Ježenj
Ježenj (olaszul: Ieseni) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Pazinhoz tartozik.
| Ježenj | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Pazin |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Renato Krulčić |
| Irányítószám | 52000 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 147 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 365 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 13′ 16″, k. h. 13° 51′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 13′ 16″, k. h. 13° 51′ 40″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Az Isztriai-félsziget közepén, Pazintól 5 km-re délnyugatra, a D48-as főút mellett a Lim-csatorna felett völgyekkel szabdalt, erdőkkel borított kasztvidéken fekszik. Ježenj több kis településből áll, melyek közül Mali Ježenj és Veli Ježenj a legnagyobbak. Egymástól való távolságuk mintegy egy kilométer. Kisebb települések még Mališi, Brčani és Čubani. A település központja Veli Ježenj, tőle mintegy 500 méterre délnyugatra található Mali Ježenj.
Története szerkesztés
Mali Ježenj területén illír erődített település maradványait találták. A római kori életnek nem maradtak jelentősebb nyomai. A római kor utáni időszakból a 6–7. századból származik a Frančini településrész területén feltárt kora középkori temető, melynek néhány sírja (ékszer, vaskés leleteivel) a római lakosság mellett már a korai szláv jelenlétre is utal. Ježenj létezésének legrégibb írásos nyoma egy 1478. április 3-án kelt okirat, melyben III. Frigyes német-római császár megerősíti "Monte Jesen" (a mai "Ježenjski brig" vagy "Ježenjski vrh") birtokában Tinjan közösségét, mely akkor vásárolta azt Giovanni Cehornertől. Ježenj egészen 1992-ig a tinjani plébániához tartozott, ekkor azonban káplánjával a stari pazini plébánia alá rendelték. A 16. században épített Szent Lúcia templom, később plébániatemplom Ježenjtől délkeletre a Pazini mezőn (Pazinsko polje) található Munci, Grubiši és Heki falvak irányában. A településnek 1880-ban 202, 1910-ben 245 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak. A lakosság idősebb része még Olaszországban született, a település ugyanis az I. világháború után egészen 1943-ig az olasz kapitulációig Olaszországhoz tartozott. A gyermekek kezdetben Hekire, majd az itteni népiskola bezárása után 1980-ig Tinjanra, majd később Pazinba jártak az alapiskolába. Az elektromos áramot 1953-ban vezették be a településre, 1969-re pedig kiépült a vízvezeték hálózat is és Ježenj az ivóvizét buzeti forrásokból kapja. 1973-ban aszfaltozták a Prljuhovicától a régi településközpontig Veli Ježenjig, valamint a Mali Ježenjtől Mališira vezető utat, majd 1982-ben Juraj Dobrilának a falu nagy szülötte halálának 100. évfordulójára a település központját is. Ezt az ünnepet szentmisével, valamint alkalmi sport és kulturális rendezvénnyel tartották meg. Ježenjnek 2011-ben 139 lakosa volt.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 202 | 172 | 207 | 245 | 0 | 0 | 189 | 185 | 172 | 151 | 132 | 142 | 142 | 139 |
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Lúcia tiszteletére szentelt plébániatemploma Ježenjtől délkeletre található, 1992-óta plébánia központja. Azelőtt a tinjani plébánia filiája volt. A templomot a 16. században építették homlokzata előtt előcsarnokkal.
- A 19. század második felében Veli Ježenj központjában a Mališi felé vezető út kereszteződésében a Krizmanić kis családi kápolnát épített, melyben Szűz Mária szobrát helyezte el. Ezt a II. világháború végén a Szent Lúcia templomba vitték át ahol ma is található.
- Veli Ježenj központjában még a Monarchia idején 1913/14-ben építették a település első ciszternáját, mely a környező háztetőkről gyűjtötte össze az esővizet. A falu lakói a vízvezeték megépüléséig ennek a vizét használták főzésre, ivásra és a háztartási szükségletekre.
- Juraj Dobrila szülőháza[4] 1800 körül épült, külső részét 1912-ben restaurálták. A közönség számára 2005. április 14-én nyitották meg.
Híres emberek szerkesztés
Itt született 1812. április 16-án egy szegény paraszti családból Juraj Dobrila (1812-1882) porecsi, majd trieszti püspök.
Források szerkesztés
- Pazin hivatalos oldala (horvátul)
- Pazin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Ježenj az Istrapédián (horvátul)
- Ježenj az Istarska enciklopédián (horvátul)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RRI-0093-1967.
