Jeszenye

község Szlovákiában

Jeszenye (1899-ig Jaszenó, szlovákul Jasenové) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Jeszenye (Jasenové)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rang község
Első írásos említés 1407
Polgármester Valéria Gažurová
Irányítószám 013 19
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség614 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság441 m
Terület6,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′ 34″, k. h. 18° 38′ 24″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 34″, k. h. 18° 38′ 24″
Jeszenye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jeszenye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Zsolnától 16 km-re délnyugatra a Rajec partján fekszik.

Története szerkesztés

A mai falu területén a 7. és 11. század között korai szláv település állt. A mai falut 1407-ben "Yesenov" alakban említik először, amikor Lambert fia István volt a falu bírája. Neve a szláv jeszeny (= kőrisfa) főnévből származik. 1474-ben "Jasenyowe", 1478-ban "Jesenowe" néven tűnik fel a forrásokban. A zsolnalitvai uradalom része volt. 1598-ban 21 ház állt a településen. 1720-ban 15 adózója volt. 1784-ben 40 házában 49 családban 344 lakos élt. 1828-ban 52 háza és 381 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "JESZENA. vagy Jeszenye. Tót falú Zólyom Várm. földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, fekszik Predajnához közel, mellynek filiája."[2]

Fényes Elek szerint "Jeszena, tót falu, Zólyom vmegyében, a Garan fő völgyétől éjszakra huzódó keskeny völgyben, ut. p. Beszterczbánya. Van itt 22 1/2 urb. telek. Allodiuma az erdőnél egyéb nincs, melly 5032 hold. Sovány földje zabot, burgonyát, kis részben rozsot terem. Lakja 989 r. kath. helybeli templommal és iskolával. Van egy Jeszena nevü patakja, savanyuviz-forrása, s több vasbányája és gyára. Végre szándékban van Liptó vmegyébe át egy földalatti utat (tunnelt) áttörni, mellyen keresztül a bányákhoz megkivántató fát fuvarozandják. Birja a k. kamara."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 404, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 657 lakosából 651 szlovák volt.

2011-ben 606 lakosából 584 szlovák volt.

Nevezetességei szerkesztés

  • Gótikus római katolikus temploma a 14. században épült, később barokk stílusban, majd 1882-ben neoromán stílusban építették át. 1500 körül készített Madonna-szobra van.
  • Jézus Szíve tiszteletére szentelt modern római katolikus temploma 1998 és 2000 között épült.
  • Jézus Szíve kápolnája 1924-ben épült.
  • Két 19. századi kúria is áll a faluban.

Jegyzetek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés