Jendrassik Loránd

(1896–1970) egyetemi tanár, fiziológus, orvos

Dr. Jendrassik Loránd (Alsópakony, 1896. augusztus 18.[3]Budapest, 1970. július 19.[4]) orvos, fiziológus, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1969).

Jendrassik Loránd
Született 1896. augusztus 18.[1]
Alsópakony[2]
Elhunyt 1970. július 19. (73 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Tisztsége egyetemi tanár (1936–1966)
Iskolái Budapesti Tudományegyetem (–1921, orvostudomány)
Sírhelye Farkasréti temető (7/7-1-40/41)
SablonWikidataSegítség
Jendrassik Loránd
Nuvola apps kview.png
Copyright-uncertain.svg
Nem található szabad kép.(?)
PDmaybe-icon.svgNuvola apps kview.png
Jobst Kázmér Doki.Net 1996. 100 éve született Jendrassik Loránd, a magyar klinikai kémia megalapítója.

ÉletpályájaSzerkesztés

1918–1923 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Élettani Intézetében dolgozott. 1921-től Leidenben, 1925-től Berlinben ösztöndíjas volt. 1925–1940 között Pécsett az Ángyán János vezette belgyógyászati klinikán a kémiai laboratórium vezetője volt. 1927-ben egyetemi magántanár lett. 1929–1930 között részt vett a Magyar Élettani Társaság (MÉT) megszervezésében, melynek szervező-, majd főtitkára volt. 1936-ban címzetes rendkívüli egyetemi tanár lett. 1940–1945 között a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen az általános élettan tanszékvezetője volt. 1950–1966 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsész-, majd Természettudományi Kara keretében működő Általános Élettani Intézet egyetemi tanára volt. 1966-ban nyugdíjba vonult.

MunkásságaSzerkesztés

Munkássága során a klinikai gyakorlatban használható kémiai és fizikai vizsgáló módszereket dolgozott ki, fotometriás eljárásokat vezetett be, megindította a klinikai kémiai metódusok szabványosítását. Kutatta az idegingerület-átvevő mediátorok szerepét, a harántcsíkolt izomzat összehúzódásának mechanizmusát, a sejtek membránjainak élettanát.

Sírja a Farkasréti temetőben található (7/7-1-40/41).[5]

CsaládjaSzerkesztés

Szülei Jendrassik Kornél (1868–1931) gépészmérnök és Kégl Aranka voltak. 1926-ban, Pécsett házasságot kötött Katona Margittal.[6] Jendrassik Jenő (1824–1891) fiziológus unokája.[5] Testvére, Jendrassik György (1898–1954) gépészmérnök, Jendrassik Aurél (1904–1927) filozófus, Jendrassik Kornélia (1910–1985).[7]

MűveiSzerkesztés

  • Az agyvelő fiziológiai hatóanyagairól (Budapest, 1929)
  • Kolloid változások sima izmokon ingeranyagok hatására (Tihany, 1931)
  • Die ersten chemischen Prozesse der Muskelkontraktion (Faiszt Józseffel, Budapest, 1957)
  • Das Le Chateliersche Prinzip und die Gesetze der Störung dynamischer Gleichgewichte (Budapest, 1956)

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Sós József: Jendrassik Loránd (Orvosi Hetilap, 1970. 36. sz.).
  • A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerkesztette és kiadta: vitéz Szabó Pál. Pécs, 1940. Dunántúli ny.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997. 1-2. kötet.
  • A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
  • A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Nobilitas 2009. Szerkesztette: Gudenus János József. Budapest, Magyar Történelmi Családok Egyesülete Közhasznú Szervezet, 2009.
  • Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0
  • Jendrassik Loránd. Pécsi Egyetemi Almanach 1367–1999. (Hozzáférés: 2022. január 28.)
  • Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8