Tottori prefektúra (japánul: 鳥取県, Tottori-ken) közigazgatási egység, Japán prefektúráinak egyike. Honsú szigetén, a Csúgoku régióban található. Székhelye Tottori. Ez Japán leggyérebben lakott prefektúrája.

Tottori prefektúra (鳥取県)
Tottori prefektúra címere]]
Tottori prefektúra címere
Tottori prefektúra zászlaja]]
Tottori prefektúra zászlaja
Egyéb jelképek
Fa japán tiszafa Taxus cuspidata
Virág japán körte virága
Madár mandarinréce
Közigazgatás
Ország Japán
RégióCsúgoku
Sziget Honsú
Székhely Tottori
Körzetek 5
Önkormányzatok 19
Kormányzó Hirai Sindzsi
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség549 925 fő (2021. márc. 1.)[1]
Népsűrűség163 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület3517,19 km²
Időzóna JST, UTC+9
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 30′ 14″, k. h. 134° 14′ 15″Koordináták: é. sz. 35° 30′ 14″, k. h. 134° 14′ 15″
[[Fájl:
  • Japan tottori map small.png
  • Tottori in Japan.svg
  • Tottori in Japan (extended).svg
|250px|Elhelyezkedése Japán térképén]]
Elhelyezkedése Japán térképén
Tottori prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tottori prefektúra témájú médiaállományokat.
Tottori homokdűnék

Etimológia szerkesztés

A „Tottori” szó a japán nyelvben két kandzsiból tevődik össze. Az első (鳥) azt jelenti „madár” , a második (取) pedig azt, hogy „kap”. Ugyanis, a korábban ezen a területen élő lakosság a régióban található hatalmas vízi madár állományból tartotta fenn magát. A név először a Nihonsokiban jelenik meg.

Történelem szerkesztés

Korai történelem szerkesztés

Már a japán őskorban éltek emberek a mai Tottori prefektúra területén, ahogy azt a Dzsómon-kori (i. e. 14000–300) leletek, a Mukibanda Jajoi maradványok, is bizonyítják. Ebben a prefektúrában találhatók a Jajoi-kor (i. e. 300–i. sz. 250) legnagyobb településének maradványai Daiszen és Jonago városban, a Daiszen-hegy lábánál. Ezen felül számos kofun-kori (i. sz. 250–538) sír is felfedezhető a prefektúra egész területén. 645-ben, a Taika-reform idején a mai Tottori prefektúra területét ketté osztották, így létrejött Hóki és Ikebana tartomány.

Kései történelem szerkesztés

A Taira–Minamoto-háború (1180–1185) idején Tottori a Taira-ellenes erők bázisává vált; ezek közül is mindinkább a prefektúra két temploma, a Daiszen-dzsi és a Szanbucu-dzsi. Később, a Kamakura-kor (1185–1333) elején kialakultak a sóen birtokok, hogy közvetlenül támogathassák a császári udvart és a különböző templomokat, majd ezután a Hadakozó fejedelemségek korában az egymást követő családok irányították a régiót; közülük is leghíresebb a Jamana család volt. Azonban az 1600-ban kitört Szekigaharai csata után a régióban elcsendesedtek a viszályok. A Tokugava-sógunátus a Tottori kastélyban helyezte el az Ikeda családot. A család meg is tartotta fennhatóságát az adott terület felett egészen az Edo-korig (1603–1868) és forrásai mind pénzügyileg, mind nyersanyag tekintetében támogatták a sógunátust.

Modern kori történelem szerkesztés

Egészen az 1868-ban bekövetkező Meidzsi-restaurációig létezett a két tartomány, még nem 1888-ban meghúzták Tottori prefektúra végleges határait. Miután a 20. században Japán elfoglalta Koreát és Tajvant, valamint megalakult Manchukuo bábállam 1932-ben, Tottori kikötői fontos kereskedelmi csomóponttá váltak Japán és a gyarmati területek között. Később, a második világháború idején, 1943-ban egy hatalmas, 7,2 erősségű földrengés sújtotta Tottori városát, amely következtében a város 80%-a elpusztult és a környező területek is súlyos kárt szenvedtek. A háborút követően földreformot léptettek életbe, amely nagymértékben fellendítette a mezőgazdasági termelést.

Földrajz szerkesztés

 
Tottori prefektúra képe
 
Tottori város
 
Szakaiminato

Tottori ad otthont a Tottori homokdűnéknek, amely Japán egyetlen és legnagyobb dűne rendszere. 2012. április 1-én a prefektúra 14%-át Nemzeti Parkká avatták; név szerint Daiszen-Oki Nemzeti Park, Szanin Kaigan Nemzeti Park, Hiba-Dógo-Taisaku Nemzeti Park, Hjónoszen-Usirojama-Nagiszan Nemzeti Park, Miszasza-Tógóko Nemzeti Park, Nisi Inaba Nemzeti Park és Okuhino Prefekturális Nemzeti Park.

Nagyvárosok szerkesztés

Négy nagyváros található Tottori prefektúrában:

Körzetek szerkesztés

  • Hino körzet
    • Hino
    • Kófu
    • Nicsinan

  • Ivami körzet
    • Ivami

  • Szaihaku körzet
    • Daiszen
    • Hiezu
    • Hóki
    • Nanbu

  • Tóhaku körzet
    • Hokuei
    • Kotoura
    • Miszasza
    • Jurihama

  • Jazu körzet
    • Csizu
    • Vakasza
    • Jazu

Demográfia szerkesztés

Tottori Japán leggyérebben lakott prefektúrája.

Gazdaság szerkesztés

Tottori prefektúra főként a mezőgazdaságra épít és Japán jelentősebb városai igényt is tartanak termékeire. Néhány jelentősebb terméke például a japán körte, a nagaimo jamgyökér, japán scallion, negi és görögdinnye.

Nyelv szerkesztés

Történelmileg a prefektúra széles körű nyelvi diverzitással rendelkezik, így manapság a hivatalos japán nyelv mellett számos más dialektust is használnak a lakosok. Ezek közül is a legtöbb a nyugati japán dialektusok csoportjába tartozik, amely magában foglalja a Csúgoku-i és az Umpaku-i nyelvjárásokat is.

Oktatás szerkesztés

Egyetemek szerkesztés

  • Tottori Egyetem
  • Tottori Környezetvédelmi Egyetem

Kollégiumok szerkesztés

  • Tottori Kollégium

Kielmelt helyek szerkesztés

Tottori (város) szerkesztés

  • Tottori homokdűnék
  • Dzsinpúkaku, egy kései Meidzsi-kori rezidencia

Daiszen szerkesztés

  • Daiszen-hegy, Csúgoku hegyei közül a legmagasabb (1729 m)

Daissen és Jonago szerkesztés

  • Mukabanda Jajoi leletek, a legnagyobb területű Jajoi-kori település Japánban

Jonago és Szakaiminato szerkesztés

  • Nakaumi, egy sós vizű tó Tottori és Simane prefektúra határán, Japán ötödik legnagyobb tava

Miszasza szerkesztés

  • Miszasza Onszen
  • Szanbucu-dzsi, egy Heian-kori templom, amely a Japán világörökség része

Szakaiminato szerkesztés

  • Kitaró út, egy út, amit Sigeru Mizuki GeGeGe no Kitaro nevű mangaszereplőjéről neveztek el
  • Kojama-tó

Ivami szerkesztés

  • Uradome tengerpart, egy festői szépségű keskeny öböl

Csizu szerkesztés

  • Isitani rezidencia, egy Edo-kori család lakóhelye, amely a japán örökség részét képezi

Nanbu szerkesztés

  • Tottori-Hanakairo Virág Park, a legnagyobb Virág Park Japánban

Közlekedés szerkesztés

Vasút szerkesztés

  • JR West
    • Sanin vasútvonal
    • Hakubi vasútvonal
    • Inbi vasútvonal
    • Szakai vasútvonal
  • Vakasza vasútvonal
  • Csidzu expressz

Utak szerkesztés

Autópályák és fizetős utak szerkesztés

  •  Tottori autópálya
  •  Jonago autópálya
  •  Szanin autópálya
  •  Sidoszaka elkerülő út
  •  Tottori-Tojooka-Mijadzu út

Főútvonalak szerkesztés

  • 9-es út
  • 29-es út (Tottori-Shiszo-Himedzsi)
  • 53-as út (Tottori-Cujama-Okajama)
  • 178-as út
  • 179-es út
  • 180-as út
  • 181-es út (Jonago-Niimi-Okajama)
  • 183-as út
  • 313-as út
  • 373-as út
  • 431-es út
  • 482-es út

Repülőterek szerkesztés

  • Tottori Repülőtér
  • Jonago Repülőtér

A prefektúra szimbóluma szerkesztés

A szimbólum a japán „と” hiragana és egy repülő madár képét párosítva jött létre, amely nyugalmat, szabadságot és Tottori prefektúra fejlődését szimbolizálja. Használatát 1968-ban vezették be, hogy ezzel megünnepeljék a Meidzsi-kor kezdetétől számított 100. évet.

Jegyzetek szerkesztés

  1. 鳥取県の推計人口/とりネット/鳥取県公式サイト (japán nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 22.)

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tottori Prefecture című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.