Jet Propulsion Laboratory

kutatási és fejlesztési központ és NASA helyszíni központ Kaliforniában

A Jet Propulsion Laboratory (JPL) a NASA egyik űrközpontja Pasadena közelében, Kaliforniában. Magyar kapcsolata is van, mert az Amerikába emigrált neves áramlástani fizikus és mérnök, Kármán Tódor alapította és ő volt az első igazgatója is 1938 és 1944 között. Itt dolgozott 30 éven át Bejczy Antal magyar származású mérnök, robotkonstruktőr is, aki a Sojourner marsautó robot fejlesztésében vett részt.

Jet Propulsion Laboratory
A NASA Jet Propulsion Laboratory űrközpontja madártávlatból
A NASA Jet Propulsion Laboratory űrközpontja madártávlatból
Ország Amerikai Egyesült Államok
TelepülésLa Cañada Flintridge
Elhelyezkedése
Jet Propulsion Laboratory (Egyesült Államok)
Jet Propulsion Laboratory
Jet Propulsion Laboratory
Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 34° 12′ 00″, ny. h. 118° 10′ 18″34.200000°N 118.171667°WKoordináták: é. sz. 34° 12′ 00″, ny. h. 118° 10′ 18″34.200000°N 118.171667°W
A Jet Propulsion Laboratory weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jet Propulsion Laboratory témájú médiaállományokat.
A NASA Jet Propulsion Laboratory űrközpontjának repülésirányító-központja

Története

szerkesztés
 
Az aerogél elnevezésű szuperkönnyű anyag, amelyet a kozmikus por gyűjtésére is fölhasználtak már. Az aerogélt a NASA Jet Propulsion Laboratory űrközpontjában fejlesztették ki

Rakétafejlesztő központként alakult, ahogyan a neve is jelzi: Sugárhajtási Laboratórium és a Kaliforniai Műszaki Egyetem, a neves California Institute of Technology (Caltech) keretében szerveződött meg. Az amerikai hadsereg számára történő rakétafejlesztéseket 1954-től a huntsville-i csoporttal együtt végezték. A NASA 1958-as megalakulása után a NASA keretei között a bolygókutatási profil került a Sugárhajtási Laboratóriumhoz. A legfontosabb bolygókutatási programok a Ranger-programmal és a Surveyor-programmal kezdődtek, majd a neves Hold, Mars, Vénusz, Jupiter és Szaturnusz felé indított űrszondákkal folytatódtak. Ma is az űrközpont legfontosabb feladata a bolygókutató szondák tervezése, építésének szervezése, repülésirányítása. A következő fejezet fölsorolja a nevezetesebb bolygókutatási programokat.


Főbb fejlesztések

szerkesztés

További információk

szerkesztés