Szaga prefektúra (佐賀県; Hepburn: Saga-ken?) Japán Kjúsú szigetének északnyugati részén fekszik.[2] Partjaival egyaránt határos a Japán-tenger és az Ariake-tenger. A prefektúra nyugati részén fekvő városok, mint Arita és Imari híresek kerámiáikról és porcelánjaikról. Fővárosa Szaga.[2]

Szaga (佐賀県)
Szaga prefektúra címere]]
Szaga prefektúra címere
Szaga prefektúra zászlaja]]
Szaga prefektúra zászlaja
Egyéb jelképek
Fa Kámforfa  (Cinnamomum camphora)
Virág   (Cinnamomum camphora)
Madár  Szarka (Pica pica)
Közigazgatás
Ország Japán
RégióKjúsú
Sziget Kjúsú
Székhely Szaga város
Kerületei 6
Önkormányzatok 20
Kormányzó Yoshinori Yamaguchi
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség809 824 fő (2021. márc. 1.)[1]
Népsűrűség2439,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,439.58 km²
Időzóna JST, UTC+9
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 33° 14′ 57″, k. h. 130° 17′ 58″Koordináták: é. sz. 33° 14′ 57″, k. h. 130° 17′ 58″
[[Fájl:
  • Japan saga map small.png
  • Saga in Japan.svg
  • Saga in Japan (extended).svg
|250px|Elhelyezkedése Japán térképén]]
Elhelyezkedése Japán térképén
Szaga weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaga témájú médiaállományokat.
The seal of Saga Prefecture
The flag of Saga Prefecture

Történelem szerkesztés

Az ókorban a mai Nagaszaki prefektúra és Szaga prefektúra területe együttesen alkották a Hizen tartományt. A rizstermesztés jelen van már az ókor óta, ennek maradványai láthatóak Nabatake romjainál Karacuban és a Josinogari lelőhelyen.

Feudális időszak szerkesztés

A Kamakura-kortól a Muromacsi-korig kb. 100 hűbéri klán követhető nyomon. Nagy befolyással bírt egy szamuráj klán ebben az időben a Genkai-tenger mentén Macuratóban. A Szengoku-kor kezdetére a Rjúzódzsi klán (család) kiterjesztette hatalmát Hizen és Csikugo Tartományokra, Higo egy részére és Csikuzen Tartományra. Rjúzódzsi Takanabu daimjó halála után a kialakult politikai helyzeten Nabesima Naosige lett úrrá. 1607-re a Rjúzódzsi klán összes birtoka a Nabesima család ellenőrzése alá került.

Az Edo-korban a területe Szaga Tartománynak nevezték (佐賀藩 Szaga-han) és 3 altartományt foglalt magába: a Hasunoikét, Ogit és Kasimát. Ezenkívül Szaga prefektúrához tartozott az akkori Karacu tartomány (唐津藩 Karacu-han) és 2 körzete a Cusima-Fucsú tartománynak (対馬府中藩 Cusimafucsú-han). Szaga Tartomány területét továbbra is a Nabesima klán uralta, a Rjúzódzsi klán törvénytelen vérvonalának tagjaival. A politikai helyzet viszonylag stabil volt, habár Nagaszaki védelmének összege egyre csak növekedett. A pénzügyi helyzeten csak rontott a nagy kjóhói éhség és az 1828-as Siebold tájfun. Mégis az Ariake-tengerrel határos területek művelhető, jól termő talaja lehetővé tette a termény nagy mennyiségű előállítását és az 1840-es évekre az éves koku 670,000-el növekedett, a 200 évvel azelőtti kétszeresére.

A 19. század közepe táján Nabesima Naomasza törekedett a tartomány pénzügyeinek stabalizálására. Különböző intézkedéseket rendelt el ennek érdekében, többek között csökkentette a hivatalnokok számát és előmozdította a helyi iparágakat, mint az aritai porcelán készítését, zöld tea termelést és a kőszén bányászatot. Új technológiákkal ismerkedtek meg a tengerentúlról: a lángkemencével és a gőzmozdonnyal.

A bosin háború után sokan a tartományból a Meidzsi restaurációt támogatták. A Meidzsi-korban a kőszénbányák korszerűsítésére Kisima és Higasimacura közetekben nagy hangsúlyt fektettek, illetve elősegítették a vasútvonalak kiépítését.

Földrajz szerkesztés

Szaga prefektúra Kjúsú északnyugati részén fekszik. Északról határos a Genkai-tengerrel és a Cusima-szorossal, délről pedig az az Ariake-tengerrel. Szaga közelsége a Koreai-félszigethez lehetővé tette, hogy fontos közvetítő legyen a kulturális tárgyak vagy iparcikkek megismerésében, illetve cseréjében a japán történelem során. A prefektúra területének 68%-át agrár és erdős területek alkotják.

Hegységek szerkesztés

  • Sefuri-hegység, Tara-hegység
  • Kjóga (1,076 m, Szaga legmagasabb pontja), Sefuri-hegy (1,056 m), Tenzan (1,046 m), Taradake (996 m ), Ihara-hegy (962 m), Kinzan (957 m), Raizan (955 m), Hagane-hegy (900 m)

Folyók szerkesztés

  • Csikugo (15.5 km hosszan Szagában), Kase (57.5 km), Macuura (45.3 km), Rokkaku (43.6 km)
  • Hokuzan-gát

Tengerek szerkesztés

Félszigetek szerkesztés

  • Higasimacuura-félsziget

Szigetek szerkesztés

  • Genkai-tenger: Takasima, Kasiwadzsima, Ogawadzsima, Kakaradzsima, Macusima, Madaradzsima, Kabesima, Mukusima, Iroha-szigetek[3]
  • Ariake-tenger: Okinosima

Erdők szerkesztés

  • Nidzsi no Macubara[3]

Barlangok szerkesztés

  • Nanacugama-barlang[3]

Híres parkok szerkesztés

Közigazgatás szerkesztés

 
Szaga prefektúra térképe a községhatárokkal
 
Szaga
 
Karacu
 
Tara

Városok szerkesztés

10 város tartozik Szaga prefektúrához:

Körzetek szerkesztés

6 városrésze van. Városok körzetenként:

Gazdaság szerkesztés

Meghatározó szerepe a mezőgazdaságnak, erdészetnek és a tengerparti halászatnak van. Nagy számban termelnek hagymát, epret és jelentős marhahúst állítanak elő. A prefektúra a legnagyobb előállítója a mocsigoménak (ragacsos rizs) és a melegházas mandarinnak országszerte.

Bank szerkesztés

  • Szaga Bank
  • Szaga Kjoei Bank

Oktatás szerkesztés

Egyetem szerkesztés

Kultúra szerkesztés

Arita, Imari és Karacu városok nevezetesek az ott készülő porcelánokról. Az ország legjobb porcelánműhelyei itt találhatóak: Imaemon, Genemon és Fukagawa.

Látványosságok szerkesztés

 
A karacui várkastély

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. 推計人口(月報・年報) < さが統計情報館 < 佐賀県
  2. a b Nussbaum & Roth (2005), "Saga prefecture", p. 804.
  3. a b c The Saga Sightseeing Information: Nature. Saga Tourist Federation Information Center (Tourism Division). [2014. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)
  4. General overview of area figures for Natural Parks by prefecture (PDF). Ministry of the Environment (Japan), 2014. április 1. (Hozzáférés: 2012. február 4.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés