére használták (pl: Tokaidó keleti parti régió, és Szakaidó nyugati parti régió). Ez volt a történelmi jelentése is az írásjegynek Kínában. (Koreában ez a történelmi jelentés a mai napig él, és megtartották a japán irányítás ideje alatt is.) Hokkadó az egyetlen dó, amely a mai napig megmaradt, bár nem tartozott az eredeti 7 dó közé (a modern kor előtti időben Ezoként ismerték). Jelenlegi nevéről úgy hiszik, hogy Macúra Takesirotól, a sziget egy korai japán felfedezőjétől származik. Mivel Hokkaidó nem illett bele a meglévő dó besorolásba, egy új dó-t hoztak létre, hogy lefedje. A Meidzsi kormány eredetileg úgy osztályozta, mint „gyarmati küldöttség” (開拓使 kaitakusi), és később 3 prefektúrára osztotta a szigetet (Szapporo, Hakodate, Nemuro). Ezeket később egyetlen Hokkaidó Minisztériumban egyesítették (北海道庁 Hokkaidó-csó) 1886-ban. Bár prefektúra szintű, mégis inkább egy tartományhoz hasonló a szervezeti felépítése.

1947-ben a minisztérium feloszlott, és Hokkaidó teljes értékű prefektúra lett. A –ken utótagot sosem adták hozzá a nevéhez, így a – utótagot értették prefektúra jelentésként. Amikor Hokkaidó prefektúrái egyesültek, a szállítás még mindig fejletlen volt a szigeten, így a prefektúra több alprefektúrára (支庁 sicsó) szakadt, amelyek el tudták látni a tartományi önkormányzatok közigazgatási feladatait, és szoros irányítás alatt tartották a fejlődő szigetet. Ezek az alprefektúrák ma is léteznek, bár sokkal kevesebb hatalommal rendelkeznek, mint korábban és a világháború alatt: manapság elsődlegesen azért vannak, hogy kezeljék a papírmunkát, és egyéb bürokratikus feladatokat lássanak el. Hokkaidó prefektúra technikailag egy redundáns kifejezés, habár esetenként használják arra is, hogy a kormányzatot megkülönböztessék magától a szigettől. A prefektúra kormánya szívesebben nevezi magát Hokkaidó Kormánynak, nem pedig Hokkaidó Tartományi Kormánynak.

Fu szerkesztés

Oszaka és Kiótó prefektúrára a fu (府) megnevezést használjuk. A klasszikus kínai írásjegy, amelyből származtatják, utal a nemzeti jelentőségű központi városi övezetre. A 2. világháború előtt más törvények vonatkoztak a fukra és a kenekre, de ezt a megkülönböztetést eltörölték a háború után, és a két prefektúratípus működését tekintve most már azonos.

Ken szerkesztés

A 47-ből 43 prefektúra van ken (県) kategóriába sorolva. A klasszikus kínai írásjegy, amelyből származtatják, egy vidéki vagy provinciális mellékjelentést hordoz magában, és egy hasonló írásjegyet használnak Kína és Tajvan megyéinek és Vietnam körzeteinek azonosítására.

Prefektúrák listája szerkesztés

Japán ISO szerinti lista szerkesztés

Hagyományosan a prefektúrákat régiók szerint csoportosítják. 8 régió létezik, de ezek nem hivatalosan meghatározott régiók, nincsenek választott tisztviselőik, sem közigazgatási testületük. Ezt a besorolást tükrözi a Japán Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO-kódolása. A Japán prefektúrák és a hozzájuk kapcsolódó régiók észak-déli irányban felsorolva:

Hokkaidó Tóhoku Kantó Csúbu Kanszai Csúgoku Sikoku Kjúsú

1. Hokkaidó

2. Aomori
3. Ivate
4. Mijagi
5. Akita
6. Jamagata
7. Fukusima

8. Ibaraki
9. Tocsigi
10. Gunma
11. Szaitama
12. Csiba
13. Tokió
14. Kanagava

15. Niigata
16. Tojama
17. Isikava
18. Fukui
19. Jamanasi
20. Nagano
21. Gifu
22. Sizuoka
23. Aicsi

24. Mie
25. Siga
26. Kiotó
27. Oszaka
28. Hjógo
29. Nara
30. Vakajama

31. Tottori
32. Simane
33. Okajama
34. Hirosima
35. Jamagucsi

36. Tokusima
37. Kagava
38. Ehime
39. Kócsi

40. Fukuoka
41. Szaga
42. Nagaszaki
43. Kumamoto
44. Óita
45. Mijazaki
46. Kagosima 47. Okinava

ABC sorrend szerinti lista szerkesztés

Prefektúra Kandzsi Főváros Régió Sziget Népesség¹ Terület² Népsűrűség³ Körzetek Önkormányzatok ISO
  Aicsi 愛知県 Nagoja Csúbu Honsú 7 484 094 5 172,4 1 446,9 7 54 JP-23
  Akita 秋田県 Akita Tóhoku Honsú 1 022 839 11 637,54 87,9 6 25 JP-05
  Aomori 青森県 Aomori Tóhoku Honsú 1 308 649 9 645,4 135,7 8 40 JP-02
  Csiba 千葉県 Csiba Kantó Honsú 6 224 027 5 157,64 1 206,8 6 54 JP-12
  Ehime 愛媛県 Macujama Sikoku Sikoku 1 385 840 5 676,1 244,2 7 20 JP-38
  Fukui 福井県 Fukui Csúbu Honsú 787 099 4 190,43 187,8 7 17 JP-18
  Fukuoka 福岡県 Fukuoka Kjúsú Kjúsú 5 102 871 4 986,4 1 023,4 12 60 JP-40
  Fukusima 福島県 Fukusima Tóhoku Honsú 1 913 606 13 783,75 138,8 13 59 JP-07
  Gifu 岐阜県 Gifu Csúbu Honsú 2 032 533 10 621,29 191,4 9 42 JP-21
  Gunma 群馬県 Maebasi Kantó Honsú 1 973 476 6 362,28 310,2 7 35 JP-10
  Hirosima 広島県 Hirosima Csúgoku Honsú 2 844 963 8 479,38 335,5 5 23 JP-34
  Hokkaidó 北海道 Szapporo Hokkaidó Hokkaidó 5 383 579 83 424,22 68,6 66 180 JP-01
  Hjógo 兵庫県 Kóbe Kanszai Honsú 5 536 989 8 400,9 659,1 8 41 JP-28
  Ibaraki 茨城県 Mito Kantó Honsú 2 917 857 6 096,93 478,6 7 44 JP-08
  Isikava 石川県 Kanazava Csúbu Honsú 1 154 343 4 186,15 275,8 5 19 JP-17
  Ivate 岩手県 Morioka Tóhoku Honsú 1 279 814 15 275,01 83,8 10 33 JP-03
  Jamagata 山形県 Jamagata Tóhoku Honsú 1 122 957 9 323,15 120,4 8 35 JP-06
  Jamagucsi 山口県 Jamagucsi Csúgoku Honsú 1 405 007 6 112,3 229,9 4 19 JP-35
  Jamanasi 山梨県 Kófu Csúbu Honsú 835 165 4 464,99 187 5 27 JP-19
  Kagava 香川県 Takamacu Sikoku Sikoku 976 756 1 876,73 520,5 5 17 JP-37
  Kagosima 鹿児島県 Kagosima Kjúsú Kjúsú 1 648 752 9 188,1 179,4 8 43 JP-46
  Kanagava 神奈川県 Jokohama Kantó Honsú 9 127 323 2 415,81 3 778,2 6 33 JP-14
  Kiotó 京都府 Kiotó Kanszai Honsú 2 610 140 4 612,2 565,9 6 26 JP-26
Kócsi  Kócsi 高知県 Kócsi Sikoku Sikoku 728 461 7 103,91 102,5 6 34 JP-39
  Kumamoto 熊本県 Kumamoto Kjúsú Kjúsú 1 786 969 7 409,32 241,2 9 45 JP-43
  Mie 三重県 Cu Kanszai Honsú 1 815 827 5 774,39 314,5 7 29 JP-24
  Mijagi 宮城県 Szendai Tóhoku Honsú 2 334 215 7 282,14 320,5 10 35 JP-04
  Mijazaki 宮崎県 Mijazaki Kjúsú Kjúsú 1 104 377 7 735,31 142,8 6 26 JP-45
  Nagano 長野県 Nagano Csúbu Honsú 2 099 759 13 561,56 154,8 14 77 JP-20
  Nagaszaki 長崎県 Nagaszaki Kjúsú Kjúsú 1 377 780 4 132,32 333,4 4 21 JP-42
  Nara 奈良県 Nara Kanszai Honsú 1 365 008 3 690,94 369,8 7 39 JP-29
  Niigata 新潟県 Niigata Csúbu Honsú 2 305 098 12 584,1 183,2 9 30 JP-15
Óita   Óita 大分県 Óita Kjúsú Kjúsú 1 166 729 6 340,61 184 3 18 JP-44
  Okajama 岡山県 Okajama Csúgoku Honsú 1 922 181 7 114,62 270,2 10 27 JP-33
  Okinava 沖縄県 Naha Kjúsú Rjúkjú-szigetek 1 434 138 2 281 628,7 5 41 JP-47
Oszaka  Oszaka 大阪府 Oszaka Kanszai Honsú 8 838 908 1 904,99 4 639,9 5 43 JP-27
  Siga 滋賀県 Ócu Kanszai Honsú 1 413 184 4 017,38 351,8 3 19 JP-25
  Simane 島根県 Macue Csúgoku Honsú 694 188 6 708,23 103,5 5 19 JP-32
  Sizuoka 静岡県 Sizuoka Csúbu Honsú 3 701 181 7 778,7 475,8 5 35 JP-22
  Szaga 佐賀県 Szaga Kjúsú Kjúsú 833 245 2 440,64 341,4 6 20 JP-41
  Szaitama 埼玉県 Szaitama Kantó Honsú 7 261 271 3 797,75 1 912 8 63 JP-11
  Tocsigi 栃木県 Ucunomija Kantó Honsú 1 974 671 6 408,09 308,2 5 26 JP-09
  Tojama 富山県 Tojama Csúbu Honsú 1 066 883 4 247,61 251,2 2 15 JP-16
  Tokió 東京都 Tokió Kantó Honsú 13 513 734 2 190,9 6 168,1 1 39 JP-13
  Tokusima 徳島県 Tokusima Sikoku Sikoku 756 063 4 146,93 182,3 8 24 JP-36
  Tottori 鳥取県 Tottori Csúgoku Honsú 573 648 3 507,05 163,6 5 19 JP-31
  Vakajama 和歌山県 Vakajama Kanszai Honsú 963 850 4 724,68 204 6 30 JP-30

Megjegyzés: ¹ 2015-ös adat; ² km²; ³ km²-ként

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Prefectures of Japan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés